Course for international guest/part time students
- Faculty
- Faculty of Humanities
- Organization
- BTK Institute of Ethnography and Folklore
- Code
- BMA-NEPD-109
- Title
- European ethnology 2.
- Usual semester
- Spring
- ECTS
- 5
- Language
- hu
- Learning outcomes
- The course aims to provide a systematic introduction to the types and forms of rural settlements in Hungary from the Second World War to the present day. Students will learn about settlements with different traditions, social relations, and natural and built environments. Emphasis will be placed on the most important settlement policies that have shaped the situation of settlements, on social and economic processes and on changes in lifestyles, with particular emphasis on the transformation of the built environment and its treatment as heritage.
- Course content
- 1. Settlement-shaping processes 2. Farms and farm centres 3. Manorial villages 4. Small villages – eco-villages 5. Allotment gardens 6. Holiday resorts 7. Workers' colonies 8. Housing estates 9. Processes of suburbanisation 10. Historic residential areas 11. Image, memory and heritage 12. Student presentations 13. Student presentations
- Assessment method
- Attendance at the seminar is compulsory: a maximum of 3 absences are permitted. Regular preparation: careful reading of the assigned literature and active participation in class discussions. Assignments during the semester: presentation of the research conducted during the semester in the form of a class presentation and a seminar paper.
- Bibliography
- Bajmócy Péter – Beluszky Pál (2022): A létező falusi világ a fogalmak és folyamatok Prokrusztész-ágyában. Földrajzi Közlemények, 146, 3, 202–224. https://doi.org/10.32643/fk.146.3.3 Horváth Gergely Krisztián (2022): „Szerepkör nélkül”. Falvak a Kádár-kor településpolitikájában. In: Uő (szerk.): Ellenszélben. Településpolitika és a falvak a kommunista diktatúra évtizedeiben. Bp., Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 123–152. Kimmel Máté (2025): Egy „szocialista falu” benépesedése. Építkezés Imrehegy tanyaközségben. In: Csikós Gábor – Horváth Gergely Krisztián (szerk.): „Bizonyos ideig és bizonyos területeken”. Boldogulási utak a 20. századi vidéken. Bp., ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 73–94. Szolnoky Lajos (1953): Néprajzi megfigyelések egy új szocialista község kialakulásával kapcsolatban. Ethnographia, 64, 1–4, 104–147. Mikle György (2023): A mai Komárom-Esztergom vármegye egykori uradalmi pusztái a rendszerváltoztatás előtt és után. In: Mikó Zsuzsanna – Szegedy-Kloska Tamás – Tamáska Máté (szerk.): A „létező szocializmus” életvilágai. A vidéki miliők rendszerváltása. Bp. – Szentendre, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 119–141. Tamáska Máté (2009): A puszták népének telepes községei 1945 után. In: Cseri Miklós – Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 89–117. Farkas Judit (2009): „Meghalt Gyűrűfű – éljen Gyűrűfű!” Egy jelképpé vált falutörténet (újra)hasznosítása. Tabula, 12, 1, 75–94. Máté Gábor – Kurucz Réka – Farkas Judit (2023): Tiltott, tűrt, támogatott helyek. Metszetek az államszocialista időszak falusi migrációs folyamatairól Baranya megyében. Ethnographia, 134, 3, 442–466. Illés Péter (2022): A tájváltozás és a szociokulturális környezeti átalakulás kölcsönhatásairól a kisfalusi zártkerti művelésű szőlőhegyeken. Vasi Szemle, 76, 3, 341–354. Vigvári András (2023): Zártkert-Magyarország. Átmeneti terek a nagyvárosok peremén. Bp., Napvilág Kiadó, 69–85, 145–161. (Az átmeneti tér megszületése: a kelemenszegi Kertek; Otthonteremtés és társadalmi újratermelés az átmeneti térben c. fejezetek) Németh Szandra (2023): A nyaralók hatása a nyolcvanas évek magyar településképére. In: Mikó Zsuzsanna – Szegedy-Kloska Tamás – Tamáska Máté (szerk.): A „létező szocializmus” életvilágai. A vidéki miliők rendszerváltása. Bp. – Szentendre, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 29–46. Törő Balázs (2021): Befogadott turizmus? Formálódó terek, közelítő felek Balatonakali nyaralókultúrájának korai időszakában. Korall, 84, 55–80. https://doi.org/10.52656/KORALL.2021.02.003 Alabán Péter (2024): A dezindusztrializáció „zugbányászai”. Dezintegráció és rendszerváltás a borsodi bányászkolóniákon. Múltunk, 69, 4, 146–176. https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.5 Várkonyi-Nickel Réka (2017): Rimaiak a gyárak völgyében. Egy salgótarjáni munkáskolónia társadalma az államosítás előtt. (Néprajzi Értekezések 6.) Bp., Magyar Néprajzi Társaság, 85–106. (Az acélgyári kolónia épített környezete c. fejezet) Ispán Ágota Lídia (2020): A város vidéke. A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. Bp., Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 27–70. (Épített környezet, városkép és térhasználat Leninvárosban c. fejezet) Molnár Csenge (2020): „Ez a lakótelep is kiüresedik, mint a kommunizmus”. Életstratégiák, elvándorlás és egy Tarna menti lakótelep esete a rendszerváltás után. In: Bartha Eszter – Tóth András – Valuch Tibor (szerk.): Munkás–Kultúra–Örökség. Munkások a rendszerváltás előtt és után Kelet-Közép-Európában és Magyarországon. Pécs, Kronosz Kiadó, 215–238. Kiss Réka (2005): Migrációs folyamatok hatása Budajenő társadalmára. In: Schwarcz Gyöngyi – Szarvas Zsuzsa – Szilágyi Miklós (szerk.): Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken. Bp., MTA Néprajzi Kutatóintézet – MTA Társadalomkutató Központ, 243–255. Tóth Arnold (2024): Az életmód és identitás változásai Görömbölyön a 20. században. Görömböly és Miskolc kapcsolatai a faluból városrésszé válás útján. In: Uő (szerk.): Város, falu, városrész. Tanulmányok a Miskolchoz csatolt falvak történetéről és néprajzáról. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 353–406. György Eszter (2020): Köztes terek. A rendszerváltás utáni nyócker identitása. Bp., L’Harmattan Kiadó, 180–216. (Participatív városrendezés Európában; Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben c. fejezetek) https://doi.org/10.56037/978-963-414-670-4 Wilhelm Gábor (2010): Egy európai ház. In: A. Gergely András (szerk.): Városnarratívák. (Városantropológiai mintázatok Terézváros példáján II.) Bp., MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont, 317–327. Csurgó Bernadett (2007): Képek és képzetek a mai magyar vidékről. In: Kovách Imre (szerk.): Vidékiek és városiak. A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon. Bp., L’Harmattan – MTA PTI, 45–66. Tamáska Máté (2006): Hagyományos és modern falusi lakóházak örökségszociológiai vizsgálata. Szociológiai Szemle, 16, 4, 36–62