Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Társadalomtudományi Kar
- Szervezet
- TÁTK Kisebbségszociológia Tanszék
- Kód
- EKIP07.1
- Cím
- Segregation and discrimination
- Tervezett félév
- Tavaszi
- Meghirdetve
- 2023/24/2
- ECTS
- 4
- Nyelv
- en
- Oktatás célja
- A kurzus végére a hallgatóknak képesnek kell lenniük: - megértsék az etnikai alapú szegregáció és diszkrimináció különböző kontextusokban történő kezelésének kulcsfogalmait és elméleteit. - elemezni a szegregáció és a diszkrimináció különböző formáit, amelyekkel a roma etnikai kisebbségnek a szegénység, az iskolarendszer, a lakóhelyi szegregáció, a munkaerőpiac és a különböző intézményi kontextusok kapcsán kell szembenéznie. - elemezze a nemzetközi, európai és nemzeti politikai döntéshozatali folyamatokat. - kritikusan reflektáljon a romákkal kapcsolatos tudományos és szakpolitikai dokumentumokra - koherens érvek bemutatása angol nyelven szóban és írásban egyaránt.
- Tantárgy tartalma
- A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a modern társadalmakban a kulturális és etnikai kisebbségeket érintő szegregáció és diszkrimináció jelenségeivel és folyamataival. A félév során áttekintjük a kirekesztés különböző formáit, valamint azokat a közpolitikai intézkedéseket, amelyekkel enyhíteni vagy megszüntetni lehet e diszkriminatív jelenségek negatív következményeit. Először röviden tárgyaljuk a szegregáció és a diszkrimináció jelenségének fogalmi és általános elméleti vonatkozásait, majd empirikusan követjük nyomon a diszkrimináció és a kirekesztés folyamatait egy konkrét kisebbség, nevezetesen a kelet-európai roma etnikai csoport példáján keresztül. Különös figyelmet fordítunk a szegénységen alapuló diszkrimináció előfordulására, a területi szegregáció mechanizmusaira, valamint az etnikai kirekesztésre a társadalmi intézményekben, például az iskolában, a munkaerőpiacon, az államban és a hatalmi szférában. Foglalkozunk továbbá a nemi alapú etnikai diszkrimináció jelenségével, valamint a kirekesztés kognitív és affektív interperszonális mechanizmusaival a kisebbség és a többség közötti társadalmi kapcsolatokban. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozva folyamatosan vizsgáljuk a romák sikeres társadalmi integrációjának, politikai részvételének, társadalmi egyenlőségének és befogadásának lehetséges formáit és eszközeit, valamint a velük szembeni diszkrimináció felszámolását, akár az állam, akár a jogrendszer, akár a különböző társadalmi intézmények, akár a jóléti rendszer, akár a civil társadalom részéről. A kurzus szeminárium formájában kerül megszervezésre. Minden óra elején a tanár röviden összefoglalja a megvitatásra kiválasztott problémát, majd az olvasottak rövid bemutatása következik a diákok prezentációi formájában, amit végül közös megbeszélés zár. Az összes kötelező és ajánlott olvasmány online elérhető. A kurzus teljesítésének fontos része, hogy a félév végén egy kutatási dolgozatot kell benyújtani. Első lépésben a kutatási javaslatot kell elkészíteni a félévközi vizsga keretében.
- Számonkérés és értékelés
- Minden hallgatót a szemináriumi hozzászólás, a szóbeli előadás és az írásbeli munkák kombinációjával értékelnek. 1. Aktív részvétel: A végső jegy 15%-a. A hallgatóknak minden héten részt kell venniük, az órák előtt el kell olvasniuk az összes kötelező szöveget, és aktívan hozzá kell járulniuk az órai megbeszélésekhez. A hallgatóknak előre tájékoztatniuk kell a tutort, ha nem tudnak eljönni egy hétre. Kérjük, hogy minden órára időben érkezzenek. 2. Az órai prezentációk: A végső jegy 30 %-a. Minden diák két vagy három különböző szöveget mutat be úgy, hogy összefoglalja a szerző fő érveit és felvet 2-3 kérdést az órai megbeszéléshez. Minden előadó készíthet kéziratot és/vagy PowerPoint/Prezi prezentációt. 3. Kutatási javaslat: A végső jegy 15%-a. A végső kutatási feladatra való felkészülésként a hallgatóknak be kell nyújtaniuk egy félévközi kutatási javaslatot. A téma a témájának kapcsolódnia kell az órához, és azt az oktatóknak jóvá kell hagyniuk. A javaslat tartalmaznia kell a téma rövid leírását, a kutatási kérdéseket, a kutatás áttekintését a módszertant, és egy előzetes szakirodalmi áttekintést. A pályázatnak 600-900 szó hosszúnak kell lennie. Megbeszélendő határidő. 4. Kutatási dolgozat: A végső jegy 40%-a. A hallgatók legfeljebb 2000 szó hosszúságú kutatási dolgozatot írnak egy, a kurzushoz kapcsolódó, az oktató által jóváhagyott témáról. A A dolgozatnak a tudományos esszé műfaját kell követnie, megfelelő hivatkozásokkal és egy bibliográfiával. A dolgozatnak legalább két, a kurzuson tárgyalt cikkre, érvre, vitára kell hivatkoznia - a választott témához kapcsolódó szakirodalmon kívül. Kérjük, hogy a címre küldje el a dolgozatot. A címlapon tüntesse fel a szócikkek számát. Minden írásbeli hozzájárulást kizárólag a hallgatónak kell elkészítenie; minden olyan szövegmásolat, amely nincs egyértelműen azonosítva és a szövegek nem kerülnek feltüntetésre, plágiumnak minősül. Felhívjuk figyelmét, hogy a késedelmes dolgozatok a határidő után benyújtott dolgozatokat naponta fél jegyet rontunk. Megbeszélendő határidő.
- Irodalomjegyzék
- A kurzus vázlata 1 A szegregáció és a diszkrimináció fogalma Olvasmányok: D.S. Massey-N.A. Denton: Denton: A szegregáció és az alsóbb osztályok kialakulása, 1-10. o. B. Reskin: Rasszista diszkriminációs rendszer 2012, 1-19. o. C. Campbell- D. Smith A közvetlen és közvetett diszkrimináció megkülönböztetése, 1-24. o. Ajánlott: M. Mercat-Bruns: Mercat-Brunsat: A megkülönböztető hatástól a rendszerszintű megkülönböztetésig. 2 Kik a "romák"? Olvasmányok: I. Szelényi - J. Ladányi: 1-11. o. S. Kapralski: Bernáth A.: Demokratizálódás a posztkommunista Európában: Roma in Eastern Europe 2009, pp. 5-16, 62-63. o. Ajánlott: G. Kligman: A másság társadalmi konstrukciója, pp. 1-18. 3 A roma etnikai kisebbség társadalmi kirekesztése és szegénysége Olvasmányok: A. Rochovská-J. Rusnáková: Szegénység, szegregáció és társadalmi kirekesztés a szlovákiai roma közösségekben, 1-15. o. UNDP A romák helyzete 11 tagállamban 2012. A. Bernáth: Roma in Eastern Europe 2009, pp. 5-16. Ajánlott: Charles Murray Losing Ground Amerikai szociálpolitika 1984 D. S. Massey: A magyarországi társadalmi mobilitás és a társadalmi felzárkóztatás: D. S: Amerika apartheidje és a városi alosztály 1994 4. Etnikai alapú szegregáció és diszkrimináció az iskolarendszerben Olvasmányok: Kertesi G. - Kézdi K.: Szegregáció az általános iskolai rendszerben Magyarországon, okok és következmények, 2005. pp. 1- 46. "Láthatóan másnak lenni". Második generációs migráns és roma fiatalok iskolai tapasztalatai. EDUMIGROM 2010 zárójelentés, 10-55. o. Ajánlott: Egyenlő hozzáférés a minőségi oktatáshoz a romák számára, OSI-jelentés, 2007-es összefoglaló. OSI-jelentés 2007 Esettanulmány Csökölyről Kertesi G. - Kézdi G.: Az általános iskolák szegregációja Magyarországon. Egy leíró tanulmány az Országos Alapkompetenciamérés adatainak felhasználásával. of 2006 of 2006, in. A magyar munkaerőpiac. Áttekintés és elemzés (szerk. Fazekas Károly, et. all). 2010, pp. 99-119. 5 lakóhelyi szegregációk Olvasmányok: J. Ladányi: A társadalmi és etnikai lakóhelyi szegregáció változó mintázatai Budapesten, 1989, 555-572. o. T. Virág: Virág: A romák térbeli marginalizálódása Bulgáriában és Magyarországon, 2028, pp. 1-31. Ajánlott: J. Ladányi- I. Szelényi: A roma etnikum társadalmi konstrukciója Bulgáriában, Romániában és Magyarországon, 2001. J. Szalai - V. Zentai (szerk.): Roma marginalizáció helyi kontextusokban Magyarország és mások 2014 T. A roma gettót formáló várospolitikák térbeli következményei, 2016. J. Szalai: Roma marginalizáció és kirekesztés összehasonlító perspektívában, 2014, pp. 127-167. 6 A munkaerőpiaci diszkrimináció és a jövedelmi egyenlőtlenségek. Olvasmányok: B. Janky - Kemény I: Magyarország roma lakossága 1971-2003, (V. fejezet) Foglalkoztatás és jövedelem, 166- 218. o. Kertesi G: Roma foglalkoztatás az ezredfordulón. Az elemzés a országos reprezentatív roma felmérés 2003. évi elemzése, in. A magyar munkaerőpiac. Áttekintés és elemzés (szerk. Fazekas Károly, et. all). 2010, pp. 135-150. E. Sik - B. Simonovits B: A diszkrimináció mérése: kérdőívek és tesztek, in. A magyar munkaerőpiac. Áttekintés és elemzés (szerk. Fazekas Károly, et. all). 2010, pp. 120-134. Ajánlott: A marginalizált romák helyzete a nyugat-balkáni munkaerőpiacon UNDP 2018. 7 A roma nők nemi alapú diszkriminációja. Olvasmányok: A. M. J. Gómez A roma nők identitása és kirekesztettségük, 2021, 222-243. o. Ajánlott: A roma nők szerepvállalásának erősítése a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretén belül, magyar esettanulmány, 2013. Roma nők kilenc uniós tagállamban, 2019 8 A romákkal szembeni intézményi diszkrimináció Olvasmányok: M. Székelyi - Gy. Csepeli - A. Örkény: A magyar rendőrök cigányokkal kapcsolatos attitűdjei és sztereotípiái, 2001, 1-17. o. A. Kazarján - E. Kirs: A romák diszkriminációja a magyar büntetőjogi rendszerben, pp. 2-36. Ajánlott: G. Héra: A romák és a rendőrség kapcsolata: roma szemszögből, 2015. pp. 393-407 K. A. Schafft - D. L. Brown: Társadalmi tőke és alulról jövő fejlődés: The Case of Roma Self-Governance in Hungary, pp. 201-219. M. Kovats: Az első Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat politikai jelentősége, pp. 1-25. 9 A cigány és a nem roma lakosság együttélési stratégiái. Olvasmányok: M. Székelyi - Gy. Csepeli - A. Örkény: A roma és a nem roma lakosság együttélési stratégiái Magyarországon, 2001, pp. 1-29. A. Bottom-up View of Equal Opportunities, 2008, pp. 245-262. 10 A nem cigányok által a cigányokról hordozott kép és nyelvezet. Olvasmányok: B. Mátyás: A cigányokról alkotott kép változásai Szlovákiában és Magyarországon, 2010. 298-327 J. Buda - R. Németh - B. Simonovits - G. Simonovits G: A diszkrimináció nyelve: a magyarországi önkormányzatok által alkalmazott figyelemdiszkrimináció értékelése, 2022, pp. 1-24. 11 Sikeres befogadás és az elismerésért folytatott küzdelem. Olvasmányok: M. Székelyi - Gy. Csepeli - A. Örkény: Ambiciózus nevelés; A család, az iskola és a barátok szerepe a sikeres roma életpálya kialakulásában. N. Frazer - Szalai J: Küzdelmek az elismerésért és a társadalmi beilleszkedésért, In. Elismerési küzdelmek és társadalmi mozgalmak, 2003, pp. 21-34, 188-214.