Course for international guest/part time students

Faculty

Faculty of Humanities

Organization

BTK Institute of Ethnography and Folklore

Code

BBN-NEP-102

Title

Introduction to Ethnography

Usual semester

Autumn

ECTS

3

Language

hu

Learning outcomes

The aim of the course: during the semester, students will become familiar with the domestic and European context of the development of ethnographic interest, the key points in the history of Hungarian ethnography, and the basic concepts of the field. They will gain insight into the most important methodological characteristics of ethnographic research and the directions of research in the field. During the semester, we will also discuss the practical applicability of ethnographic research.

Course content

I. Ethnography as a way of seeing, ethnography as a science The ethnographic approach: What do we mean when we talk about ethnography? The formation of the ethnographic approach – European perspectives The history of Hungarian ethnography – the question and problem of periodization Hungarian ethnography today The starting point of ethnographic research: empiricism Basic concepts of ethnographic research: culture, tradition, everyday life II. The context of ethnography, related disciplines Spatiality – the boundaries of culture Temporality: constancy and change Society: the medium and subject of ethnography Ecology: humans and their environment Science and society Summary, discussion, review, and systematization of the semester's material

Assessment method

Requirements for completing the course: The course concludes with an oral exam that tests students' knowledge of the material covered in class and the required readings. Grades are based on the presentation of one topic and two required readings.

Bibliography

ANDRÁSFALVY Bertalan (2011) [1980] Néprajzi csoport, kistáj, régió. In Máté Gábor (szerk.): Együtt élő népek – Eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai. Budapest – Pécs: L’Harmattan – PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. 525–541 ANDRÁSFALVY Bertalan (2011) Egyén és közösség a hagyományos népi társadalomban. In Máté Gábor (szerk.): Együtt élő népek – Eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai. 553–563. Budapest – Pécs: L’Harmattan – PTE Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék. BABAI Dániel – MOLNÁR Ábel – MOLNÁR Zsolt (2014) „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”. Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. Budapest – Vácrátót: MTA BTK Néprajztudományi. Intézet – MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Ökológiai Intézet. 15–30. (Bevezetés) BABAI Dániel – MOLNÁR Ábel – MOLNÁR Zsolt (2014) „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”. Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. Budapest – Vácrátót: MTA BTK Néprajztudományi. Intézet – MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Ökológiai Intézet. 15– 30. (Bevezetés) BABAI Dániel (2020) Az együttműködés szükségessége. A néprajztudomány közvetítő szerepe gazdálkodók és természetvédők között. In Cseh Fruzsina – Mészáros Csaba – Borsos Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet (ELKH) – L’Harmattan Kiadó. 215–240. BALOGH Balázs – FÜLEMILE Ágnes (2019) Jelenlét, kapcsolattartás és terepmunka módszerek a változó Kalotaszegen. In Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. 31–60. BÁRTH Dániel (2012) „Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz?” A történeti szokáskutatás távlatai. In ifj. Bertényi Iván – Géra Eleonóra – Richly Gábor szerk. „Taníts minket úgy számlálni napjainkat ...” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 23–36. BÁTI Anikó (2020) A néprajzi táplálkozáskultúra-kutatás szerepe a közétkeztetés vizsgálatában. In Cseh Fruzsina – Mészáros Csaba – Borsos Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet (ELKH) – L’Harmattan Kiadó. 241–260. BEDNÁRIK János (2016) Miért és hogyan néprajz a történeti kutatás? Újabb német javaslatok a „történeti terep” elméletéhez és módszertanához. Ethno-Lore, XXXIII. évf. 191–222. BORSOS Balázs (2004) Elefánt a hídon. Gondolatok az ökológiai antropológiáról. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 13–26. (Az ökológiai szempontú antropológiai kutatás elnevezése és tárgya c. fejezet) BORSOS Balázs (2011) A magyar népi kultúra regionális struktúrája, I. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet. 21–50. (Néprajzi atlaszok és a kultúra területi tagolódásának kutatása c. fejezet) CSEH Fruzsina – MÉSZÁROS Csaba – BORSOS Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet – L’Harmattan, különösen: 15–23. ERIKSEN, Thomas Hylland: Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest: Gondolat Kiadó. 327–343. (17. fejezet: Etnicitás) FARKAS Judit (2018) „Megtalálnak a fák.” Gyümölcsész mozgalom Magyarországon. Ethnographia, 129. évf. 3. sz. 391–409. FÉL Edit (1991) A saját kultúrájában kutató etnológus. Ethnographia, 102. évf. 1–2. sz. 1–8. FRAZON Zsófia (2016) Thinking outside the box - mai jelenségek és nyitott művek múzeuma. Replika, 100. sz. 77–83. FRYKMAN, Jonas (1989) A mindennapi élet, mint a kutatás tárgya a svéd etnológiában. Ethnographia, 100. évf. 1–4. sz. 68–79. FÜLEMILE Ágnes – KISS Réka szerk. (2008) Történeti forrás – Néprajzi olvasat. Gazdaság, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet –L’Harmattan Kiadó. FÜLEMILE Ágnes (2018) Népművészeti örökség és hagyományőrzés Magyarországon. In Götz Eszter (szerk): Kéz/Mű/Remek. Nemzeti Szalon. 2018 Népművészet. Hand/Craft/Art: National Salon 2018: Folk Art. Budapest: Műcsarnok Nonprofit Kft. 45–61. HOFER Tamás (1975) Három szakasz a magyar népi kultúra XIX–XX. századi történetében. Ethnographia, LXXXVI. évf. 2–3. sz. 398–414. HOFFMANN Tamás (1998) Európai parasztok. Életmódjuk története, I. A munka. Budapest: Osiris Kiadó. 17–36. (1.1. Emlékek a paradicsomból c. fejezet) ILYÉS Zoltán (2008) A gyimesi „ezeréves határ” olvasatai. In Uő.: Mezsgyevilágok. Etnikus interferenciák és nemzeti affinitások térbeli mintázatai a Kárpát-medencében. Budapest, Lucidus Kiadó. 168–185. JUHÁSZ Katalin (2014) Termál- és ökoturizmus-koncepciók Gyomaendrődön. A társadalomtudományi kutatás lehetőségei egy város versenyképességének javításában. Ethno-Lore, XXXI. évf. 261–310. KASCHUBA, Wolfgang (2004) Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen: Csokonai Kiadó. 97–113. (II. Fogalmak és teóriák. 1. Perspektívák: kultúra és mindennapok). KUNT Ernő (2003) Emlékezés és felejtés, avagy a halál három kalapja. In Uő: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok. Budapest: L’Harmattan. 163–179. MOHAY Tamás (2000) Új kérdések és új határok a néprajzban: az ezredforduló perspektívái. In Cseri Miklós – Kósa László – T. Bereczki Ibolya szerk. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Budapest– Szentendre: Magyar Néprajzi Társaság – Szabadtéri Néprajzi Múzeum. 745–756. MOHAY Tamás (2011) Táji csoport, vonzáskör változásban. A modern búcsújárás és Csíksomlyó. In Vargyas Gábor (szerk.): Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzkutatás múltja és jelene. Budapest – Pécs: L’Harmattan Kiadó – PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. 77–119. MURÁNYI Veronika (2012) „De ezek a flakonyok nem rothadnak el…” A hulladékkezelés és - újrahasznosítás kulturális vetületeinek változása Gyimesben. In Berta Péter (szerk.): Használtcikk-kultúrák. Ideológiák, gyakorlatok és értelmezői közösségek. Budapest: MTA BTK Néprajztudományi Intézet. 296–309. NAGY Zoltán (2018) „Az örökkévalóság kőolajtól bűzlik”. Az olaj és a hantik: ellenállás vagy opportunizmus? Ethnographia, 129. évf. 3. sz. 484–510. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2010) Időrend, kronológia, periodizáció az európai etnológiában. Ethnographia, 121. évf. 3. sz. 209–224. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) A magyar etnográfia tudománytörténete. In Paládi-Kovács Attila – Flórián Mária (szerk.): Magyar Néprajz nyolc kötetben I. Táj, nép, történelem I. 1. (főszerk.: Paládi-Kovács Attila). Akadémiai Kiadó: Budapest. 39–125. és 898–907. Paládi-Kovács Attila (2011) A néprajztudomány tárgya, tagozódása, időszemlélete és módszerei. In Paládi-Kovács Attila – Flórián Mária (szerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben, I/1. Táj, nép, történelem. (főszerk.: Paládi-Kovács Attila). Budapest: Akadémiai Kiadó. 11–37. és 894–898. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) Források, módszerek, eredmények a népi műveltség történeti kutatásában. In Flórián Mária (szerk.): Táj, nép, történelem I. 2. Magyar néprajz nyolc kötetben. I/2. Magyar Néprajz nyolc kötetben I. (főszerk: Paládi-Kovács Attila) 11–38. Budapest: Akadémiai Kiadó. SÁRKÁNY Mihály (2014) [1981] A kultúra és az életmód változása falun. In Uő.: Társadalom és gazdaság. Válogatott szociálantropológiai írások. (Vargyas Gábor összeáll.) Budapest: L’Harmattan Kiadó – MTA BTK Néprajztudományi Intézet. 107–117. Sárkány Mihály: A társadalomnéprajzi kutatás hazai története. In: Paládi–Kovács Attila (főszerk.): Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Budapest, 2000. 29–66. SHILS, Edward (1987) A hagyomány. In HOFER Tamás – NIEDERMÜLLER Péter. (szerk.): Hagyomány és hagyományalkotás. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport. 15–66. SZABÓ László (1970) A társadalomnéprajz alapvető kérdéseiről. A Damjanich János Múzeum közleményei, 25./ Szolnok: Damjanich János Múzeum. 107–116. (III. rész. III. fejezet: A kultúra mozgását meghatározó és befolyásoló tényezők) TURAI Tünde: (2002) Az életút végén. Szilágyborzási öregek társadalomnéprajzi vizsgálata. Ethnographia, 113. évf. 1–2. sz. 23–67. VARGYAS Lajos (1961) Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő, XLIII. évf. 5–20. VIDACS Bea (2009) Az etnográfiától az antropológiáig: megjegyzések a terepmunkáról. In Vargyas Gábor (szerk.): Átjárók. A magyar néprajztól az európai etnológiáig és a kulturális antropológiáig. Budapest: L’Harmattan. 138–148. WILHELM Gábor (2019) Terepmunka, módszertan és antropológiai muzeológia. Tabula, 20. évf. 1–2. sz. [online]

Recommended bibliography

BALI János: A Börzsöny-vidéki málnatermelő táj gazdaságnéprajza. Bp., 2005. SZAKTÁRS BÁRTH Dániel: Tiszaalpár. Bp. 2002. ARCANUM Uő.: Esküvő, keresztelő, avatás. Egyház és népi kultúra a kora újkori Magyarországon. Bp., 2005. uő: A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása. Bp. 2016. SZAKTÁRS DEÁKY Zita: A bába a magyarországi népi társadalomban. Bp. 1996. tartalomjegyzék Uő.: „Jó kis fiúk és leánykák”. A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon. Bp., 2011. Uő.: Gyermekek és serdülők munkája Magyarországon a 19. századtól a második világháborúig. Bp. 2015. SZAKTÁRS ILYEFALVY Emese (közreadja és a bevezető tanulmányokat írta): Ráolvasások. Gyűjtemény a történeti forrásokból (1488–1850). Budapest, 2014. /A magyar folklór szövegvilága 2/B SZAKTÁRS MOHAY Tamás: Egy naplóíró parasztember. Bp. 1995. EDIT Uő.: A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány. Bp., 2009. EDIT, SZAKTÁRS Uő.: „Istennek kincses tárháza…” Csíksomlyó–Bp. 2015. EDIT VINCZE Kata Zsófia: Visszatérők a tradícióhoz. Elszakadás a zsidó hagyománytól és a báál tsuvá jelenség kérdései a rendszerváltás utáni Budapesten. Bp., 2009. SZAKTÁRS

Programmes of the course