Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD-110

Cím

A történeti néprajz levéltári forrástípusai

Tervezett félév

Őszi

ECTS

5

Nyelv

hu

Oktatás célja

Cél: a mesterszakos hallgatók bevezetése a történeti néprajz legfontosabb levéltári forrásainak módszertani, tipológiai és értelmezési problematikájába.

Tantárgy tartalma

Tematika: 1. Történeti néprajzi forrásismeret (általános kérdések, kutatási hagyományok) 2. A levéltári/kézirattári források kutatásának és feldolgozásának általános módszertana 3. Levéltárismeret (típusok, jellemzők, használat) 4. Forrástípusok Állami forrástípusok A gazdálkodástörténeti kutatások forrástípusai A demográfiatörténeti kutatások forrástípusai Peres iratok és a lokális közösségi irányítás forrásai Egyházi források Röplapok, metszetek, kisgrafikai ábrázolások Hagyatéki leltárak, inventáriumok Egyéb műfajok

Számonkérés és értékelés

Követelmény: Aktív órai részvétel (szakirodalom és levéltári forrásolvasás), referátumok, röpdolgozatok és a félév végi záróbeszámoló sikeres abszolválása.

Irodalomjegyzék

Irodalom: Bálint Petra: Többneműség és/vagy ruhacsere: egy 18. századi álhermafrodita esete. Korall 66, 100–115. 2016. Bárth Dániel: Statuta Generalia (1738). Vallásosság és mindennapi élet Patachich Gábor kalocsai érsek általános rendelkezéseinek tükrében [2005]. In: Uő.: A 18. századi Bácska „alulnézeti” egyháztörténete. Húsz év - húsz tanulmány. Budapest: MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 39–64, 2020. Koloh Gábor: Gyermekvállalás a Völgységben és az Ormánságban: A kismányoki és a vajszlói kerület termékenységtörténetének elemző összehasonlítása (1790–1894). Korall, 68, 49–71. Máté Gábor: A dél-dunántúli puszta (1683–1735) tájrekonstrukciója (18. századi határperek tanulságai). In: Máté Gábor – K. Németh András: Horhosok, puszták, búvólikak. Tájtörténeti tanulmányok a 16-18. századi Dél-Dunántúlról. Budapest – Pécs: PTE BTK Társadalmi Kapcsolatok Intézete Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék – L'Harmattan Kiadó, 2020, 88–115. Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Egy temetés - három pap: Egy 18. század közepi nógrádi gyásszertartás viszontagságai. In: Bárth Dániel (szerk.) Papok a 18-20. századi lokális közösségekben. Történetek találkozása. Budapest: MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 387–423, 2021. Schweininger Péter: Annák és Jánosok faluja. Egy kulturális egyesülés nyomai. In: Uő.: Sváb világok. Népesség és mentalítás Száron 1729–1848. Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2024, 111–123. Sudár Balázs: Egy sajátos kistérség török összeírásainak tanulságai: Egregy és Kárász a 16. század második felében. In: Varga Szabolcs – C. Tóth Norbert (szerk.) Máré-vár a közép- és kora újkorban. Budapest: Magyar Medievisztikai Kutatócsoport, 2024, 223–261. Török Katalin: Paraszti gazdaság és háztartás a XIX. század közepén. Agrártörténeti Szemle, 23, 3–4, 381–488.

Ajánlott irodalom

Áttekintendő irodalom: Ament-Kovács Bence: III. Károly első török háborújának állategészségügyi vonatkozásai: Marhavész Tolna vármegyében a 18. század első évtizedeiben. Agrártörténeti Szemle, 63, 1–4, 165–175. 2022. Ament-Kovács Bence: Uradalom és plébánia: Helyi életvilágok a multietnikus Dél-Dunántúlon (1699–1767). Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2025. Andorka Rudolf: A családrekonstrukciós vizsgálat módszerei. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, 1998. (Történeti Demográfiai Füzetek 4). Bácskai Vera – Muzsnai Lászlóné: A területi állami levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzékei I. rész Országos összeírások, Állami adóösszeírások. Budapest: Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya (Levéltárak Országos Központja), 1965. Bácskai Vera: Határperek Pest és Palota között a XVIII. században. A Rákospalotai Múzeum Évkönyve, II, 3–14. 1966. Balázs Éva, H.: (szerk.): jobbágylevelek. Budapest: Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951. Balázs Péter (szerk.): Magyarország levéltárai. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 1983. Bálint Petra: A mindennapi élet alakzatai: Büntetőperek történeti néprajzi vizsgálata (1750-1850). Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 2023. Bárth Dániel: A katolikus egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolatának kora újkori forrásai. Ethno-Lore, XXII, 47–70. Bárth Dániel: A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása. Budapest: Balassi Kiadó, 2016. Bárth Dániel: Alsópapság és népi kultúra: (Kutatási irányok, modellek és megközelítési lehetőségek). Uő.: (szerk.) Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18-20. századi Magyarországon. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék, 9–42, 2013. Bárth Dániel: Esküvő, keresztelő, avatás: Egyház és népi kultúra a kora újkori Magyarországon. Budapest: MTA-ELTE Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport, 2005. Bárth Dániel: Gyógyító imaformulák a 18. századi sükösdi anyakönyvekben [2017]. In: Uő.: A 18. századi Bácska „alulnézeti” egyháztörténete. Húsz év - húsz tanulmány. Budapest: MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 203–208, 2020. Bárth János: A halasi határperek történeti-néprajzi tanulságai. In: Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból. Kiskunhalas: Kiskunhalas Város Önkormányzata, 2001, 389–434. Bednárik János: Egyháztanácsok, iskolaszékek: A katolikus papság és a falusi társadalmak viszonyának változása a dualizmus korában. In: Csibi Norbert – Forgó András – Gőzsy Zoltán (szerk.) Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 19. században. Pécs: META Egyesület, 369–384, 2021. Bednárik János: Falusi plébános a polgári korban: Egyház és helyi társadalom a 19. század második felében a Buda környéki falvakban. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság – MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 2020. Bednárik János: Tóbiás áldását széttépni: Laikus vallásgyakorlat és történeti etnográfia. Ethnographia, 131, 3, 514–537. 2020. Beke Margit: A historia domus fontossága, helye és gyakorlata. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 9, 3–4, 149–154. 1997. Béli Gábor: A XVIII. századi megyei törvényszéki büntetőperek néprajzi vonatkozásai. In: Nagy Janka Teodóra (szerk.) Tanulmányok Tárkány Szücs Ernő születésének 90. évfordulója tiszteletére. Szekszárd: PTE Illyés Gyula Kar, 2014, 101–119. Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai, I–III. Budapest: Néprajzi Múzeum, 1988–2005. [A III. kötetet s. a. r.: Forrai Ibolya]. Benda Gyula: Keszthely népessége 1696–1851. Történeti Demográfiai Füzetek, 16, 74–146. 1997. (Szerk. Faragó Tamás). Boross Marietta: Mezőgazdasági munkásszerződések Nyugat-Dunántúlról. Néprajzi Közlemények, 12, 1–2, 236–307. Csilléry Klára, K.: Magyar népi grafika. Néprajzi Értesítő, 53. 63—82. 1971. Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. Demeter Gábor – Tompa László: Az úrbéres lakosság életkörülményeinek differenciái a 18. századi birtoktípusokon. Történelmi Szemle LXVI, 1, 85–120. 2024. Domokovits Péter: Móringlevelek Győr megyéből. Válogatás a megyében lakók, megyei birtokosok móringleveleiből. 1731–1837. Győr: Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1992. Égető Melinda: A 16–19. századi és Sopron megyei artikulusok jelentősége a hegytörvény-kutatásban. In: Uő. et Dominkovits, Péter (szerk.): Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből, 1551-1843. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 15–31, 2004. Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története: hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán. Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2005. Etényi, Nóra, G.: Pamflet és politika: A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2009. Faragó Tamás: Az első magyarországi népszámlálás fennmaradt forrásanyaga (Egy forráskiadási munka tanulságai). Demográfia, 53, 4, 315–372. 2010. Faragó Tamás: Bevezetés a történeti demográfiába. Budapest: Corvinus Egyetem, 2011. Filep Antal – Égető Melinda (szerk.): Történeti néprajzi források a XVIII–XIX. századból. Budapest: MTA Néprajzi Kutatócsoport, 1989. Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában, I-II. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2013. Fülemile Ágnes – Kiss Réka (szerk.): Történeti forrás – néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet, 2008. Fülemile Ágnes: „A magyarok jelleme, szokásai és kiváltságai". Egy Magyarország allegória a 18. század elejéről. In: Bali János – Báti Anikó – Kiss Réka (szerk.): Inde aurum, inde vinum, inde salutem: Paládi-Kovács Attila 70. születésnapjára. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék, 2010, 59–76. Fülemile Ágnes: Magyar vonatkozású viseletábrázolások a 18. századi sokszorosított grafikában. Népi kultúra – népi társadalom, 17, 139–164. 1993. Gaálné Barcs Eszter: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században. In: Halász Csilla – Tóth Judit (szerk.). Tanulmányok Pest megye múltjából 11. Budapest: Pest Megyei Levéltár, 2006, 51–84. Granasztói Péter: Az eltűnt mindennapok nyomában. Mezővárosi társadalom a tárgyi világ tükrében. Kiskunhalas 1760–1850. Budapest: Néprajzi Múzeum. 2010. Hajdú Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 1995. Ilyefalvi Emese: „Ha levelem elolvastad, add tovább.” Egy református lelkipásztor sajátos kommunikációja a két világháború közötti Kidében. In: Bárth Dániel (szerk.) Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18–20. századi Magyarországon. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék, 308–349, 2013. Ilyefalvi Emese: „Ha levelem elolvastad, add tovább”: Bonczidai Dezső kézírásos gyülekezeti levelei a két világháború közötti Kidén. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2024. Jávor Kata: Egy 19. századi presbiteri jegyzőkönyv tanulságai. Népi Kultúra – Népi Társadalom, V–VI, 71–103. 1971. Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970. Kálllay István: Úriszéki bíráskodás a XVIII–XIX. században. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985. Kiss Réka: Egyház és közösség a kora újkorban. A Küküllői Református Egyházmegye 17–18. századi iratainak tükrében. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011. Kiss Réka: Református egyházfegyelmi iratok elemzési lehetőségei - kora újkori példák. In: Fülemile Ágnes – Kiss Réka (szerk.): Történeti forrás - Néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – L’Harmattan Kiadó, 316–338. 2008. Knapp Éva – Rózsa György: Buda visszafoglalása (1686. szeptember 2.) a bécsi Szent Család Társulat röplapján. Magyar Könyvszemle, 123, 2, 214–218. 2007. Kocsis Gyula: 18. századi ceglédi végrendeletek. In: Kocsis Gyula (szerk.) Történeti és néprajzi tanulmányok Ceglédről. Cegléd: Kossuth Múzeum, 1993, 5–31. Kocsis Gyula: A gyászjelentés szerepe egy mezővárosi társadalom kapcsolatrendszerében (Cegléd). Ethnographia, 102, 1–2, 147–159. 1991. Kocsis Gyula: Gazdálkodás a Jászságban a 16–17. században. In: Bali János – Jávor Kata (szerk.) Merítés : Néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós tiszteletére. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék, 2001, 153–177. Kocsis Gyula: Hagyatéki leltárak Cegléd (1850–1900). Cegléd: Kossuth Múzeum, 1988. Koloh Gábor: „Szántani lehet, de vetni nem muszáj”. Az ormánsági egykézés történetei (1790–1941). Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2021. Kosáry Domokos – Kulcsár Krisztina – Szakály Orsolya: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1. Általános rész. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1. Általános rész. (1. köt. Könyvtárak és bibliográfiák. Budapest: Osiris, 2000. közrem. KULCSÁR Krisztina – REISZ T. Csaba – SZAKÁLY Orsolya.; 2. köt. Országos jellegű levéltárak és forrásközlések. Budapest: Osiris, 2003. közrem. KULCSÁR Krisztina – SZAKÁLY Orsolya – KOVÁCS Ferenc – KONCZ Ádám.; 3. köt. Megyei levéltárak és forrásközlemények. Budapest, Osiris, 2008. szerk. KULCSÁR Krisztina – SZAKÁLY Orsolya; közrem. KOVÁCS Ferenc – LAPPINTS Virág – GODA Károly.; 4. 1–2- köt. Városi, mezővárosi és községi levéltárak és forrásközlések. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet – MNL Országos Levéltára, 2015.) Kothencz Kelemen: Szentistváni szindikusok. In: Uő. (szerk.) Sarjadó sorsok. A VIII. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia. Baja: Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága, 77–82, 2012. Köpeczi Béla: „Magyarország a kereszténység ellensége”. A Thököly-felkelés az európai közvéleményben. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1976. Lázár Balázs: Katonaállítások, hadkiegészítés a Magyar Királyságban 1741 és 1848 között. Áttekintés egy készülő összefoglaláshoz. Hadtörténeti Közlemények, 134, 4, 771–804. Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1959. Manherz Károly: Der Sankt-Johanner Kodex – A Mosonszentjánosi Kódex. Budapest: Magyarország, Pytheas, 1991. Máté Gábor – K. Németh András: Szempontok és példák a középkori eredetű malmok és malomhelyek folytonosságának vizsgálatához: Kapos és Völgységi-patak vízgyűjtője. In: Báti Anikó – Csoma Zsigmond: Középkori elemek a mai magyar anyagi kultúrában. Budapest: k. n., 47–68, 2014. Máté Gábor: „...most van ideje a marhahajtásnak!” : A Dél-Dunántúl pusztulása1683-85-ben. Pécs – Budapest: PTE BTK Kar Társadalmi Kapcsolatok Intézete Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék – L’Harmattan Kiadó, 2021. Mérey Klára, T.: A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke. Ethnographia, LXXVIII, 4, 533–546. 1967. Mihalik Béla: A kétszer megváltott nép. Katolikus egyház a Jászkunságban (1687–1746). Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2020. Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: A közösségi imádkozás gyakorlata és a tanítók szerepei a 18. századi nógrádi falvakban. In: Bajáki Rita – Szádoczki Vera (szerk.) Imádkozás a régi Magyarországon. Budapest: ELKH-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 261–280, 2022. Nagy Janka Teodóra: „Ítéltetett Makó város bírája és tanácsa által...”. Normakövetés és normaszegés Makó népi jogéletében (1781–1821). Urbs, 10, 123–139. 2014. Ozsváth Gábor Dániel: A vízjogi kataszter mint a népi vízerő használat alapvető forrása. In: Fülemile Ágnes – Kiss Réka (szerk.): Történeti forrás - Néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – L’Harmattan Kiadó, 158–182. 2008. Őri Péter: A demográfiai viselkedés mintái a 18. században: Lélekösszeírások Pest megyében. 1774–1783. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 2003. Őri Péter: Demográfiai átmenetek Magyarországon: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a 19. század végén, 20. század elején. Demográfia, 49, 4, 299–341. 2006. Örsi Julianna: Exogámia és endogámia Magyarországon a XVIII–XX. században. Demográfia, 26, 4, 572–597. 1983. Schweininger Péter: Sváb világok. Népesség és mentalítás Száron 1729–1848. Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2024. Sz. Simon Éva: Kényszerű együttélés a múltban – kényszerű forráshasználat a jelenben. Az oszmán és magyar adóösszeírások komparatív vizsgálatának tapasztalatai. In: J. Újváry Zsuzsanna (szerk.) Az oszmán-magyar kényszerű együttélés hozadéka. Piliscsaba: PPKE BTK, 2013, 55–62. Szakál Anna: A részeges lelkészek megítélése a 19. századi erdélyi unitárius falvakban. In: Bárth Dániel (szerk.) Papok a 18-20. századi lokális közösségekben. Történetek találkozása. Budapest: MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, 533–553, 2021. Szilágyi Miklós: Halászó parasztok - halászati vállalkozók. Történeti források és elemzések. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – L’Harmattan Kiadó, 2002. Szilárdfy Zoltán – Tüskés Gábor – Knapp Éva: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről. Budapest: ELTE Egyetemi Könyvtá, 1987. Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. Tálasi István: A majsai határperek tanulságai. Ethnographia, LIII, 3–4, 229–230. 1942. Tomisa Ilona: Visitatio Canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1647–1674. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet. Tompa László: Az újszerzésű Batthyány-birtokok regenerációja a 18. században. Budapest: Budapest Főváros Levéltára – HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, 2024. Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Történelmi rétegződés és társadalmi átrétegződés a polgári átalakulásban. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. Tuza Csilla: A III. Károly céhrendeleteinek hatása a céhprivilégiumokban az 1730-as években. In: Fülemile Ágnes – Kiss Réka (szerk.): Történeti forrás - Néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet – L’Harmattan Kiadó, 99–104. 2008. Vadas András: Egy határfolyó környezettörténete: Háború és vízgazdálkodás a kora újkori Rába-völgyben. Budapest: ELKH BTK Történettudományi Intézet, 2021. Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958. Verebélyi Kincső: A szépírástól a képírásig (Jegyzetek a magyar népi grafika válfajairól). Népi kultúra – népi társadalom, 18, 205–236. 1995. Verebélyi Kincső: Díszített emléklapok a Bácskából. Hungarológiai Közlemények, 17. 4, 359–378. Vidacs Bea: Komaság és kölcsönösség Szentpéterszegen. Ethnographia, XCVI, 4, 509–529. Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kurzus szakjai