Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD-314

Cím

Szokás 2.

Tervezett félév

Őszi

ECTS

5

Nyelv

Oktatás célja

Szokás 2 A SZOKÁSOK TÁRSADALOMPOLITIKAI KONTEXTUSAI Oktató: Vincze Kata Zsófia 19-es szoba

Tantárgy tartalma

Mivel ez már a harmadik népszokás kurzus és szeminárium, amelyet a néprajzos diákok tanulnak, ez az előadás és a hozzá tartozó szeminárium feltételezi, hogy a diákok már elsajátították a Népszokás BA alatt a szokáskutatás néprajzi alapfogalmait, ismerik a keresztény naptári ünnepkörhöz tartozó szokásköröket, ismerik a hétköznapi szokáskutatás témaköreit és tartalmait, ugyanakkor emlékeznek az MA Népszokás 1. kurzuson és szemináriumon tanult görög–római zsidó–keresztény erkölcs–etika–moralitás, norma, szokásjog, jogszokás, normasértés fogalomköreinek alapvető premisszáira.             Az előadás és a szeminárium a kérdéskörök feldolgozatlansága miatt is igyekszik nem válaszokat adni, hanem inkább kérdéseket feltenni. A kurzus során felvetett kérdéseknek sok esetben nincs tudományos vagy apolitikus Magyarországra vonatkozó irodalmuk. Ezért (is) a kurzus célja a sokszor csupán kitekintő vagy időnként belterjesen értékítélő irodalmat szkeptikusan kezelni és csupán a voltaképpeni kérdéseket megérteni.             A kurzus alapfeltételezése, hogy az egyén és a közösség társadalmi és kulturális viselkedésének, gyakorlatainak kontextusa az egyház, a politikai rendszer, illetve a nyilvános közbeszéd változó befolyása. A szokást ezennel mind az ünnepiség, mind a hétköznapiság tekintetében a viselkedés, a megszokás, a hagyománygyakorlat hármasságában tárgyaljuk, amelyek mögött változó normatívák vannak. A Népszokás MA 2. órák az információs társadalom és a habermasi értelemben vett nyilvános közbeszéd révén csiszolódó egyéni és kollektív kulturális és társadalmi gyakorlatokat, társadalmi részvételt is fogja vizsgálni a foucault-i hatalom és buberi „én” viszonyában az alábbi témák kibontásával. 1. Digitális viselkedés, reprezentáció, egyéni és kollektív habitusok a digitális kultúrában. A centralitás elvesztésének feltételezése a posztmodern korban (Ricoeur). A közösség újrafogalmazása. Információáramlás, információhoz való hozzáférés, társadalmi rétegződés. A hétköznapi információ és kommunikáció változása (Karsai: Információs Társadalom füzetek). Virtuális identitások (mely nem ellentéte a „valós” identitásnak), virtuális élettörténet reprezentáció (idővonal), a virtuális viselkedés szokásai. A kultúrát adott módón fogyasztó egyén részvétele a részvételi demokráciában, a társadalmi közbeszédben és mindennapi megszokásokra, társadalmi viselkedésekre és tudatos hagyománykoncepciókra gyakorolt hatása. 2. A kultúrák fogyasztása, a szocializáció és a választások révén épített viselkedés, szokás és hagyomány. Bourdieu habitus fogalmának recepciója, továbbgondolása a társadalomtudományi elemzésekben, esettanulmányokban. 3-4-5. Történelmi traumák megélése, túlélése, kommunikációja, reflexiók, emlékezet- és felejtésgyakorlatok a viselkedés, a szokás és a tudatos hagyományőrzés tükrében.             a). Magyarországi történelmi, társadalmi és kulturális traumák a 20. században: (birodalmi és nemzetállami átalakulás, háborúk, forradalmak, Trianon, Don-kanyar, genocídiumok sokasága, Gulag, megszállások, kitelepítések, államosítás, diktatúrák hatása a vallási, etnikai egyéni identitásra, értékrendre, diktatórikus erkölcsi átrendeződések, migráció).             b). Traumafeldolgozás vagy ennek hiánya. Emlékezésgyakorlatok és felejtéspolitikák, a felejtetés (oblivium), a tabuizálási kísérletek és az egyéni felejtésmechanizmusok kutatása. A fenti traumák egyéni, kollektív, lokális és nemzeti emlékezetpolitikájának változása a rendszerváltás után vagy az emlékezetstratégiák hiánya.             c). Az egyetemes emberi jogok beépülése a társadalmi és kulturális gyakorlatokba, jogszokásokba, társadalmi viselkedésbe és társadalmi morálba. 6-7. Szuverenitás, szabadság és társadalmi felelősség. Állampolgári, nemzeti, nemzetiségi, többségi és kisebbségi lét ünnepi szokásai és kulturális gyakorlatai. A kollektív és egyéni jogi keretek modelljei ezek kulturális lecsapódásai. A kulturális, társadalmi, politikai szuverenitás, autonómia, önrendelkezés formái és jogkörei az Európai Unióban, ennek ünnepi manifesztációja és gyakorlata a határon túli magyarságra nézve Romániában, Szlovákiában, Ausztriában és Ukrajnában. Az állami nemzeti ünnep és a magyarországi nemzeti ünnep a határon túli magyarok szokásaiban. 7. A nyilvános közbeszéd csoportkohézió-teremtő ereje a sajtó elterjedésétől. Társadalmi megosztottság és eltérő tudományos narratívák szemléletei. Eltérő habitusok, eltérő fesztiválok, eltérő Facebook-csoportok, eltérő ünnepi szimbólumok. Változások, metszéspontok, jelentésváltások. 8. Demokratizálódik-e a nyilvános társadalmi közbeszéd a web2 után Kelet-Közép-Európában? Átalakul-e a részvétel a részvételi demokráciákban a web2 és a rögtönzött képi nyilvánossá tétel információáramlásával. Mindenki „tanú”? Mindenki közbeszólhat? Mindenki azonnal dokumentálhat fotóval, videóval? A digitális viselkedés hatása a hatalmi ideológiákra és az egyéni hétköznapi habitusra, normára. 9. Értékrendek összeroppanásai az információáramlás révén. A ponyva és a média összehasonlító hatáselemzése az értékrend skálára (elutasított–megtűrt–értékelt–presztízs). A média hatása a kollektív és egyéni normákra és erkölcsi minőségekre. (Szerelempatak című film) A média szemlélet szerinti szelektálhatósága és ennek megerősítő szerepe. 10. A migráció mint társadalmi és kulturális trauma. Egyéni, kollektív, kényszermigráció és szükségmigráció. Társadalmi mobilitás, akkulturáció, disszimiláció, asszimiláció fogalmai és ezen jelenségek generációs modelljei. Miként nyilvánul meg a bevándorlólét a mindennapi viselkedés, szokás, megszokás, hagyományápolás terén a különböző bevándorló generációkban. 11. „Plurális”, „multikulturális” vagy „diverz” kultúrakoncepció és a nemzeti kultúra kánon viszonya. A nemzet és a nemzeti kultúra alkotmányos meghatározása. A nemzeti és nemzetiségi kultúra oktatása, intézményesülése, a nemzeti és nemzetiségi kultúra hagyományápolásának koncepcióváltásai a rendszerváltás után. A hagyományosság kultúrpolitikai kontextusában a szervezett és egyéni tudatos viszonyulás hagyományossághoz, a hagyományos szokásokhoz („visszatérés”, „megtalálás” „újraalkotás”, „kitalálás”). 12. Az UNESCO és a nemzeti örökségvédelmi intézmények kultúrpolitikája. Az UNESCO és a Nemzeti Örökségvédelem (intangible heritage, azaz a szellemi örökségen belül) az ünnepekre, szokásokra vonatkozó koncepciói majd ezek közösségi gyakorlatainak pályája.

Számonkérés és értékelés

Követelmények: A kurzushoz tartozó minden szakirodalmi tételt az oktató saját felelősségére átadja minden diáknak külön, külön egy online mappa formában. Az első órákra hozzanak elektronikus tárolót (pendrive, flashdrive, memóriakártya stb). Minden órára el kell olvasni egy maximum 10-15 oldalas tanulmányt vagy könyvfejezetet. Nemcsak a szemináriumhoz, hanem az előadáshoz is. Értékelés: órai aktivitás (2 p), szóbeli beszámoló a vizsgaidőszakban (3p).

Irodalomjegyzék

Tematika a vonatkozó szakirodalommal (a kékkel jelölt irodalmat mindenkinek el kell olvasni) 1. Digitális viselkedés, reprezentáció, egyéni és kollektív habitusok a digitális kultúrában. A centralitás elvesztésének feltételezése a posztmodern korban (Ricoeur). A közösség újrafogalmazása. Információáramlás, információhoz való hozzáférés, társadalmi rétegződés. A hétköznapi információ és kommunikáció változása (Karsai: Információs Társadalom füzetek). Virtuális identitások (amely nem ellentéte a „valós” identitásnak), virtuális élettörténet reprezentáció (idővonal), a virtuális viselkedés szokásai. A kultúrát adott módón fogyasztó egyén részvétele a részvételi demokráciában, a társadalmi közbeszédben és mindennapi megszokásokra, társadalmi viselkedésekre és tudatos hagyománykoncepciókra gyakorolt hatása.             Daniel Miller – Heather Horst:  Digital Anthropology. Oxford: Berg. 2010.             Daniel Miller – Jolynna Sinanan: Webcam. Cambridge: Polity. 2014.             Smidt Bernadette: (80 konferenciára készített szöveg)             Rab Árpád Szörény: Néprajz az információs társadalomban 2004, információs társadalom, 9 sz, 109–120. 2. A kultúrák fogyasztása, szocializáció és választások révén épített organikus viselkedés, megszokás rutinja és a tudatos hagyomány(gyakorlat/ápolás/őrzés). Bourdieu habitus fogalmának recepciója, továbbgondolása a társadalomtudományi elemzésekben, esettanulmányokban.             Daniel Miller: 2012 Consumption and its Consequences. Cambridge, Polity.             Daniel Miller (szerk): 2005 Acknowledging consumption, Routlege, NY. 1–121, 263–293. c. kötetből a következő tanulmányok:                         1. Daniel Miller: Consumption as the vanguard of history a polemic way of an introduction.                         2. Russell W. Belk: Studies in the new consumer behavior.                         3. Colin Campbell:  The sociology of consumption 54–95. 4. Daniel Miller: Consumption studies as the transformation of anthropology, in.  263–293. 3-4-5. Történelmi traumák megélése, túlélése, kommunikációja, reflexiók, emlékezet- és felejtés- gyakorlatok a viselkedés, szokás és tudatos hagyományőrző, emlék-ceremóniák tükrében. a.) Magyarországi történelmi, társadalmi és kulturális traumák a 20. században: (birodalmi és nemzetállami átalakulás, háborúk, forradalmak, Trianon, Don-kanyar, genocídiumok sokasága, Gulag, megszállások, kitelepítések, államosítás, diktatúrák hatása a vallási, etnikai egyéni identitásra, értékrendre, diktatórikus erkölcsi átrendeződések, migráció).             Választható esettanulmányok.             Alexander Laban Hinton (ed): 2002 Annihilating Difference. The Anthropology of Genocide University of California Press, Berkeley and Los Angeles, California. (ebből a kötetből egy választott tanulmány. Javaslat John R. Bowen: Culture, Genocide, and a Public Anthropology. 383–396.)             Hardin, Russell: 1995 One for All: The Logic of Group Conflict. Princeton: Princeton      University Press.             Bögre Zsuzsanna – Szabó Csaba: 2010 Törésvonalak – Apácasorsok a kommunizmusban.             Budapest: Szent István Társulat. b.) Traumafeldolgozás vagy ennek a hiánya. Emlékezésgyakorlatok és felejtéspolitikák, a felejtetés (oblivium), a tabuizálási kísérletek és az egyéni felejtés mechanizmusok kutatása. A fenti traumák egyéni, kollektív, lokális és nemzeti emlékezetpolitikájának változása a rendszerváltás után, vagy az emlékezetstratégiák hiánya.             Esettanulmányok vagy egy választott tanulmány a kiegészítő szakirodalomból.             Allen Meek: 2010 Trauma and Media. Theories, Histories, and Images, New York London, Routledge, 19–46 p.             Küllős Imola 2012 A II. világháborús hadifogság és a sztálini lágerek folklórja In. Küllős Imola (szerk.): Közkézen, közszájon, köztudatban. Folklorisztikai tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó. 340–551.             Smaranda Vultur 2007 A szóbeli élettörténet tétjei: a Baraganba deportáltak esetében. In. Jakab Albert Zsolt – Keszeg Anna – Keszeg Vilmos (szerk.): Emberek, életpályák, élettörténetek. Kolozsvár: BBTE Magyar Néprajzi és Antropológia Tanszék – Kriza János Néprajzi Társaság. 119–128. c). Az egyetemes emberi jogok beépülése a társadalmi és kulturális gyakorlatokba, jogszokásokba, társadalmi viselkedésbe és a társadalmi morálba. Megszokás és emberi jogok, állatvédelmi jogok feszültsége. Horowitz, Donald L. Ethnic Groups in Conflict. Berkeley: University of California Press. H. Victor Conde-A: Handbook of International Human Rights Terminology, Second Edition, 2004, University of Nebraska. (sárgával kiemelt címszavak). 6-7. Szuverenitás, szabadság és társadalmi felelősség. Állampolgári, nemzeti, nemzetiségi, többségi és kisebbségi lét ünnepi szokásai és kulturális gyakorlatai. A kollektív és egyéni jogi keretek modelljei ezek kulturális lecsapódásai. A kulturális, társadalmi, politikai szuverenitás, autonómia, önrendelkezés formái és jogkörei az Európai Unióban, ennek ünnepi manifesztációja és gyakorlata a határon túli magyarságra nézve Romániában, Szlovákiában, Ausztriában és Ukrajnában. Az állami nemzeti ünnep és a magyarországi nemzeti ünnep a határon túli magyarok szokásaiban. Bitskey Botond (szerk.) 2010 Határon túli magyarság a 21. században, Kiadja a Köztársasági Elnöki Hivatal. http://www.magyariskola.hu/letoltes/Htm_konyv.pdf Ebből: Bakk Miklós, Öllös László: Politikai közösség és kulturális identitás
magyarország és a szomszédos országok magyar kisebbségeinek viszonyában, 33.   Gyurgyík László, Horváth István, Kiss Tamás: Demográfiai folyamatok, etnokulturális és társadalmi reprodukció. Francis G. Jacobst 2007 The sovereignty of law: the European way 2007, Cambridge University press. Ebből választható fejezet: 1. The rule of law in Europe, 9-17p;  2. The European Convention on Human Rights and the rule of law 18-34p.             György Péter 2013 Állatkert Kolozsváron – Képzelt Erdély. Budapest, Magvető.             Niamh Moore and Yvonne Whelan 2007 Heritage, Memory and the Politics of Identity             New Perspectives on the Cultural Landscape, Ashgate.             Joachim. J. Hesse and Norman. Jonson (eds.): Constitutional Policy and Change in Europe.             1995, Oxford University Press. 7. A nyilvános közbeszéd csoportkohézió-teremtő ereje a sajtó elterjedésétől. Társadalmi megosztottság és eltérő tudományos narratívák szemléletei. Eltérő habitusok, eltérő fesztiválok, eltérő Facebook-csoportok, eltérő ünneppek, eltérő szimbólumok, eltérő kulturális gyakorlatok, eltérő civil mozgalmak. Változások, metszéspontok, jelentésváltások. Feishmidt Margit 2002 Szimbolikus konfliktusok és párhuzamos nemzetépítés. In A. Gergely András (Szerk): A nemzet antropológiája. Budapest: Új Mandátum Kiadó. Hayden White 1997 A történelem terhe. Budapest: Osiris Kiadó. Habermas Jürgen 2011 A kommunikatív cselekvés elmélete, Gondolat. Habermas Jürgen 2001. A kommunikatív etika. Új Mandátum, Fordította és a bevezetőt írta Felkai Gábor. 8. Demokratizálódik-e a nyilvános társadalmi közbeszéd a web2 után Kelet-Közép-Európában? Átalakul-e a részvétel a részvételi demokráciákban a web2 és a rögtönzött képi nyilvánossá tétel információáramlásával. Mindenki „tanú”? Mindenki közbeszólhat? Mindenki azonnal dokumentálhat fotóval, videóval? A digitális viselkedés hatása a hatalmi ideológiákra és az egyéni hétköznapi habitusra, normára.             Daniel Miller- Heather Horst:  Digital Anthropology. Oxford: Berg. 2010.             Daniel Miller- Jolynna Sinanan: Webcam. Cambridge: Polity. 2014. 9. Értékrendek összeroppanásai az információáramlás révén. A ponyva és a média összehasonlító hatás-elemzése az értékrend skálára (elutasított-megtűrt-értékelt-presztízs). A média hatása a kollektív és egyéni normákra és erkölcsi minőségekre. (Szerelempatak című film) A média szemlélet szerinti szelektálhatósága és ennek megerősítő szerepe. Habermas Jürgen 2011 A kommunikatív cselekvés elmélete, Gondolat. Esettanulmányok elemzése. 10. A migráció mint társadalmi és kulturális trauma. Egyéni, kollektív, kényszer-migráció és szükség-migráció. Társadalmi mobilitás, akkulturáció, disszimiláció, asszimiláció fogalmai és ezen jelenségek generációs modelljei. Miként nyilvánul meg a bevándorlólét a mindennapi viselkedés, szokás, megszokás, hagyományápolás terén a különböző bevándorló generációkban.             Daniel Miller (2012) With Mirca Madianou. Migration and New Media: Transnational Families and Polymedia. London: Routledge. 11.  „Plurális”, „multikulturális” vagy „diverz” kultúrakoncepció és a nemzeti kultúra kánon viszonya. A nemzeti és nemzetiségi kultúra a nemzeti és nemzetiségi kultúra koncepcióváltásai a rendszerváltás után. A hagyományosság kultúrpolitikai kontextusában a szervezett és egyéni tudatos viszonyulás hagyományossághoz, a hagyományos szokásokhoz („visszatérés”, „megtalálás” „újraalkotás”, „kitalálás”).  Szokás, visekedés, tudatos hagyományőrzés.             Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25. Magyar Közlöny, 43.             Kymlicka, Will 1995 Multicultural Citizenship. Oxford: Oxford University Press. UNESCO Convention on the Protection and Promotion of the Diversity of Cultural Expressions (2005) http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001429/142919e.pdf Universal Declaration on Cultural Diversity http://unesdoc.unesco.org/images/0012/001271/127160m.pdf             Pozsony Ferenc: Erdély népei 2009 Kriza János Néprajzi Társaság. Egyetemi jegyzet. 12. Az UNESCO és a nemzeti örökségvédelmi intézmények kultúrpolitikája. Az UNESCO és a Nemzeti Örökségvédelem (“intangible heritage”, azaz a szellemi örökségén belül) az ünnepekre, szokásokra vonatkozó koncepciói majd ezek közösségi gyakorlatainak pályája. Csonka-Takács Eszter (szerk.) 2010 Busójárás Mohácson, L'Harmattan Kiadó. György Péter – KISS Barbara – MONOK István (szerk.) 2005 Kulturális örökség – kulturális közvagyon, Országos Széchényi Könyvtár–Akadémiai Kiadó Rt., Budapest (http://mek.oszk.hu/02600/02661/02661.pdf. ) Sonkoly Gábor 2000 A kulturális örökség fogalmának értelmezési és alkalmazási szintjei. Regio. 4. 45–66. (http://epa.oszk.hu/00000/00036/00038/pdf/03.pdf) Fejős Zoltán – FRAZON Zsófia (Vál. Szerk.) Korunk és tárgyaink – elmélet és módszer. Budapest (Néprajzi Múzeum), 2004. (=MaDok-Füzetek, 2.) Erdősi Péter 2000a. Feljegyzések az örökség diskurzusáról. Két konferencia tanulságai. Regio, 1. Erdősi Péter 2000b. A kulturális örökség meghatározásának kísérletei Magyarországon. Regio, 4. Lowenthal David 1998. The Heritage Crusade and the Spoils of History. Cambridge: Cambridge University Press. Erdősi Péter – Sonkoly Gábor (szerk.): 2004 A kulturális örökség. L’Harmattan, Budapest, 2004. (Atelier Füzetek). Kitekintő irodalomjegyzék ASSMANN Jan 2013 A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. BAKOS József (szerk.) 1941 Együtt dolgoztunk. Az érsekújvári gimnázium IV. A osztályában működő nyelvművelő és falukutató munkaközösség írásai. Érsekújvár, „Védjük nyelvünket”- Diákmunkaközösség kiadása 1942    Nagy magyar értékeink védelmében és szolgálatában. Az érsekújvári áll. gimnázium IV. A osztályában működő nyelvművelő, táj- és népkutató munkaközösség kiadványa. Érsekújvár „Védjük nyelvünket”- Diákmunkaközösség kiadása 1943    Magyar játékot a magyar gyereknek. Tájegységünk területén gyűjtött népi gyerekjátékok, táncok és dalok. Érsekújvár, Vadász Nyomda. BARTHA Elek–KEMÉNYFI Róbert–MARINKA Melinda (Szerk.) 2009 1956 a néphagyományban. Budapest: MTA. BÁNÓCZI Zsuzsa 1998 Köztéri szobrok, pályázatok. In STANDEISKY Éva – KOZÁK Gyula – PATAKI Gábor – Rainer M. János (szerk.): A fordulat évei 1947–1949. Budapest: 1956-os Intézet. 265–278. BÍRÓ Gergő 2013 Sorsfordulók – Válogatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Életút pályázatának díjnyertes műveiből. Budapest: Magyar Napló. BOGNÁR Zalán 2012 Hadifogolytáborok és a (hadi)fogolysors a Vörös Hadsereg által megszállt Magyarországon 1944–1945. Budapest: Kairosz Kiadó. BOGDÁN Mária--FEISCHMIDT Margit, GULD Ádám (szerk): 2013 "CSAK MÁSBAN" - ROMAREPREZENTÁCIÓ A magyar médiában. BTK PTE Gondolat Kiadói Kör. BOTTLIKNÉ Kárász Aranka 2006 „Megbűnhődte már e nép…” Emlékezések a XX. századról. Budapest: Magánkiadás. BÖGRE Zsuzsanna – SZABÓ Csaba 2010 Törésvonalak – Apácasorsok a kommunizmusban. Budapest: Szent István Társulat. BUZINKAY Géza 2003 Élet az óvóhelyen – Vári ostromnaplók 1944–1945. Budapest: Várbarátok Köre és Litea Könyvesbolt és Teázó. CSÉRI Lili 1989 Elhallgatott éveink. Budapest: Magvető. DOBOS Ilona 1958 Szegény ember vízzel főz. Budapest: Magvető. ERŐS Ferenc 2008 Trauma és történelem. In DÉNES Iván Zoltán (szerk.): Liberalizmus és nemzettudat – Dialógus Szabó Miklós gondolataival. Budapest: Argumentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely. 394–411. FEISHMIDT Margit 2002 Szimbolikus konfliktusok és párhuzamos nemzetépítés. In A. Gergely András (Szerk): A nemzet antropológiája. Budapest: Új Mandátum Kiadó. FODOR Eszter (szerk.) 2014 Ostromnapló. Szerzetesnővérek a halálkatlanban. 1944. március 19-étől 1946 február 16-áig. Budapest: Kairosz. GYÁNI Gábor: - 2000 Emlékezés és Oral history. Budapest: Napvilág Kiadó.                         - 2007 Mítoszban, folklórban és történelemben elbeszélt múlt. In Folklór és történelem (Szerk.): Szemerkényi Ágnes. Budapest: Akadémiai Kiadó. 9-17.                         - 2008 A kollektív emlékezet két formája: hagyomány és történelmi tudat. In DÉNES Iván Zoltán (szerk.): Liberalizmus és nemzettudat. Budapest: Argumentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely. 412–426.                         - 2008 A Kádár-kor a kollektív emlékezetben.In. Rendszerváltás és Kádár-korszak (Szerk.): Majtényi György–Szabó Csaba. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Budapest: Kossuth Kiadó. 61-74. GYÖRGY Péter 2000 Néma hagyomány. Kollektív felejtés és a kései múltértelmezés 1956-1989-ben. Budapest: Magvető.             2010 Apám regénye, Magvető.             2013 Állatkert Kolozsváron – Képzelt Erdély. Budapest: Magvető. H. SAS JUDIT 1995 Szubjektív történelem 1980-1994. Budapest: MTA Szociológiai Intézet Societas Alapítvány. HAYDEN White 1997 A történelem terhe. Budapest: Osiris Kiadó. HOPPÁL Mihály–KÜLLŐS Imola–MANGA János (Szerk.): 1974 „Emlékül hagyom az unokáknak, dédunokáknak, lássák, hogyan éltünk, s hogy az ő életük szebb legyen egyszer…” Önéletírások. Budapest: Gondolat. HUSZÁR Tibor 1995 A hatalom rejtett dimenziói. A Magyar Tudományos Tanács, 1948-1949 Budapest, Akadémiai Kiadó KÓNYA Sándor 1998           A Magyar Tudományos Tanács 1948-1949. Budapest, MTA Könyvtár. KOZÁK Gyula 1995 Az Oral History Archívumról in Hatalom és Társadalom a XX. Századi Magyar Történelemben (Szerk.): Balogh Sándor. Budapest: Osiris Kiadó – 1956-os Intézet. 74-82. KÜLLÖS IMOLA 2012 A II. világháborús hadifogság és a sztálini lágerek folklórja In Küllős Imola (szerk.): Közkézen, közszájon, köztudatban. Folklorisztikai tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó. 340-551. KÜLLŐS Imola-VASVÁRI Zoltán 2006 Áldozatok: A második világháborús hadifogolytáborok és a sztálini lágerek folklórjából. Budapest: Európai Folklór Intézet - L'Harmattan Könyvkiadó. MOHAY Tamás 2014 Életrajz, titok, idegenség. In Deáky Zita-Smid Bernadett (Szerk.): Emlék, emlékezet, életút. Budapest: ELTE BTK Néprajzi Intézet. 13-20. MISKOLCZY Ambrus (1947) Miskolczy Ambrus 2012 Milyen nemzetet az emberiségnek? : Kazinczytól Kossuthig - Széphalomtól Turinig / Budapest : Gondolat, p. 163-185. NORA Peirre 2009 Emlékezet és történelem között. Budapest: Atelier Könyvtár, Napvilág Kiadó. ORMOS Mária 1995 A történettudomány forrásairól a XX. században. In Hatalom és Társadalom a XX. Századi Magyar Történelemben. (Szerk.): Balogh Sándor. Budapest: Osiris Kiadó – 1956-os Intézet. 28-38. Ö. KOVÁCS József 2010 A modern diktatúra történeti olvasatai. In Bódy Zsombor – Horváth Sándor – Valuch Tibor (Szerk): Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Budapest: Argumentum. 97–106. ÖRSI Julianna 2014 A magántörténelem mint a közösség történelmi tudatának forrásbázisa. In Deáky Zita-Smid Bernadett (Szerk.): Emlék, emlékezet, életút. Budapest: ELTE BTK Néprajzi Intézet. 45-57. RAINER M. János 1998 A magyarországi fordulatok és a szovjet politika 1944-194.8 in Politika, képzőművészet, építészet. Standeisky Éva, Kozák Gyula, Patak Gábor, Rainer M. János (Szerk.): Budapest, 1956-os Intézet. 2011 Bevezetés a kádárizmusba. Budapest: 1956-os Intézet – L’Harmattan Kiadó. RÓZSA Péter 1989 Ha túléled, hallgass! Budapest: Szabad-Tér. SMARANDA Vultur 2007 A szóbeli élettörténet tétjei: a Baraganba deportáltak esetében. In JAKAB Albert Zsolt – KESZEG Anna – KESZEG Vilmos (Szerk.): Emberek, életpályák, élettörténetek. Kolozsvár: BBTE Magyar Néprajzi és Antropológia Tanszék – Kriza János Néprajzi Társaság. 119–128. SZERENCSÉS Károly 2011 A szovjet megszállás. In Rubicon 2011/5 Budapest: SZEMERKÉNYI Ágnes 2007 Folklór és történelem. In Folklór és történelem (Szerk.): Szemerkényi Ágnes. Budapest: Akadémiai Kiadó. 7-9. SZILÁGYI Miklós 2007 A második világháborús hadifogolyemlékek a szóbeliségben. In Folklór és történelem (Szerk.): Szemerkényi Ágnes. Budapest: Akadémiai Kiadó TÓTH Eszter Zsófia 2000 Klió és az oral history, Múltunk, 165-178. o. TÓTH Eszter Zsófia 2007 „Puszi Kádár Jánosnak”. Munkásnők élete a Kádár-korszakban mikrotörténeti megközelítésben, Budapest: Napvilág Kiadó, 2007 TÓTH Eszter Zsófia 2010 Kádár leányai. Nők a szocialista időszakban, Budapest: Nyitott Könyvműhely. UNGVÁRY Krisztián – TABAJDI Gábor 2012 Budapest a diktatúrák árnyékában. Budapest: Jaffa Kiadó. VASVÁRI Zoltán 2007 Második világháborús hadifogoly narratívák és történelmi emlékezet In Folklór és történelem (Szerk.): Szemerkényi Ágnes. Budapest: Akadémiai Kiadó. 7-9. ZSIDÓ FERENC 2012 A Múlt kisajátítása. Magyar, román és cigány közösségek történelemszemléletének összehasonlító elemzése. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó.                                    2013 Muszlimok kérdeznek, keresztények válaszolnak / Christian W. Troll . — Budapest : Jézus Társasága Mo. Rendtartománya : L'Harmattan, 290-92. VÖRÖS Boldizsár 2012        „Ha az egészet még be is kellett vonni marxista mázzal”. Néhány sajátos eljárás a szakmai eredmények közreadásánál 1949-1989 közötti magyar történettudományban. In: Erős Vilmos- Takács Ádám (szerk.) Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni történetírásról. Budapest, Eötvös Kiadó 62-74.

Kurzus szakjai