Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Néprajzi Intézet
- Kód
- BBN-NEP-602.7
- Cím
- Választható tantárgy Tárgyi Néprajzi Tsz. Kínálatából: Cigány kultúrák antropológiai nézetben
- Tervezett félév
- Tavaszi
- Meghirdetve
- 2023/24/2
- ECTS
- 3
- Nyelv
- hu
- Oktatás célja
- Az oktatás célja, hogy áttekintést adjon a cigány kultúrák és közösségek kulturális antropológiai kutatási tradícióiról és vizsgálati módszereiről oly módon, hogy az itt elsajátított ismeretek alapján, a hallgatók képesek legyenek – akár alapszakos záródolgozati célzattal – saját, empirikus kutatást is kezdeményezni. A tantárgy célja a cigánysággal kapcsolatos legfőbb tudományos és hétköznapi diskurzusok fogalmi és tartalmi szempontú megismerése, elemzése. A tantárgy keretében a cigányságot, a cigány közösségeket érintő legjellemzőbb külső sztereotípiák mentén haladva, arra keressük az émikus választ, valóban mi e sztereotípiák „valóságtartalma”, melyek e jelenségek okai, funkciói, valamint hogyan reagálnak a cigány közösségek e sztereotípiákra, milyen együttélési stratégiákat folytatnak a külvilággal, milyen osztályozási rendszert alakítanak ki, stb.
- Tantárgy tartalma
- A kulturális antropológiai cigánykutatások szemléletmódja, módszerei, főbb képviselői és eredményei. Ki, mi a cigány? A cigányokról alkotott kép és a sztereotipizáció jellemzői. A „hontalan, nemzetidegen cigány” sztereotípiája. Dezintegráció, disszimiláció és sztereotipizálás a történelemben. I. a feudalizmus időszaka (a kezdetektől 1848-ig). A „hontalan, nemzetidegen cigány” sztereotípiája. Dezintegráció, disszimiláció és sztereotipizálás a történelemben. II. a korai kapitalizmus időszaka a pharrajimosig bezárólag (1848 – 1944). A „hontalan, nemzetidegen cigány” sztereotípiája. Dezintegráció, disszimiláció és sztereotipizálás a történelemben. III. a szocializmus időszaka (1945 – 1989). A „hontalan, nemzetidegen cigány” sztereotípiája. Dezintegráció, disszimiláció és sztereotipizálás a történelemben. IV. a rendszerváltást követően (1990-től). A „tisztátalan cigány” sztereotípiája. A tisztaság határképző szerepe az identitásban. Az „élősködő cigány” sztereotípiája. Gazdasági stratégiák: ami látható és ami láthatatlan. A „nevelhetetlen cigány” sztereotípiája. A cigányság mint oktatási problematika. A „hangoskodó cigány” sztereotípiája. Nyelv, kommunikáció, vallás. A „maradi cigány” sztereotípiája. A szokások és a társadalmi szerepek premodern formái. Az „együttélésre alkalmatlan cigány” sztereotípiája. A vándorló, ha letelepedett, akkor szegregálódott, telepeken élő cigányok. A „cigány-magyar” együttélés változatai.
- Számonkérés és értékelés
- A számonkérés és értékelés rendszere: kollokviumi jegy. A hallgatói munka értékelésének alapvonalait az ELTE BTK kari szabályozása rögzíti, mely leszögezi, hogy az átadott tudás és készségek természetére tekintettel az oktató választja ki a hallgatói munka értékelésének eszközeit, A kollokviumi jegy általában írásbeli és/vagy szóbeli munkák értékelése nyomán születik, melyet a hallgató egyénileg vagy egy csoport tagjaként szerezhet meg.
- Irodalomjegyzék
- BALI János (2020) Cigány kultúrák antropológiai nézetben (digitális jegyzet). BAKÓ Boglárka (2009) A csobánkai romungro gyerekek iskolai kudarcai. Beszélő 2009. november–december, 14. Évfolyam, 11. Szám HAJNAL László Endre (2006) Nagyvárosi cigányok változó gazdasági környezetben. Kapcsolathálók kialakítása – szoros összefüggésben a térhasználat módjaival. In: Szuhay Péter szerk.: Eltérő nézőpontból. Tanulmányok a magyarországi cigány/roma közösségek kulturális törekvéseiről és a többség intézményesült „cigány képéről”. Antropológiai szöveggyűjtemény. http://www.tarsadalomkutatas.hu/multimedia/pdf/antropol.pdf HORVÁTH Kata – PRÓNAI Csaba (2000) „Retkesek” és „kényesek” között. Egy magyar cigány közösség tisztasági szokásairól. Café Bábel, 38. 33-41. http://www.cafebabel.hu/szamok/szenny/horvath PRÓNAI Csaba (2004) A kulturális antropológia jelentősége a cigánykutatásban. (Három példa). In: Kovács Nóra – Osváth Anna – Szarka László szerk.: Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből III. (Az MTA Etnikai - Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének Évkönyve III.). Akadémiai Kiadó, Budapest. 253-271. http://www.mtaki.hu/docs/ter_es_terep_03/t_e_t_pronai_csaba_kulturalis_antropologia.pdf STEWART, Michael Sinclair (1987) „Igaz beszéd” – avagy miért énekelnek az oláh cigányok? Valóság 30 (1). 49-64. WILLIAMS, Patrick (2000) A párizsi kelderások láthatatlansága. A Párizs elővárosaiban élő romák gazdasági tevékenységének és letelepedési formáinak néhány aspektusa. In: Prónai Csaba szerk.: Cigányok Európában 1. Nyugat-Európa. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 183-205.