Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD-109

Cím

Európai etnológia 2.

Tervezett félév

Tavaszi

Meghirdetve

2025/26/2

ECTS

5

Nyelv

hu

Oktatás célja

A kurzus célja a vidéki Magyarország településtípusainak és -formáinak rendszerezett bemutatása a második világháborútól napjainkig. Az óra keretében a hallgatók megismerkednek a különböző tradíciókkal, társadalmi viszonyokkal, valamint eltérő természeti és épített környezettel rendelkező települések jellemzőivel. A kurzus hangsúlyt helyez a települések helyzetét meghatározó legfontosabb településpolitikai intézkedések bemutatására, a társadalmi és gazdasági folyamatok, valamint az életmódváltozás vizsgálatára, különös tekintettel az épített környezet átalakulására és annak örökségként való kezelésére.

Tantárgy tartalma

1. Településformáló folyamatok Bajmócy Péter – Beluszky Pál (2022): A létező falusi világ a fogalmak és folyamatok Prokrusztész-ágyában. Földrajzi Közlemények, 146, 3, 202–224. https://doi.org/10.32643/fk.146.3.3 Horváth Gergely Krisztián (2022): „Szerepkör nélkül”. Falvak a Kádár-kor településpolitikájában. In: Uő (szerk.): Ellenszélben. Településpolitika és a falvak a kommunista diktatúra évtizedeiben. Bp., Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 123–152. 2. Tanyák, tanyaközpontok Kimmel Máté (2025): Egy „szocialista falu” benépesedése. Építkezés Imrehegy tanyaközségben. In: Csikós Gábor – Horváth Gergely Krisztián (szerk.): „Bizonyos ideig és bizonyos területeken”. Boldogulási utak a 20. századi vidéken. Bp., ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 73–94. Szolnoky Lajos (1953): Néprajzi megfigyelések egy új szocialista község kialakulásával kapcsolatban. Ethnographia, 64, 1–4, 104–147. 3. Uradalmi falvak Mikle György (2023): A mai Komárom-Esztergom vármegye egykori uradalmi pusztái a rendszerváltoztatás előtt és után. In: Mikó Zsuzsanna – Szegedy-Kloska Tamás – Tamáska Máté (szerk.): A „létező szocializmus” életvilágai. A vidéki miliők rendszerváltása. Bp. – Szentendre, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 119–141. Tamáska Máté (2009): A puszták népének telepes községei 1945 után. In: Cseri Miklós – Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 89–117. 4. Aprófalvak – ökofalvak Farkas Judit (2009): „Meghalt Gyűrűfű – éljen Gyűrűfű!” Egy jelképpé vált falutörténet (újra)hasznosítása. Tabula, 12, 1, 75–94. Máté Gábor – Kurucz Réka – Farkas Judit (2023): Tiltott, tűrt, támogatott helyek. Metszetek az államszocialista időszak falusi migrációs folyamatairól Baranya megyében. Ethnographia, 134, 3, 442–466. 5. Zártkertek Illés Péter (2022): A tájváltozás és a szociokulturális környezeti átalakulás kölcsönhatásairól a kisfalusi zártkerti művelésű szőlőhegyeken. Vasi Szemle, 76, 3, 341–354. Vigvári András (2023): Zártkert-Magyarország. Átmeneti terek a nagyvárosok peremén. Bp., Napvilág Kiadó, 69–85, 145–161. (Az átmeneti tér megszületése: a kelemenszegi Kertek; Otthonteremtés és társadalmi újratermelés az átmeneti térben c. fejezetek) 6. Üdülők, üdülőtelepek Németh Szandra (2023): A nyaralók hatása a nyolcvanas évek magyar településképére. In: Mikó Zsuzsanna – Szegedy-Kloska Tamás – Tamáska Máté (szerk.): A „létező szocializmus” életvilágai. A vidéki miliők rendszerváltása. Bp. – Szentendre, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 29–46. Törő Balázs (2021): Befogadott turizmus? Formálódó terek, közelítő felek Balatonakali nyaralókultúrájának korai időszakában. Korall, 84, 55–80. https://doi.org/10.52656/KORALL.2021.02.003 7. Munkáskolóniák Alabán Péter (2024): A dezindusztrializáció „zugbányászai”. Dezintegráció és rendszerváltás a borsodi bányászkolóniákon. Múltunk, 69, 4, 146–176. https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.5 Várkonyi-Nickel Réka (2017): Rimaiak a gyárak völgyében. Egy salgótarjáni munkáskolónia társadalma az államosítás előtt. (Néprajzi Értekezések 6.) Bp., Magyar Néprajzi Társaság, 85–106. (Az acélgyári kolónia épített környezete c. fejezet) 8. Lakótelepi környezet Ispán Ágota Lídia (2020): A város vidéke. A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. Bp., Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 27–70. (Épített környezet, városkép és térhasználat Leninvárosban c. fejezet) Molnár Csenge (2020): „Ez a lakótelep is kiüresedik, mint a kommunizmus”. Életstratégiák, elvándorlás és egy Tarna menti lakótelep esete a rendszerváltás után. In: Bartha Eszter – Tóth András – Valuch Tibor (szerk.): Munkás–Kultúra–Örökség. Munkások a rendszerváltás előtt és után Kelet-Közép-Európában és Magyarországon. Pécs, Kronosz Kiadó, 215–238. 9. Szuburbanizációs folyamatok Kiss Réka (2005): Migrációs folyamatok hatása Budajenő társadalmára. In: Schwarcz Gyöngyi – Szarvas Zsuzsa – Szilágyi Miklós (szerk.): Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken. Bp., MTA Néprajzi Kutatóintézet – MTA Társadalomkutató Központ, 243–255. Tóth Arnold (2024): Az életmód és identitás változásai Görömbölyön a 20. században. Görömböly és Miskolc kapcsolatai a faluból városrésszé válás útján. In: Uő (szerk.): Város, falu, városrész. Tanulmányok a Miskolchoz csatolt falvak történetéről és néprajzáról. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 353–406. 10. Történelmi lakónegyedek György Eszter (2020): Köztes terek. A rendszerváltás utáni nyócker identitása. Bp., L’Harmattan Kiadó, 180–216. (Participatív városrendezés Európában; Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben c. fejezetek) https://doi.org/10.56037/978-963-414-670-4 Wilhelm Gábor (2010): Egy európai ház. In: A. Gergely András (szerk.): Városnarratívák. (Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II.) Bp., MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont, 317–327. 11. Imázs, emlékezet, örökség Csurgó Bernadett (2007): Képek és képzetek a mai magyar vidékről. In: Kovách Imre (szerk.): Vidékiek és városiak. A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon. Bp., L’Harmattan – MTA PTI, 45–66. Tamáska Máté (2006): Hagyományos és modern falusi lakóházak örökségszociológiai vizsgálata. Szociológiai Szemle, 16, 4, 36–62. 12. Hallgatói beszámolók 13. Hallgatói beszámolók

Számonkérés és értékelés

A szeminárium látogatásköteles: maximum 3 hiányzás megengedett. Rendszeres felkészülés: a feldolgozásra kiadott szakirodalom értő olvasása, órai megvitatásában való aktív részvétel. A félév során elvégzendő feladatok: a félév során elvégzett kutatás prezentálása órai előadás és szemináriumi dolgozat formájában.

Irodalomjegyzék

Bajmócy Péter – Beluszky Pál (2022): A létező falusi világ a fogalmak és folyamatok Prokrusztész-ágyában. Földrajzi Közlemények, 146, 3, 202–224. https://doi.org/10.32643/fk.146.3.3 Horváth Gergely Krisztián (2022): „Szerepkör nélkül”. Falvak a Kádár-kor településpolitikájában. In: Uő (szerk.): Ellenszélben. Településpolitika és a falvak a kommunista diktatúra évtizedeiben. Bp., Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 123–152. Kimmel Máté (2025): Egy „szocialista falu” benépesedése. Építkezés Imrehegy tanyaközségben. In: Csikós Gábor – Horváth Gergely Krisztián (szerk.): „Bizonyos ideig és bizonyos területeken”. Boldogulási utak a 20. századi vidéken. Bp., ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 73–94. Szolnoky Lajos (1953): Néprajzi megfigyelések egy új szocialista község kialakulásával kapcsolatban. Ethnographia, 64, 1–4, 104–147. Mikle György (2023): A mai Komárom-Esztergom vármegye egykori uradalmi pusztái a rendszerváltoztatás előtt és után. In: Mikó Zsuzsanna – Szegedy-Kloska Tamás – Tamáska Máté (szerk.): A „létező szocializmus” életvilágai. A vidéki miliők rendszerváltása. Bp. – Szentendre, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 119–141. Tamáska Máté (2009): A puszták népének telepes községei 1945 után. In: Cseri Miklós – Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 89–117. Farkas Judit (2009): „Meghalt Gyűrűfű – éljen Gyűrűfű!” Egy jelképpé vált falutörténet (újra)hasznosítása. Tabula, 12, 1, 75–94. Máté Gábor – Kurucz Réka – Farkas Judit (2023): Tiltott, tűrt, támogatott helyek. Metszetek az államszocialista időszak falusi migrációs folyamatairól Baranya megyében. Ethnographia, 134, 3, 442–466. Illés Péter (2022): A tájváltozás és a szociokulturális környezeti átalakulás kölcsönhatásairól a kisfalusi zártkerti művelésű szőlőhegyeken. Vasi Szemle, 76, 3, 341–354. Vigvári András (2023): Zártkert-Magyarország. Átmeneti terek a nagyvárosok peremén. Bp., Napvilág Kiadó, 69–85, 145–161. (Az átmeneti tér megszületése: a kelemenszegi Kertek; Otthonteremtés és társadalmi újratermelés az átmeneti térben c. fejezetek) Németh Szandra (2023): A nyaralók hatása a nyolcvanas évek magyar településképére. In: Mikó Zsuzsanna – Szegedy-Kloska Tamás – Tamáska Máté (szerk.): A „létező szocializmus” életvilágai. A vidéki miliők rendszerváltása. Bp. – Szentendre, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 29–46. Törő Balázs (2021): Befogadott turizmus? Formálódó terek, közelítő felek Balatonakali nyaralókultúrájának korai időszakában. Korall, 84, 55–80. https://doi.org/10.52656/KORALL.2021.02.003 Alabán Péter (2024): A dezindusztrializáció „zugbányászai”. Dezintegráció és rendszerváltás a borsodi bányászkolóniákon. Múltunk, 69, 4, 146–176. https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.5 Várkonyi-Nickel Réka (2017): Rimaiak a gyárak völgyében. Egy salgótarjáni munkáskolónia társadalma az államosítás előtt. (Néprajzi Értekezések 6.) Bp., Magyar Néprajzi Társaság, 85–106. (Az acélgyári kolónia épített környezete c. fejezet) Ispán Ágota Lídia (2020): A város vidéke. A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. Bp., Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 27–70. (Épített környezet, városkép és térhasználat Leninvárosban c. fejezet) Molnár Csenge (2020): „Ez a lakótelep is kiüresedik, mint a kommunizmus”. Életstratégiák, elvándorlás és egy Tarna menti lakótelep esete a rendszerváltás után. In: Bartha Eszter – Tóth András – Valuch Tibor (szerk.): Munkás–Kultúra–Örökség. Munkások a rendszerváltás előtt és után Kelet-Közép-Európában és Magyarországon. Pécs, Kronosz Kiadó, 215–238. Kiss Réka (2005): Migrációs folyamatok hatása Budajenő társadalmára. In: Schwarcz Gyöngyi – Szarvas Zsuzsa – Szilágyi Miklós (szerk.): Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken. Bp., MTA Néprajzi Kutatóintézet – MTA Társadalomkutató Központ, 243–255. Tóth Arnold (2024): Az életmód és identitás változásai Görömbölyön a 20. században. Görömböly és Miskolc kapcsolatai a faluból városrésszé válás útján. In: Uő (szerk.): Város, falu, városrész. Tanulmányok a Miskolchoz csatolt falvak történetéről és néprajzáról. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 353–406. György Eszter (2020): Köztes terek. A rendszerváltás utáni nyócker identitása. Bp., L’Harmattan Kiadó, 180–216. (Participatív városrendezés Európában; Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben c. fejezetek) https://doi.org/10.56037/978-963-414-670-4 Wilhelm Gábor (2010): Egy európai ház. In: A. Gergely András (szerk.): Városnarratívák. (Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II.) Bp., MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont, 317–327. Csurgó Bernadett (2007): Képek és képzetek a mai magyar vidékről. In: Kovách Imre (szerk.): Vidékiek és városiak. A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon. Bp., L’Harmattan – MTA PTI, 45–66. Tamáska Máté (2006): Hagyományos és modern falusi lakóházak örökségszociológiai vizsgálata. Szociológiai Szemle, 16, 4, 36–62

Kurzus szakjai