Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Néprajzi Intézet
- Kód
- BMA-NEPD-510
- Cím
- Szövegfolklorisztika
- Tervezett félév
- Őszi
- ECTS
- 5
- Nyelv
- hu
- Oktatás célja
- A kurzus célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a magyar és nemzetközi folklór különböző műfajainak és szövegközlési problémáinak világába. A szemeszter során kiemelt figyelmet kapnak a textológiai kérdések, valamint azok a kihívások, amelyek a népköltészeti alkotások kritikai kiadását kísérik. Az órákon egy-egy fontos kötet és annak szerkesztője kerül középpontba, így első kézből ismerhetők meg a kutatói szempontok és dilemmák. A program érinti a mesék, mondák, közmondások, találós kérdések, közköltészet és modern népszerűsítő kiadványok szövegkiadási gyakorlatát. A kurzus végére a résztvevők átfogó képet kapnak a folklórszövegek kiadásának elméleti és gyakorlati kérdéseiről.
- Tantárgy tartalma
- A folklórszöveg mint kutatási forrás: lejegyzés, kontextus, interpretáció. A folklórszövegkiadás története: a 19. századi gyűjteményektől a digitális korig. A kritikai és tudományos kiadás alapelvei és gyakorlatai. A gyűjtés, lejegyzés és közlés etikai, szerzői jogi és adatkezelési kérdései. Szövegvariánsok és verziók kezelése, digitalizálás és adatbázis-használat. A folklórszöveg mint élő és újraértelmezhető kulturális produktum. Digitális folklórarchívumok, korpuszok és adatbázisok Szövegelemzési és annotálási gyakorlatok.
- Számonkérés és értékelés
- – aktív részvétel az órákon, – rövid írásbeli reflexiók és szövegelemzési feladatok beadása, – egy kisebb szövegkiadási gyakorlat (annotált szöveg vagy kritikai kiadási vázlat) elkészítése és bemutatása.
- Irodalomjegyzék
- Az Arany család mesegyűjteménye: Az Arany család kéziratos mesegyűjteményének, valamint Arany László Eredeti népmesék című művének szinoptikus kritikai kiadása, kiad. Domokos Mariann és Gulyás Judit (Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Universitas Kiadó–MTA Könyvtár és Információs Központ, 2018). Csörsz Rumen István. Világi líra a 18. századi magyar ponyvákon. Szövegkiadói tanulságok. In: Chikány, Judit; Csörsz, Rumen István (szerk.) A magyar ponyva új tüköre. Tanulmányok a népszerű nyomtatványok kutatásáról. Budapest: Reciti Kiadó (2024) 207–228. Csörsz, Rumen István–Küllős, Imola. Angyal Bandi nótája. Kritikai kiadás. In: Csörsz, Rumen István (szerk.) Doromb. Közköltészeti tanulmányok 12. Budapest: Reciti Kiadó (2024). 245–276 Csörsz, Rumen István–Küllős, Imola. Textológiai javaslatok egy közköltészeti antológia ürügyén. in: Történeti források és folklórszövegek lejegyzésének, átírásának és kiadásának kérdései. Szerk.: Barna Gábor. (Folklorisztikai olvasmányok III.) Szeged. 2003, 21–30. Csörsz, Rumen István–Küllős, Imola. A XVIII. századi közköltészet textológiai problémái. Irodalomtörténet 2004/3, 345–355. Domokos Mariann, Illetlenség és közerkölcs. A folklórszöveg-közlések rejtett korlátairól. In Keszeg Vilmos; Szakál Anna (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 29. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság, 105–147. Domokos Mariann. A folklorisztika szövegfogalmai és textológiai gyakorlata. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 125: 802–823. (2021) Domokos, Mariann A folklórgyűjtővel és a folklórszövegekkel szembeni elvárások a 19. században. In: Neumer, Katalin (szerk.) Identitások és médiák 2 : Médiák és váltások. Budapest: Gondolat Kiadó, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet (2015) 30-42. Domokos Mariann (s.a.r.): Grimm-mesék magyar ponyvákon (1850–1900). ReTextum 13. Budapest: reciti – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2022. Gulyás Judit, „»nyelve, hogy úgy szóljunk, népmeseileg legmagyarabb«: Az Arany család és Arany László mesegyűjteményének szinoptikus kiadásáról”, Helikon 67 (2021): 121–152 Gulyás Judit. Egy falu prózaepikájának enciklopédiája (Villányi Péter: Galgamácsai népmesék és mondák) ETHNOGRAPHIA 134 : 2. 382–386. (2023) Gulyás, Judit. A szóbeliség értéke, értelmezése és a magyar folklorisztika önmeghatározásai. In: Neumer, Katalin (szerk.) Identitások és médiák 2: Médiák és váltások. Budapest: Gondolat Kiadó, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet (2015) 11–29. Gulyás, Judit. Szövegalakítási eljárások a népmesekiadás során: A "Rózsa elfelejti Ibolyát" mesetípus nagyszalontai kéziratos és kiadott variánsai. In: Szemerkényi, Ágnes (szerk.) Folklór és nyelv Budapest: Akadémiai Kiadó (2010) 313–334 Keszeg Vilmos, Történetek és történetmondás Detrehemtelepen, (Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2012) Keszeg Vilmos, Rontók, gyógyítók, áldozatok. Történetek és élettörténetek. (Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2012) Landgraf Ildikó, „Beszéli a világ, hogy mi magyarok...” (Magyar történeti mondák), Magyar Néprajzi Társaság, 1998 Nagy Ilona, A népköltési gyűjtemények kiadásáról. In: Jankovics József (főszerk.), Császtvay Tünde (felelős szerk.), Csörsz Rumen István és Szabó G. Zoltán (szerk.): „Nem sűlyed az emberiség.” Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 2007 1161–1174.http://www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Szakál Anna, „Így nőtt a fejemre a sok vadrózsa…”: Levelek, dokumentumok Kriza János népköltészeti gyűjtőtevékenységének történetéhez (Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság–Magyar Unitárius Egyház, 2012); Szakál Anna, Önfejű unitárius lelkész – innovatív néprajzi gyűjtő: Ürmösi Sándor (1815–1872) írásos hagyatéka, kiad. Szakál Anna, közköltészeti jegyz. Csörsz Rumen István (Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2020). Voigt Vilmos és Balogh Lajos, A népköltési (folklór) alkotások kritikai kiadásának szabályzata, Szerkesztési irányelvek 4 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974). Voigt Vilmos, „A magyarországi folklorisztikai textológia eredményei és feladatai”, A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 12, 42–43. sz. (1980): 19–47; Voigt Vilmos, „Népköltési gyűjtemények hasonmáskiadásai és ezek problémái”, Irodalomtörténet 71 (1990): 173–180 Voigt Vilmos „A mai magyar folklór textológia kérdései”, Irodalomtörténet 82 (1999): 298–306; Voigt Vilmos, „A magyar folklór textológia helyzete és új távlatai”, Irodalomtörténet 85 (2004): 356–366. Voigt Vilmos, „Vannak-e »régi magyar textológiai« problémák a mai magyar folklorisztikában?”, in Filológia és textológia a régi magyar irodalomban: Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25–28., szerk. Kecskeméti Gábor és Tasi Réka, 423–434 (Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2012).
- Ajánlott irodalom
- David E. Gay, „Inventing the Text: A Critique of Folklore Editing”, Folklore 14 (2000): 98–117. Along the Oral-Written Continuum: Types of Texts, Relations and Their Implications, eds. Slavica Ranković, Leidulf Melve and Else Mundal, 17–37 (Brepols: Turnhout, 2010). Elizabeth C. Fine, The Folklore Text: From Performance to Print (Bloomington: Indiana University Press, 1984 Lauri Honko, ed., Textualization of Oral Epics (Berlin–New York: de Gruyter, 2000) Lauri Honko, „Thick Corpus, Organic Variation: an Introduction” in Thick Corpus, Organic Variation and Textuality in Oral Tradition, ed. Lauri Honko, Studia Fennica Folkloristica 7, 3–28 (Helsinki: Finnish Literature Society 2000), 6–15. Else Mundal and Jonas Wellendorf, ed., Oral Art Forms and their Passage into Writing (Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 2008)