Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Kód

BBN-MIR-211:8

Cím

Régi magyar irodalom: Barokk irodalom Magyarországon

Tervezett félév

Tavaszi

ECTS

3

Nyelv

Leírás

te_kód: BBN-MIR-211 kurzuskód: BBN-MIR-211/b

Oktatás célja

Az előadás áttekintést ad a magyar irodalom történetéről, legfontosabb alkotóiról, műveiről és irodalmi műfajairól 1600-tól az 1700-as évek közepéig. Egyes alkotók és műfajok tárgyalása révén képet ad a korszak magyar irodalmáról alkotói és befogadói oldalról egyaránt. A magyar irodalmi és tágabb kulturális jelenségek vizsgálatát az európai irodalom- és művelődéstörténet kontextusában igyekszik láttatni. Az egyes művek és alkotók bemutatásakor sor kerül irodalmi utóéletük áttekintésére, valamint a kutatás történetének historiográfiájára is. Az előadás során a hallgatók megismerkednek a korszakra jellemző fontos irodalom- és kultúratudományi fogalmakkal, és elméletekkel. Az előadás középpontjában a kötelező olvasmányként megadott művek áttekintése áll. Az egyes művek és alkotók szerepeltetése kanonikus jelentőségük alapján történik. Kiemelt szerepet kap Rimay János, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István és Faludi Ferenc alakja. Az előadáshoz 15 tételre osztva kötelezően ismerendő irodalomjegyzék társul, amely elsősorban irodalmi szövegeket, másodsorban a megértésükhöz, irodalomtörténeti kontextusba helyezésükhöz segítséget nyújtó szakirodalmi tételeket tartalmaz. A félévet „beugró” szövegfelismerő teszt, majd ennek sikeres teljesítése után 90 perces írásbeli vizsga zárja. Tájékoztató irodalom: Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2010. A magyar irodalom történetei, I., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007. (online elérés: http://www.villanyspenot.hu). Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból I–II, szerk. Kovács Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003. Ó szelence, szerk. Orlovszky Géza, Bp., 2010 = http://szelence.com

Irodalomjegyzék

A hallgatóknak az előadás tematikájához kapcsolódó vizsga előtt sikeresen teljesíteniük kell a tárgyhoz kapcsolódó írásbeli beugrót is, amely a vizsgára bocsátás előfeltétele. Ennek során a hallgatóknak az alábbi művek alapos szövegszerű ismeretéről kell tanúságot tenniük  Középkor – 16. század István király Intelmei Szent Gellért, Deliberatio (részletek a 2. könyvből) Anonymus, Gesta Ungarorum Kézai Simon, A magyarok viselt dolgai, 1–10., 24–33. Képes Krónika 1–4., 27–28., 35–36., 60–62, 205–207. Rogerius Siralmas éneke Bevezető, 1–2., 14–16., 28–40. Szent István legendája Hartvik püspöktől Szent László király legendája Szent Gellért püspök Nagy legendája Margit legenda (Ráskai Lea) Szent Ferenc legenda (Prédikáció a madaraknak, A gubbiói farkas) Szent Barlám és Jozefát legendája: Példa az egyszarvúról és a verembe esett emberről Philibertus látomása A Karthausi Névtelen latin előszava Halotti Beszéd és Könyörgés Ómagyar Mária-siralom Szent László-ének (Idvezlégy kegyelmes…) Szabács viadala Csáti Demeter, Pannóniai ének Apáti Ferenc Cantilenája Soproni virágének Körmöcbányai táncszó Janus Pannoniustól: Névváltoztatásáról, A művészetről, Önmagáról, A költő Martialishoz, Vergilius tolvajára, Hunyadi Jánosnak, Mátyás király atyjának sírfelirata Pannonia dicsérete, Egy dunántúli mandulafáról, Andrea Mantegna padovai festő dicsérete, Búcsú váradtól; Siratóének anyjának, Borbálának halálára, Mikor a táborban megbetegedett, Lelkemhez, A roskadozó gyümölcsfa. Galeotto Marzio, Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv (Online forrás: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_szgy1/human.htm ) Farkas András, A zsidó és magyar nemzetről (Online forrás: http://szelence.com/zsido_magyar.html ) Heltai Gáspár: Háló (bevezetés, Első rész) (Online forrás: http://mek.oszk.hu/04700/04745/04745.htm#3 ) Bornemisza Péter: Cantio optima; Tragédia magyar nyelven (Online forrás: http://mek.oszk.hu/00600/00625/00625.htm ; http://mek.oszk.hu/00600/00621/00621.htm#1 ) Szendrői hegedős ének Online forrás: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_szgy2/SZGY2.htm#d0e1855 ) Tinódi Sebestyén: Sokféle részögösről, Az udvarbírákról és kulcsárokról, Egri históriának summája Tőke Ferenc: Szigeti győzedelem Ismeretlen, Poncianus históriája Istvánfi Pál: Volter és Griseldis históriája Szendrei Névtelen: Szilágyi Mihály és Hagymási László históriája Gyulai Névtelen, Cantio de militibus pulchra Pataki Névtelen. Eurialus és Lucretia Gergei Albert, História egy Argirus nevű királyfiról és egy tündérkirály szűzleányról Telegdi Kata verses levele Balassi Bálint Minden verse Szép magyar komédia 17–18. század Wathay Ferenc – Versei: 9. Ázsiának földe..., 15. Oh én bolond elmém, 16. Áldott filemile... Rimay János – A Balassi epicédium előszava és az első három vers – A tervezett Balassi-kiadásának mellékletei – Szerelmes versei: Kilencedik (Venus, fajtalan hús), Tizedik (Oh szegény megromlott), Tizenkettedik (Katonák hadnagya), Én édes Ilonám – Más versei: Ez világ, mint egy kert..., Kerekdéd ez világ …, Udvar s irígy tisztek..., Laus mediocritas (Senkit az pénz...), Az idő ósága..., Legyen jó idő csak … Szepsi Csombor Márton: Europica varietas (részletek) (Online válogatás: http://www.mek.oszk.hu/06100/06179/html/magyutaz0030004/magyutaz0030004.html ) Közköltészet: – Sötét ködbül alig tisztult...; Koboznak pöngését…; Balassa János éneke sólymocskájáról Szenczi Molnár Albert: Psalterium Ungaricum, Előszó, 19. és 42. zsoltár Ismeretlen: Tintinnabulum tripudantium; Aeternitas: Örökkévalóság Pázmány Péter – Öt szép levél (1. levél) – prédikációi: Az utolsó ítéletnek rettenetességérűl; Mint kell a keresztyén leányt nevelni Ismeretlen: Constantinus és Victoria (Online forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/regi-magyar-irodalmi-2/ch05.html#id514666 ) Zrínyi Miklós: – Adriai tengernek Syrenaia – Elegia – Vitéz hadnagy Esterházy Pál: – Versei: Palas s Ester kedves tánca; Egy ártatlan ifjúnak panasza Cupidóra; Arianna sírása s keserves halála, Egy csudálatos ének. Gyöngyösi István: – Márssal társalkodó murányi Vénusz Bethlen Kata: Önéletírása, 1–58. (Online forrás: http://mek.niif.hu/06100/06187/html/mei16_180030030001/mei16_180030030001.html ) Bethlen Miklós: Önéletírása: 1-20. rész (Online forrás: http://mek.oszk.hu/06100/06152/html/bethlen0020001.html ) Mikes Kelemen: Törökországi levelek; 1-112. levél (Online forrás: http://mek.oszk.hu/00800/00880/html/ ) Rákóczi Ferenc: Vallomások, I. könyv (Rákóczi Ferenc Vallomások, Emlékiratok, kiad. Hopp Lajos. Bp., 1979. 5-186.) Koháry István: – Versei: Embernek ételében mértékletesnek kell lenni...; A szerencse forgandó voltárúl; Ez világot senki által nem élte... Petrőczy Kata Szidónia: Versei: VII. Sebes árvizeknek, kegyetlen szeleknek…; XII. Más; XXV. Szemfényvesztő versekre való replika Közköltészet: – Csínom Palkó; Rákóczi nóta; Rákóczi Ferenc bús éneke; Őszi harmat után Amade László – Versei: A szép fényes katonának...; Lila moja Lila…; Tallalla, fallalla, jókedvem vagyon… Faludi Ferenc – Versei: Szerencse, Tündérkert, Szakácsének, Remete, Nincsen neve, Forgandó szerencse, A pipárul Tavaszi üdő Hermányi Dienes József: Nagyenyedi síró Heraklitus (1–50. anekdota) (H. D. J. szépprózai munkái, kiad. S. Sárdi Margit. Bp., 1993.) Ismeretlen: Kocsonya Mihály házassága (Magyar drámaírók, 16–18. század, kiad. Nagy Péter. Bp., 1981. 699–717.) (A verses szövegekhez online forrás: http://szelence.com/toc.html )

Kurzus szakjai