Course for international guest/part time students

Faculty

Faculty of Humanities

Organization

BTK Institute of Ethnography and Folklore

Code

BMA-NEPD-110

Title

The archival sources of historical ethnology

Usual semester

Autumn

Published semester

2026/27/1

ECTS

5

Language

hu

Learning outcomes

Course objective: to introduce master's students to the methodological, typological, and interpretive issues of the most important archival sources in historical ethnography.

Course content

Introduction to Historical Ethnographic Sources (general issues, research traditions) General Methodology of Researching and Processing Archival/Manuscript Sources Archival Studies (types, characteristics, use) Types of Sources State sources Sources for economic history research Sources for demographic history research Legal documents and sources of local community governance Ecclesiastical sources Pamphlets, prints, small-scale graphic representations Estate inventories, household inventories Other genres

Assessment method

Active class participation (including the reading of scholarly literature and archival sources), presentations, short written assignments, and the successful completion of the final end-of-term assessment.

Bibliography

Bálint Petra: Többneműség és/vagy ruhacsere: egy 18. századi álhermafrodita esete. Korall 66, 100–115. 2016. Bárth Dániel: Statuta Generalia (1738). Vallásosság és mindennapi élet Patachich Gábor kalocsai érsek általános rendelkezéseinek tükrében [2005]. In: Uő.: A 18. századi Bácska „alulnézeti” egyháztörténete. Húsz év - húsz tanulmány. Budapest: MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 39–64, 2020. Koloh Gábor: Gyermekvállalás a Völgységben és az Ormánságban: A kismányoki és a vajszlói kerület termékenységtörténetének elemző összehasonlítása (1790–1894). Korall, 68, 49–71. Máté Gábor: A dél-dunántúli puszta (1683–1735) tájrekonstrukciója (18. századi határperek tanulságai). In: Máté Gábor – K. Németh András: Horhosok, puszták, búvólikak. Tájtörténeti tanulmányok a 16-18. századi Dél-Dunántúlról. Budapest – Pécs: PTE BTK Társadalmi Kapcsolatok Intézete Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék – L'Harmattan Kiadó, 2020, 88–115. Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Egy temetés - három pap: Egy 18. század közepi nógrádi gyásszertartás viszontagságai. In: Bárth Dániel (szerk.) Papok a 18-20. századi lokális közösségekben. Történetek találkozása. Budapest: MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 387–423, 2021. Schweininger Péter: Annák és Jánosok faluja. Egy kulturális egyesülés nyomai. In: Uő.: Sváb világok. Népesség és mentalítás Száron 1729–1848. Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2024, 111–123. Sudár Balázs: Egy sajátos kistérség török összeírásainak tanulságai: Egregy és Kárász a 16. század második felében. In: Varga Szabolcs – C. Tóth Norbert (szerk.) Máré-vár a közép- és kora újkorban. Budapest: Magyar Medievisztikai Kutatócsoport, 2024, 223–261. Török Katalin: Paraszti gazdaság és háztartás a XIX. század közepén. Agrártörténeti Szemle, 23, 3–4, 381–488.

Recommended bibliography

Áttekintendő irodalom: Ament-Kovács Bence: III. Károly első török háborújának állategészségügyi vonatkozásai: Marhavész Tolna vármegyében a 18. század első évtizedeiben. Agrártörténeti Szemle, 63, 1–4, 165–175. 2022. Ament-Kovács Bence: Uradalom és plébánia: Helyi életvilágok a multietnikus Dél-Dunántúlon (1699–1767). Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2025. Andorka Rudolf: A családrekonstrukciós vizsgálat módszerei. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, 1998. (Történeti Demográfiai Füzetek 4). Bácskai Vera – Muzsnai Lászlóné: A területi állami levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzékei I. rész Országos összeírások, Állami adóösszeírások. Budapest: Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya (Levéltárak Országos Központja), 1965. Bácskai Vera: Határperek Pest és Palota között a XVIII. században. A Rákospalotai Múzeum Évkönyve, II, 3–14. 1966. Balázs Éva, H.: (szerk.): jobbágylevelek. Budapest: Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951. Balázs Péter (szerk.): Magyarország levéltárai. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 1983. Bálint Petra: A mindennapi élet alakzatai: Büntetőperek történeti néprajzi vizsgálata (1750-1850). Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 2023. Bárth Dániel: A katolikus egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolatának kora újkori forrásai. Ethno-Lore, XXII, 47–70. Bárth Dániel: A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása. Budapest: Balassi Kiadó, 2016. Bárth Dániel: Alsópapság és népi kultúra: (Kutatási irányok, modellek és megközelítési lehetőségek). Uő.: (szerk.) Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18-20. századi Magyarországon. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék, 9–42, 2013. Bárth Dániel: Esküvő, keresztelő, avatás: Egyház és népi kultúra a kora újkori Magyarországon. Budapest: MTA-ELTE Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport, 2005. Bárth Dániel: Gyógyító imaformulák a 18. századi sükösdi anyakönyvekben [2017]. In: Uő.: A 18. századi Bácska „alulnézeti” egyháztörténete. Húsz év - húsz tanulmány. Budapest: MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 203–208, 2020. Bárth János: A halasi határperek történeti-néprajzi tanulságai. In: Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból. Kiskunhalas: Kiskunhalas Város Önkormányzata, 2001, 389–434. Bednárik János: Egyháztanácsok, iskolaszékek: A katolikus papság és a falusi társadalmak viszonyának változása a dualizmus korában. In: Csibi Norbert – Forgó András – Gőzsy Zoltán (szerk.) Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 19. században. Pécs: META Egyesület, 369–384, 2021. Bednárik János: Falusi plébános a polgári korban: Egyház és helyi társadalom a 19. század második felében a Buda környéki falvakban. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság – MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 2020. Bednárik János: Tóbiás áldását széttépni: Laikus vallásgyakorlat és történeti etnográfia. Ethnographia, 131, 3, 514–537. 2020. Beke Margit: A historia domus fontossága, helye és gyakorlata. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 9, 3–4, 149–154. 1997. Béli Gábor: A XVIII. századi megyei törvényszéki büntetőperek néprajzi vonatkozásai. In: Nagy Janka Teodóra (szerk.) Tanulmányok Tárkány Szücs Ernő születésének 90. évfordulója tiszteletére. Szekszárd: PTE Illyés Gyula Kar, 2014, 101–119. Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai, I–III. Budapest: Néprajzi Múzeum, 1988–2005. [A III. kötetet s. a. r.: Forrai Ibolya]. Benda Gyula: Keszthely népessége 1696–1851. Történeti Demográfiai Füzetek, 16, 74–146. 1997. (Szerk. Faragó Tamás). Boross Marietta: Mezőgazdasági munkásszerződések Nyugat-Dunántúlról. Néprajzi Közlemények, 12, 1–2, 236–307. Csilléry Klára, K.: Magyar népi grafika. Néprajzi Értesítő, 53. 63—82. 1971. Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. Demeter Gábor – Tompa László: Az úrbéres lakosság életkörülményeinek differenciái a 18. századi birtoktípusokon. Történelmi Szemle LXVI, 1, 85–120. 2024. Domokovits Péter: Móringlevelek Győr megyéből. Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből. 1731–1837. Győr: Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1992. Égető Melinda: A 16–19. századi és Sopron megyei artikulusok jelentősége a hegytörvény-kutatásban. In: Uő. et Dominkovits, Péter (szerk.): Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből, 1551-1843. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 15–31, 2004. Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története: hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán. Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2005. Etényi, Nóra, G.: Pamflet és politika: A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2009. Faragó Tamás: Az első magyarországi népszámlálás fennmaradt forrásanyaga (Egy forráskiadási munka tanulságai). Demográfia, 53, 4, 315–372. 2010. Faragó Tamás: Bevezetés a történeti demográfiába. Budapest: Corvinus Egyetem, 2011. Filep Antal – Égető Melinda (szerk.): Történeti néprajzi források a XVIII–XIX. századból. Budapest: MTA Néprajzi Kutatócsoport, 1989. Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában, I-II. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2013. Fülemile Ágnes – Kiss Réka (szerk.): Történeti forrás – néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet, 2008. Fülemile Ágnes: „A magyarok jelleme, szokásai és kiváltságai". Egy Magyarország allegória a 18. század elejéről. In: Bali János – Báti Anikó – Kiss Réka (szerk.): Inde aurum, inde vinum, inde salutem: Paládi-Kovács Attila 70. születésnapjára. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék, 2010, 59–76. Fülemile Ágnes: Magyar vonatkozású viseletábrázolások a 18. századi sokszorosított grafikában. Népi kultúra – népi társadalom, 17, 139–164. 1993. Gaálné Barcs Eszter: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században. In: Halász Csilla – Tóth Judit (szerk.). Tanulmányok Pest megye múltjából 11. Budapest: Pest Megyei Levéltár, 2006, 51–84. Granasztói Péter: Az eltűnt mindennapok nyomában. Mezővárosi társadalom a tárgyi világ tükrében. Kiskunhalas 1760–1850. Budapest: Néprajzi Múzeum. 2010. Hajdú Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 1995. Ilyefalvi Emese: „Ha levelem elolvastad, add tovább.” Egy református lelkipásztor sajátos kommunikációja a két világháború közötti Kidében. In: Bárth Dániel (szerk.) Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18–20. századi Magyarországon. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék, 308–349, 2013. Ilyefalvi Emese: „Ha levelem elolvastad, add tovább”: Bonczidai Dezső kézírásos gyülekezeti levelei a két világháború közötti Kidén. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2024. Jávor Kata: Egy 19. századi presbiteri jegyzőkönyv tanulságai. Népi Kultúra – Népi Társadalom, V–VI, 71–103. 1971. Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970. Kálllay István: Úriszéki bíráskodás a XVIII–XIX. században. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985. Kiss Réka: Egyház és közösség a kora újkorban. A Küküllői Református Egyházmegye 17–18. századi iratainak tükrében. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011. Kiss Réka: Református egyházfegyelmi iratok elemzési lehetőségei - kora újkori példák. In: Fülemile Ágnes – Kiss Réka (szerk.): Történeti forrás - Néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – L’Harmattan Kiadó, 316–338. 2008. Knapp Éva – Rózsa György: Buda visszafoglalása (1686. szeptember 2.) a bécsi Szent Család Társulat röplapján. Magyar Könyvszemle, 123, 2, 214–218. 2007. Kocsis Gyula: 18. századi ceglédi végrendeletek. In: Kocsis Gyula (szerk.) Történeti és néprajzi tanulmányok Ceglédről. Cegléd: Kossuth Múzeum, 1993, 5–31. Kocsis Gyula: A gyászjelentés szerepe egy mezővárosi társadalom kapcsolatrendszerében (Cegléd). Ethnographia, 102, 1–2, 147–159. 1991. Kocsis Gyula: Gazdálkodás a Jászságban a 16–17. században. In: Bali János – Jávor Kata (szerk.) Merítés : Néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós tiszteletére. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék, 2001, 153–177. Kocsis Gyula: Hagyatéki leltárak Cegléd (1850–1900). Cegléd: Kossuth Múzeum, 1988. Koloh Gábor: „Szántani lehet, de vetni nem muszáj”. Az ormánsági egykézés történetei (1790–1941). Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2021. Kosáry Domokos – Kulcsár Krisztina – Szakály Orsolya: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1. Általános rész. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1. Általános rész. (1. köt. Könyvtárak és bibliográfiák. Budapest: Osiris, 2000. közrem. KULCSÁR Krisztina – REISZ T. Csaba – SZAKÁLY Orsolya.; 2. köt. Országos jellegű levéltárak és forrásközlések. Budapest: Osiris, 2003. közrem. KULCSÁR Krisztina – SZAKÁLY Orsolya – KOVÁCS Ferenc – KONCZ Ádám.; 3. köt. Megyei levéltárak és forrásközlemények. Budapest, Osiris, 2008. szerk. KULCSÁR Krisztina – SZAKÁLY Orsolya; közrem. KOVÁCS Ferenc – LAPPINTS Virág – GODA Károly.; 4. 1–2- köt. Városi, mezővárosi és községi levéltárak és forrásközlések. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet – MNL Országos Levéltára, 2015.) Kothencz Kelemen: Szentistváni szindikusok. In: Uő. (szerk.) Sarjadó sorsok. A VIII. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia. Baja: Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága, 77–82, 2012. Köpeczi Béla: „Magyarország a kereszténység ellensége”. A Thököly-felkelés az európai közvéleményben. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1976. Lázár Balázs: Katonaállítások, hadkiegészítés a Magyar Királyságban 1741 és 1848 között. Áttekintés egy készülő összefoglaláshoz. Hadtörténeti Közlemények, 134, 4, 771–804. Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1959. Manherz Károly: Der Sankt-Johanner Kodex – A Mosonszentjánosi Kódex. Budapest: Magyarország, Pytheas, 1991. Máté Gábor – K. Németh András: Szempontok és példák a középkori eredetű malmok és malomhelyek folytonosságának vizsgálatához: Kapos és Völgységi-patak vízgyűjtője. In: Báti Anikó – Csoma Zsigmond: Középkori elemek a mai magyar anyagi kultúrában. Budapest: k. n., 47–68, 2014. Máté Gábor: „...most van ideje a marhahajtásnak!” : A Dél-Dunántúl pusztulása1683-85-ben. Pécs – Budapest: PTE BTK Kar Társadalmi Kapcsolatok Intézete Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék – L’Harmattan Kiadó, 2021. Mérey Klára, T.: A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke. Ethnographia, LXXVIII, 4, 533–546. 1967. Mihalik Béla: A kétszer megváltott nép. Katolikus egyház a Jászkunságban (1687–1746). Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2020. Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: A közösségi imádkozás gyakorlata és a tanítók szerepei a 18. századi nógrádi falvakban. In: Bajáki Rita – Szádoczki Vera (szerk.) Imádkozás a régi Magyarországon. Budapest: ELKH-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 261–280, 2022. Nagy Janka Teodóra: „Ítéltetett Makó város bírája és tanácsa által...”. Normakövetés és normaszegés Makó népi jogéletében (1781–1821). Urbs, 10, 123–139. 2014. Ozsváth Gábor Dániel: A vízjogi kataszter mint a népi vízerő használat alapvető forrása. In: Fülemile Ágnes – Kiss Réka (szerk.): Történeti forrás - Néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – L’Harmattan Kiadó, 158–182. 2008. Őri Péter: A demográfiai viselkedés mintái a 18. században: Lélekösszeírások Pest megyében. 1774–1783. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 2003. Őri Péter: Demográfiai átmenetek Magyarországon: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a 19. század végén, 20. század elején. Demográfia, 49, 4, 299–341. 2006. Örsi Julianna: Exogámia és endogámia Magyarországon a XVIII–XX. században. Demográfia, 26, 4, 572–597. 1983. Schweininger Péter: Sváb világok. Népesség és mentalítás Száron 1729–1848. Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2024. Sz. Simon Éva: Kényszerű együttélés a múltban – kényszerű forráshasználat a jelenben. Az oszmán és magyar adóösszeírások komparatív vizsgálatának tapasztalatai. In: J. Újváry Zsuzsanna (szerk.) Az oszmán-magyar kényszerű együttélés hozadéka. Piliscsaba: PPKE BTK, 2013, 55–62. Szakál Anna: A részeges lelkészek megítélése a 19. századi erdélyi unitárius falvakban. In: Bárth Dániel (szerk.) Papok a 18-20. századi lokális közösségekben. Történetek találkozása. Budapest: MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 533–553, 2021. Szilágyi Miklós: Halászó parasztok - halászati vállalkozók. Történeti források és elemzések. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – L’Harmattan Kiadó, 2002. Szilárdfy Zoltán – Tüskés Gábor – Knapp Éva: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről. Budapest: ELTE Egyetemi Könyvtá, 1987. Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. Tálasi István: A majsai határperek tanulságai. Ethnographia, LIII, 3–4, 229–230. 1942. Tomisa Ilona: Visitatio Canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1647–1674. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet. Tompa László: Az újszerzésű Batthyány-birtokok regenerációja a 18. században. Budapest: Budapest Főváros Levéltára – HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, 2024. Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Történelmi rétegződés és társadalmi átrétegződés a polgári átalakulásban. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. Tuza Csilla: A III. Károly céhrendeleteinek hatása a céhprivilégiumokban az 1730-as években. In: Fülemile Ágnes – Kiss Réka (szerk.): Történeti forrás - Néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – L’Harmattan Kiadó, 99–104. 2008. Vadas András: Egy határfolyó környezettörténete: Háború és vízgazdálkodás a kora újkori Rába-völgyben. Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2021. Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958. Verebélyi Kincső: A szépírástól a képírásig (Jegyzetek a magyar népi grafika válfajairól). Népi kultúra – népi társadalom, 18, 205–236. 1995. Verebélyi Kincső: Díszített emléklapok a Bácskából. Hungarológiai Közlemények, 17. 4, 359–378. Vidacs Bea: Komaság és kölcsönösség Szentpéterszegen. Ethnographia, XCVI, 4, 509–529. Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Programmes of the course