Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Néprajzi Intézet
- Kód
- BMA-NEPD-107
- Cím
- Kutatásmódszertan
- Tervezett félév
- Őszi
- ECTS
- 5
- Nyelv
- hu
- Oktatás célja
- A kurzus célja a néprajzi, antropológiai, és általában az empirikus társadalomkutatás alapvető kvalitatív módszereinek és ismeretelméleti hátterének megismerése, különös hangsúllyal az etnográfiai terepmunkára. A kurzus elméleti és gyakorlati megközelítéseket ötvöz: egyfelől az adatgyűjtés, -rögzítés és -elemzés technikáira összpontosít, kitérve az egyes módszerek erősségeire és korlátaira, másfelől tárgyalja az etnográfiai tudástermelés során felmerülő főbb problémaköröket, az etnográfiai írás textuális stratégiáit és hatalmi mechanizmusait, a reprezentáció kérdéskörét, valamint a kutatás etikai aspektusait.
- Tantárgy tartalma
- Az empirikus kutatás kvalitatív módszerei. A kutatás megtervezése Archívum, média, nyelv Etnográfiai kutatás: terepmunka és résztvevő megfigyelés A terepfogalom változása Interjúk és élettörténetek Fotózás és filmezés a terepen Elemzés és értelmezés Retorikai és reflexív fordulat: pozicionalitás és hatalom az etnográfiai szövegekben „Részvételi fordulat”: kollaboratív etnográfia és akciókutatás A kutatás etikája Hallgatói beszámolók Hallgatói beszámolók
- Számonkérés és értékelés
- A szeminárium látogatásköteles: maximum 3 hiányzás megengedett. Rendszeres felkészülés: a feldolgozásra kiadott szakirodalom értő olvasása, órai megvitatásában való aktív részvétel. A félév során elvégzendő feladatok: szabadon választott témakörhöz kapcsolódóan kutatási terv készítése, a félév során elvégzett kutatás prezentálása órai előadás és szemináriumi dolgozat formájában.
- Irodalomjegyzék
- Feischmidt Margit (2007): 1. előadás (Az empirikus kutatások kvalitatív módszereinek episztemológiai alapvetései; A kvalitatív módszerek története). In: Feischmidt Margit – Kovács Éva (szerk.): Kvalitatív módszerek az empirikus társadalom- és kultúrakutatásban. Egyetemi tankönyv és szöveggyűjtemény. Bp., ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet. https://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexe0ef.html?option=com_tanelem&id_tanelem=843&tip=0 Glózer Rita (2007): Diszkurzív módszerek. In: Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum – PTE-BTEK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 260–268. Vámos Gabriella (2020): „Segíts magadon – csinálj szövetkezetet – az Isten is megsegít!” A szövetkezesítés és az aratóünnepek kapcsolata 1948-ban. MúzeumCafé, 14 (79), 5, 131–159. Nagy Károly Zsolt (2019): A kulturális antropológiai terepmunka módszertana. Tabula, 20, 1–2. Balogh Balázs – Fülemile Ágnes (2019): Jelenlét, kapcsolattartás és terepmunka módszerek a változó Kalotaszegen. In: Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 31–60. Lajos Veronika (2015): Mozgásban a világ. A több színterű etnográfia (multi-sited ethnography) kérdése. In: Jakab Albert Zsolt – Kinda István (szerk.): Aranykapu. Tanulmányok Pozsony Ferenc tiszteletére. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság – Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Székely Nemzeti Múzeum, 2015, 163–173. Turai Tünde (2016): Ápolónők több helyszínen – Kutatás több színtéren. Módszertani döntések, többszínterű etnográfia. Ethno-Lore, XXXIII, 79–102. Lovas Kiss Antal (2017): Hol található a 21. századi etnográfiai/antropológiai kutatás terepe? Ethno-Lore, XXXIV, 239–257. Szilágyi Miklós (2006): A személyes paraszti tudás érvényessége. Bp., Akadémiai Kiadó, 7–29. Gyáni Gábor (2000): Emlékezés és oral history. In: Uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp., Napvilág Kiadó, 128–144. Kovács Éva (2007): Interjús módszerek és technikák. In: Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 269–277. Béres István (2007): Fotózás a terepen. In: Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 317–331. Szuhay Péter (2007): Filmezés a terepen. In: Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 332–348. Feischmidt Margit (2007): A megalapozott elmélet. In: Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 234–242. Takács Flóra (2017): Az esettanulmány mint módszertan a szociológiában. Szociológiai Szemle, 27, 1, 126–132. N. Kovács Tímea (1999): Kultúra – szöveg – reprezentáció: kulturális antropológia és irodalomtudomány. Helikon, 4, 479–493. Nagy Zoltán (2021): Egy folyó több élete. Hantik és orszok a nyugat-szibériai Vaszjugán mentén. Bp., ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Néprajztudományi Intézet, az MTA kiváló kutatóhelye – PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék – L’Harmattan Kiadó, 11–78. Tamás Ildikó (2016): Terep, adat, hozzáférés. Számikutatás az asszimiláció és az etnikai revitalizációs folyamatok tükrében. Ethno-Lore, XXXIII, 131–151. Lajos Veronika (2023): Együttműködés és részvétel: a kollaboratív gyakorlatok egy rövid története a szociokulturális antropológiában. In: Fazekas Csaba (szerk.): Ünnepi tanulmányok Kürti László 70. születésnapjára. Miskolc, Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete, 165–178. Lőrinczi Tünde (2014): Alulról építkező etnikai mobilizáció egy budapesti roma gyülekezetben. Ethno-Lore, XXXI, 71–121. Bakos Áron (2022): Név nélkül: az anonimizálás kérdései az etnográfiai kutatásban. Erdélyi Múzeum, 84, 2, 167–174. + hozzászólások Keszeg Vilmos (2005): Az etnográfiai leírás mint olvasmány a helyi társadalomban. In: Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és irodalom. Bp., Akadémiai Kiadó, 315–340. https://keszeg.adatbank.ro/belso.php?k=3&p=4850