Course for international guest/part time students
- Faculty
- Faculty of Humanities
- Organization
- BTK Institute of Philosophy
- Code
- BBN-FIL-216.07
- Title
- History of philosophy 6.: Continental Philosophy in the 20th Century
- Usual semester
- Autumn
- ECTS
- 4
- Language
- en
- Description
- te_kód: BBN-FIL-216 kurzuskód: BBN-FIL-216
- Learning outcomes
- The course introduces into the ideas of 20th century European thinkers known as “continental philosophers”. We proceed in rough chronological order from the beginnings of the 20th century, and we discuss significant questions, basic perspectives and main phases of this complex of various schools and outstanding thinkers. Special attention will be given to Wilhelm Dilthey’s theory of human studies, Edmund Husserl’s phenomenology, Heidegger’s thought, Georg Lukács’s revolutionary Marxism, the critical theory of Adorno and the Frankfurt School, the hermeneutics of Hans-Georg Gadamer, the political theory of Hannah Arendt, Michel Foucault’s thought and Habermas’s theory of communicative action. The course endeavours to provide a better understanding of the complex problems discussed in the writings of Critical Theory such as reification, culture industry, critical theory, and emancipation, while it also offers an up-to-date overview of the Western development of Marxism within the context of Continental Philosophy in the 20th century.
- Course content
- Discussed readings: 1. Wilhelm Dilthey: Introduction to the human sciences. Princeton, Princeton University Press 1989. Preface, chapter 1-3. pp. 47-72. 2. Edmund Husserl: Philosophy as rigorous science. In: E. Husserl: Phenomenology and the crisis of philosophy. New York, Harper&Row 1965. pp. 71-122. 3. Martin Heidegger: Being and time. Albany, SUNY Press 1996. 25-34. §§. 108-150. 4. Lukács, George: The Phenomenon of Reification. In: George Lukács: History and Class Consciousness. Cambridge (Mass.), MIT Press 1971. pp. 83-110. https://www.marxists.org/archive/lukacs/works/history/hcc05.htm 5. Horkheimer, Max – Adorno, Theodor W.: Dialectic of Enlightenment: Philosophical Fragments. Chapter 1: The Concept of Enlightenment. Stanford, Stanford University Press, 2002, pp. 1-34. 6. Jean-Paul Sartre: Being and nothingness. New York – London, Washington Square Press 2021. Part 1, chapter 2: Bad faith; Part 3, chapter 1/IV: The look. pp. 87-118, pp. 347-360. 7. Hans-Georg Gadamer: Truth and method. London, Bloomsbury 2004. Part II., chapter 4: Elements of a Theory of Hermeneutic Experience. pp. 278-318, pp. 350-387. 8. Hannah Arendt: On revolution. London, Penguin Books 1990. chapter 2: The Social Question, chapter 6: The Revolutionary Tradition and Its Lost Treasure. 9. Michel Foucault: The Order of Things. London, Routledge 2002. pp. 330-374. 10. Habermas, Jürgen: Jürgen Habermas: The Theory of Communicative Action. Volume I. Intermediate Reflections: Social Action, Purposive Activity, and Communication. B-C-D. pp. 286-319. Recommended readings: Held, David: Introduction to Critical Theory. Cambridge: Polity Press, 1980. Moran, Dermot: Introduction to Phenomenology. London: Routledge, 1999. Olay, Csaba: Alienation. http://real.mtak.hu/152445/1/Csaba-Olay-Alienation.pdf Rush, Fred (ed.): The Cambridge Companion to Critical Theory. Cambridge: Cambridge University Press, 2004. Wiggershaus, Rolf: The Frankfurt School. Its History, Theories, and Political Significance. Cambridge (Mass.): MIT Press, 1995.
- Assessment method
- oral exam
- Bibliography
- ELSŐDLEGES IRODALOM Életfilozófia F. Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról. Bp. Akadémiai, 1989. 27–73. F. Nietzsche: Túl jón és rosszon. Budapest, Műszaki, 2000. (Első és második rész: 11-40.o.) F. Nietzsche: Adalék a morál genealógiájához. Holnap, 1996. (Második értekezés: 59-112.o.) F. Nietzsche: Így szólott Zarathustra. Osiris, 2000. (15-34.; 41-43.; 189-194.o.) W. Dilthey: Bevezetés a szellemtudományokba. In: W. Dilthey: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Bp. Gondolat, 1974. Bevezetés, Előszó, I-III. fejezet. 57–100. H. Bergson: Idő és szabadság, Franklin, Szeged 1990, "Végkövetkeztetés", 186–196. o. A. Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet. Budapest, Európa, 1991. 17§–26§ (147–200. o.) 53§–54§ (363–382. o.) Dialógus–filozófia M. Buber: Én és Te. Budapest, Európa, 1991. Fenomenológia E. Husserl: Logikai vizsgálódások. Szemelvények az V. Logikai vizsgálódásból. In Varga Péter András – Zuh Deodáth (szerk.): Husserl és a Logikai vizsgálódások. Budapest, L’Harmattan, 2009. 21-46.o. E. Husserl: A filozófia mint szigorú tudomány. (Budapest: Kossuth 1993 vagy Husserl: Válogatott tanulmányai. Budapest: Gondolat, 1972. 111–192). E. Husserl: Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia. I. kötet. Budapest, Atlantisz, 1998. 1§-14§ (17-96.o.) 33§-39§ (156-189.o.) 49§-55§ (211-238.o) E. Husserl: Karteziánus elmélkedések. Budapest, Atlantisz, 2000. 1§-11§ (11-38.o.) 30§-41§ (79-104.o.) 42§-54§ (105-137.o.) M. Scheler, "Az ember helye a kozmoszban", in: Az ember helye a kozmoszban, Osiris, Budapest 1995, 9–116. o. Merleau-Ponty Heidegger: fundamentális ontológia és léttörténet M. Heidegger: Lét és idő. Budapest, Gondolat, 1989. (2., jav. kiadás, Budapest: Osiris, 2001.) 1§–18§: 87-205.o. (17-111.o.) 25§–34§: 240-314.o. (139-198.o.) 41§: 347-355.o. (224-231.o.) 44§: 377-401.o. (248-268.o.) 46§-60§: 409-502.o. (274-349.o.) M. Heidegger: Útjelzők. Budapest, Osiris, 2003. Mi a metafizika? (105-122.o.) Levél a „humanizmusról” (293-334.o.) Egzisztencializmus Sartre: A lét és a semmi. Egy fenomenológiai ontológia vázlata, Budapest, L’Harmattan, 2006. A rosszhiszeműség (84-111.o.) A tekintet (314-330.o.) A másikhoz fűző konkrét viszonyok (432-490.o.) Neomarxizmus és kritikai elmélet Lukács György: Történelem és osztálytudat. Budapest, Magvető, 1971. Az eldologiasodás és a proletariátus osztálytudata I. rész (319-359.o.) Tény, érték, ideológia. A pozitivizmus–vita a nyugatnémet szociológiában szerk. Papp Zsolt, Gondolat, Budapest 1976. Max Horkheimer: Hagyományos és kritikai elmélet (43–116.o.) H. Marcuse: Filozófia és kritikai elmélet (117–143.o.) M. Horkheimer–Th. W. Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Budapest, Atlantisz, 2011. A felvilágosodás fogalma (19-34.o.) A kultúripar (153-207.o.) W. Benjamin: Angelus Novus. Budapest, Helikon, 1980. A történelem fogalma (959–974. o.) Hermeneutika H.-G. Gadamer: “Hermeneutika”. In: Bacsó Béla (szerk.), Filozófiai hermeneutika. Budapest: FTK, 1990, 11-28. H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. Budapest, Gondolat, 1984; illetve Budapest, Osiris, 2003. Előszó, Bevezetés, Első rész I.1. “A humanista hagyomány jelentősége a szellemtudományok számára” b) β)-ig: 11-37.o. (11-49.o.) Második rész, II. A hermeneutikai tapasztalat elméletének alapvonalai: 191–264.o. (299–420. o.) Klasszikus pozitivizmus Ajánlott: A. Comte: A pozitív szellem, Magyar Helikon, Budapest 1979, 187–266. o. J. St. Mill: A deduktív és induktív logika rendszere, Franklin, Budapest 1877, 419–481. o. E. Mach: Az érzetek elemzése, Franklin, Budapest é. n., 1–26. o., 215–244. o. A Bécsi Kör filozófiája M. Schlick, "A filozófia fordulata", in: A Bécsi Kör filozófiája, Gondolat, Budapest 1972, 51–60. o. R. Carnap: "A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül", in: A Bécsi Kör filozófiája, Gondolat, Budapest 1972, 61–92. o. M. Schlick: „Pozitivizmus és realizmus”, in: A Bécsi Kör filozófiája, Gondolat, Budapest, 1972 93-134 o. Ajánlott: M. Schlick, "Az ismeret fundamentumáról", in: A Bécsi Kör filozófiája, Gondolat, Budapest 1972, 260–287. o. Pragmatizmus Ajánlott: J. Dewey, "Az amerikai pragmatizmus fejlődése" (Részlet a Filozófia és civilizáció című műből), in: Szabó András György (szerk.), Pragmatizmus, Gondolat, Budapest 1981, 461–485. o. Az analitikus filozófia kezdetei G. Frege: "Logikai vizsgálódások, I rész. A gondolat", in: Logikai vizsgálódások, Osiris, Budapest, 2000, 191 – 218 G. Frege: „Jelentés és jelölet” in: Logikai vizsgálódások, Osiris, Budapest, 2000, 118 -148. B. Russell: „A denotálásról”, in: J. M. Copi–J. A. Gould (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet köréből, Gondolat, Budapest 1985, "Jelentés és referencia" című fejezet, 143- 167. o. Újabb fordítása a 2006 szeptemberi konferencia anyagával együtt jelenik meg. P.F. Strawson, „A referálásról”, uo. 167-207.o B. Russell: "Az érzéki adatok viszonya a fizikához" in: Miszticizmus és logika, Magyar Helikon, Budapest 1976, 235–290. o. Ajánlott: B. Russell, A filozófia alapproblémái, Kossuth, 1996 Az analitikus filozófia klasszikus korszaka I G. Ryle, A szellem fogalma, Gondolat, Budapest 1974, I., II. és V. fejezet, 12–87. és 169–226. o. Ajánlott: G. E. Moore, „Az idealizmus cáfolata”, in: A józan ész védelmében, Helikon, 1981, 117 – 163. Az analitikus filozófia klasszikus korszaka II. Wittgenstein Logikai–filozófiai értekezés, Atlantisz, 2004 (Az eredeti Márkus-féle fordítást Mekis Péter és Polgárdi Ákos dolgozta át) Filozófiai vizsgálódások, Atlantisz, Budapest 1992, 1–133.§ (bevezetés), 198–242.§ (szabálykövetés), 243–309. § (a 'privát nyelv'–argumentum), 11–85. o., 123–134. o.,134–154. o.