Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD-207

Cím

Falukutatás és szociográfia

Tervezett félév

Tavaszi

Meghirdetve

2024/25/2

ECTS

5

Nyelv

hu

Oktatás célja

A tantárgy a hazai vidéki társadalom, a falusi és kisvárosi települések társadalomföldrajzi, társadalomnéprajzi, szociográfiai és szociológiai megismerésének elméleti, módszertani alapjait mutatja be. Felvázolja a 20. századi magyarországi falukutatás és szociográfia történetét, főbb korszakait, irányait, fejlődésének történeti, társadalmi, gazdasági és politikai összefüggéseit, elméleti és módszertani eredményeit, a szociográfia fogalmát és műfaját, legfontosabb irodalmát, valamint a filmszociográfia alkotóit és tematikáját.

Tantárgy tartalma

A szociográfiát meghatározó tudományágak – statisztika, szociológia, demográfia, néprajz, társadalomtörténet, szociálpolitika A magyar szociológia fő irányai a 20. század első évtizedeiben. A Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század. A settlement mozgalom Trianon utáni új helyzet, társadalmi problémák és válságok a két világháború közötti időszakban. Új társadalomkutatási irányok és törekvések. A falukutató mozgalom szervezetei Magyarországon és az utódállamok területén I. A falukutató mozgalom szervezetei Magyarországon és az utódállamok területén II. A falukutató mozgalom és a két világháború közötti szociográfiai irodalom kibontakozása és a műfaj sokszínűsége. I. A falukutató mozgalom és a két világháború közötti szociográfiai irodalom kibontakozása és a műfaj sokszínűsége. II. A munkásszociográfia A népi írók és az irodalmi szociográfia Az 1960–70-as évek szociológiai, szociográfiai kutatásai és eredményei. A Magyarország felfedezése sorozat A késő Kádár-kor szociográfiai témái és új nemzedéke. A Mozgó világ folyóirat és köre 1971-1989) A Szociológiai filmcsoport és a filmszociográfia – dokumentumfilm műfaja és eredményei

Számonkérés és értékelés

A hallgatók felkészülnek a kiválasztott olvasmányokból. Mindenki kiválaszt egy-egy szociográfiát, és arról ír egy 3–4 oldalas recenziót. (A recenzióban elhelyezi a művet a korszakban, ír a szerzőről, bemutatja a mű alapjaként szolgáló helyszínt, a kutatás körülményeit. Kritikai észrevételeket fogalmaz meg a művel kapcsolatban. A recenzióban érdemes a műből idézeteket is közölni.)

Irodalomjegyzék

A szociográfiát meghatározó tudományágak – statisztika, szociológia, demográfia, néprajz, társadalomtörténet, szociálpolitika Kőváry László: Erdélyország statisztikája. Kolozsvár, 1847., 1874. Orbán Balázs: Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból. 1–6 kötet. Pest, 1868; Torda város és környéke. Budapest, 1889. Fraknói Vilmos: A megyei monográfiák tervezete. In Rotter Ferenc (szerk.): Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos. Egyház, műveltség, történetírás. Gondolat, 1981. 175–183. Varró János: Szociológia és néprajz. Huszadik Század 1907. II. k. 712–723. Kertész János: Magyar szociográfia. Budapest, 1943. 5–13. Tönnies Ferdinand: Statisztika és szociográfia. Városi Szemle 1929. (1) 114–127. Steinmetz, S. R.: A szociográfia helye a szellemi tudományok sorában. Huszadik Század. 1913. XXVIII. k. 1–10. Kertész János: Magyar szociográfia. Budapest, 1943. Erdei Ferenc: Történelem és szociográfia. Egy szociológus történész. Társadalomtudomány, 1942. 4–5. sz. Szeibert János: A német, orosz és amerikai falukutatás. Budapest, 1935. Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék. Budapest, 1989. 91–101. Sárkány Mihály: A társadalomnéprajzi kutatás hazai története. In Paládi-Kovács A. (főszerk.): Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Budapest, 2000. 31–66. A magyar szociológia fő irányai a 20. század első évtizedeiben. A Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század. A settlement mozgalom. Rézler Gyula: Falukutatók és szociográfusok. A magyar társadalom önvizsgálata az elmúlt évtizedben. Budapest, 1943. 5–13. Hámori Péter: A magyar settlement-mozgalom története. Valóság 2000. 9. 90–105. Braun Róbert: Adatok a vidéki munkásság életéhez. Huszadik Század, 1909. I. köt. 513–527. vagy In A szociológia első magyar műhelye. Gondolat, 1973. 107–128. Braun Róbert: A falu lélektana. Huszadik Század, 1913. I. k. 545–571; 690-713. vagy In A szociológia első magyar műhelye. Gondolat, 1973. 277–353. Kertész János: Magyar szociográfia. Budapest, 1943. Trianon utáni új helyzet, társadalmi problémák és válságok a két világháború közötti időszakban. Új társadalomkutatási irányok és törekvések. A falukutató mozgalom szervezetei Magyarországon és az utódállamok területén I. Bartha Ákos: Falukutatás és társadalmi önismeret. A Sárospataki Református Kollégium faluszemináriumának (1931–1951) történeti kontextusai. Sárospatak, 2013. 251–268. Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1930, 10-65. Erdész Ádám (szerk.): Ifjúság és falukutatás. Válogatás a Magyar Szemle köteteiből. É.n. Matolcsy M. 16–28; Kerék M. 42–55. Gondos Ernő (szerk.): A valóság vonzásában. Tanulmányok, riportok, elbeszélések. I. k. Budapest, 1963. Rézler Gy. 294–308., Szécsy J. 309–316. A falukutató mozgalom szervezetei Magyarországon és az utódállamok területén II. Kertész János: Magyar szociográfia. Budapest, 1943. 14–53. Rézler Gyula: Falukutatók és szociográfusok. A magyar társadalom önvizsgálata az elmúlt évtizedben. Budapest, 1943. 14–73. Némedi Dénes: A népi szociográfia 1930–1938. Budapest, 1985. 179–237. Erdész Ádám (szerk.): Ifjúság és falukutatás. Válogatás a Magyar Szemle köteteiből. é.n. Ortutay G. 56-69., Kovács I. 83-92., 146–152. Torkos Veronika: A hivatalos falukutatás intézményei a két világháború között. Társadalomkutatás, 1989. 3. sz. 91–100. Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. Budapest: M. Napló, 2008. A falukutatás fénykora 1930-1937. (Szerk.: Pölöskei Ferenc) Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2002. 176–184., 195–208. Felemelt fejjel!  a Sarló üzenete a mának / kiad. a Szlovákiai Magyar Kulturális Társulás. Pozsony, 1998. Albertini Béla: A Sarló szociofotós vonulata. 1993. Sándor László (szerk.): A Sarló hatósugarában: Tanulmányok, cikkek, dokumentumok. Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék. Budapest, 1989. 103–125. Venczel József: Az önismeret útján. Bukarest, 1980. Dimitrie Gusti: A szociológiai monográfia. (Vál. bev. tan.: Balázs Sándor). Bukarest, 1976. Bárdi Nándor: Egy magyar girondista Erdélyben. I: Mikó Imre: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés. Csíkszereda, 1998. 5–33. A falukutató mozgalom és a két világháború közötti szociográfiai irodalom kibontakozása és a műfaj sokszínűsége. I. Szabó Zoltán szociográfiai munkássága A tardi helyzet (1937.) és a Cifra nyomorúság alapján. Hídvégi János: Hulló magyarság. Budapest, 1938., 2011. Erdei Ferenc szociográfiai munkássága Erdei Ferenc: Parasztok. Budapest, 1938. Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék. Budapest, 1989. 224–246. Bíró Judit: Hivatalos falukutatók. Budapest, 2006. A falukutató mozgalom és a két világháború közötti szociográfiai irodalom kibontakozása és a műfaj sokszínűsége. II. Kertész János: Magyar szociográfia. Budapest, 1943. 61–77. Bognár Bulcsu: A paraszti válság és a harmadik utas válaszok. Erdei Ferenc, Illyés Gyula és Szabó Zoltán a népi szociográfusok mozgalmában. Korall 2009. 10. évf. 36. sz. 141–159. Granasztói Péter: Tanyai naplók. I. Táj- és Népkutató Tábor, Kiskunhalas, 1939. július. Korall 2009. 10. évf. 35. sz. 99–140. Bartha Ákos: Falukutatás és társadalmi önismeret. A Sárospataki Református Kollégium faluszemináriumának (1931–1951) történeti kontextusai. Sárospatak, 2013. 183–204. A munkásszociográfia Rézler Gyula (szerk.): Magyar gyári munkásság: szociális helyzetkép. 1940. Rézler Gyula: A cukorgyári munkások szociális helyzete Magyarországon. 1939. Rézler Gyula: A téglagyári munkások szociális helyzetképe. 1938. Földes Ferenc: Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon. Budapest, 1941. Litván György (szerk.) Magyar munkásszociográfiák, 1888–1945. Budapest, 1974., 138–151. Rézler Gyula: Válogatott írásai. Budapest, 2005. 121–159. A népi írók és az irodalmi szociográfia. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Rejtjelek 2. Budapest, 1995. 141–177. Illyés Gyula, Veres Péter, Csoóri Sándor: Tudósítás a toronyból. 1963. In 30 év. Magyar Krónika. Magvető, Budapest 317–346. Végh Antal: Erdőháton, Nyíren. Magyarország felfedezése, Szépirodalmi, Budapest, 1972. 20–47. Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék. Budapest, 1989. 203–224., 397–464. Márkus István: Az új falukutatás problémái. Valóság, 1946. 6–9. szám, 51–60. Az 1960–70-as évek szociológiai, szociográfiai kutatásai és eredményei. A Magyarország felfedezése sorozat Csák Gyula – Bornemissza László: Mélytengeri áramlás. 1963. 411–474. Mocsár Gábor – Tar Ferenc: Tanyavilág - bomló világ. Debrecen, 1964. Mocsár Gábor: Aratáskor a Kubány vidékén. Budapest, 1952. Mocsár Gábor: Nálunk vidéken... Budapest, 1967. Végh Antal: Állóvíz. Valóság, 1968. 4. sz. 41–53. Berkovits Görgy: Befejezetlen házak. Valóság, 1971. 10. sz. 68–73. Berkovits Görgy: Szorító gyűrű. A Pest környéki településekről. Valóság 1971. 7. sz. 54–61. Falukutató egyetemisták Somogyban. Valóság, 1971. 10. sz. 74–89. Végh Antal: Erdőháton, Nyíren. Debrecen. 1972. Márkus István: Mit láttam falun 1945–1966. Budapest, 1967. Márkus István: Nagykőrös. Budapest, 1979. Márkus István: Kifelé a feudalizmusból. Budapest, 1971. 260–290. Kemény István: A magyarországi cigány lakosság. Valóság, 1974. 1. szám. 63–72. A késő Kádár-kor szociográfiai témái és új nemzedéke. A Mozgó világ folyóirat és köre 1971-1989). Mátyus Alíz – Tausz Katalin: Maga-ura parasztok és uradalmi cselédek. Budapest, 1984. Berkovits György – Lázár István (vál. és szerk.): Folyamatos jelen, Fiatal szociográfusok antológiája. Budapest, 1981. Mozgó Világ 1978. 4. évf. 6. sz. 3–31; Mozgó Világ számai 1973–1983 között megjelent számokban a szociográfiai írások. Csalog Zsolt: Cigányon nem fog az átok. Budapest, 1988. Diósi Ágnes: Cigányút. Budapest, 1988. A Szociológiai filmcsoport és a filmszociográfia – dokumentumfilm műfaja és eredményei. Berta János: Valóság tűzön-vízen át. Megismerési módszerek és filmkészítői attitűdök az 1970-es évek magyar dokumentumfilmjében. Korall 2016. 17. évf. 65. sz. 97-107. Fazekas Eszter Akinek kilenc filmje volt betiltva – Beszélgetés Gazdag Gyulával. Filmkultúra online. http://www.filmkultura.hu/archiv/arcok/cikk_reszletek.php?kat_azon=882 Hammer Ferenc: A megismerés szerkezetei, stratégiái és poétikái. Szocio-doku a BBS-ben. In Gelencsér Gábor (szerk.): BBS 50. A Balázs Béla Stúdió 50 éve. Budapest, 2009. 263–273. Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában. Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal. Filmvilág 1980. XXIII. 9. 9–11. Tóth Eszter Zsófia: Mibe halt bele a Cséplő Gyuri? Eszmélet 2008. XX. 1. 50–75. A Korall 2016. 17. évfolyamának 65. számában lévő tanulmányok. Cséplő Gyuri film

Kurzus szakjai