Course for international guest/part time students
- Faculty
- Faculty of Humanities
- Organization
- BTK Institute of Ethnography and Folklore
- Code
- BMA-NEPD17-201
- Title
- Rural and universal perspectives
- Usual semester
- Spring
- ECTS
- 5
- Language
- hu
- Learning outcomes
- ELTE BTK Néprajzi Intézet The course aims The course aims to provide a comprehensive overview of the complex phenomena of mobility and migration in twentieth- and twenty-first-century Hungary. It will cover the most relevant theoretical approaches, research methods and sources, and the most significant forms of cross-border and intra-border migration, as well as the various types of mobility. It will also address the underlying causes of these phenomena and the specific characteristics of migrants' and emigrants' lifestyles, as well as the social, cultural and identity contexts of migration and mobility.
- Course content
- Themes: 1. Theoretical and conceptual framework: migration 2. Theoretical and conceptual framework: mobility and immobility 3. Emigration - diasporas 4. Forced migration 5. Inland migration 6. Commuting 7. Ethnic migration 8. Transnational migration 9. Welfare migration - moving from urban to rural areas 10. Travel and tourism 11. Student presentations 12. Student presentations
- Assessment method
- Requirements: Attendance at the seminar is compulsory: a maximum of 3 absences are permitted. Regular preparation: careful reading of the assigned literature and active participation in class discussions. Assignments during the semester: presentation of the research conducted during the semester in the form of a class presentation and a seminar paper.
- Bibliography
- Literature: Balogh Balázs (2015): Vázlat a magyarországi migrációs folyamatokról (Áttekintés a migránshullámot megelőző száz esztendőről). In: Turai Tünde (szerk.): Hármas határok néprajzi értelmezésben. Bp., MTA BTK Néprajztudományi Intézet, 26–35. Nagy Terézia (2022): Differenciáltan a migrációról. Migráns életek, élethelyzetek és a migráns élethelyzet keretei. (Szociológiai Tudástár 8.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 9–52. (A migráció alapfogalmai; A ki- és bevándoroltak élete: élet a diaszpórákban c. fejezetek) Szabó Árpád Töhötöm (2016): Lokális közösségek? Helyi kapcsolatok, kimozdulási gyakorlatok és idegenségtapasztalat a falusi társadalomban. Ethnographia, 127, 1, 108–122. Váradi Monika Mária (2020): Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben – szakirodalmi kitekintés, empirikus kiegészítésekkel. Tér és Társadalom, 34, 3, 114–141. https://doi.org/10.17649/TET.34.3.3285 Balogh Balázs (2007): Vázlat a Nyugat-Pennsylvania-i magyar közösségek társadalmáról. Ethno-Lore, 24, 89–111. Fejős Zoltán (2014): Cigándiak Amerikában. In: Viga Gyula (szerk.): Fejezetek Cigánd néprajzából. Cigánd, 319–374. Ament-Kovács Bence (2019): Négy völgységi magyarországi német asszony elűzetés-története. In: Frauhammer Krisztina – Pajor Katalin (szerk.): Emlékek, szövegek, történetek. Női folklór szövegek. Bp., Magyar Néprajzi Társaság, 147–163. Krupa András (1996): Egy bükkszentkereszti szlovák asszony vallomása a Csehszlovákiába történt áttelepülésről és visszatéréséről. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33–34, 483–494. Ritter György (2014): Hazáink. Német és magyar kényszermigrációs sors a II. világháború utáni Magyarországon. Hitel, XXVII, január, 83–104. Balogh Balázs (2009): Egy férfigeneráció sorsa Tápon a téeszesítéstől napjainkig. Ethno-Lore, 26, 289–325. Horváth Sándor (2004): A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros. Bp., MTA Történettudományi Intézete, 52–77. („Hazudni kellett az önéletrajzban, ameddig lehetett”: bevándorlás és átváltozások c. fejezet) Tóth Eszter Zsófia (2003): „Mi lesz akkor, ha meggyökerezek?” A vándorlás és visszavándorlás megéléstörténetei munkásnők életút-elbeszéléseiben. Korall, 13, 49–64. Bőhm Antal – Pál László (1985): Társadalmunk ingázói – az ingázók társadalma. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 84–103. (Az ingázók főbb típusai c. fejezet) Gagyi József (2024): Ingázás. In: Uő: Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok. (Dissertationes Ethnographicae Transylvanicae) Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 95–108. Kisőrsi-Farkas Zsófia (2025): Bicikliút a hóviharban. Ingázó nők a szocialista iparban. Bp., Jaffa Kiadó, 7–18, 69–87. (Bevezetés; Kihívások c. fejezetek) Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó (2010): Migráció és etnicitás. A mobilitás formái és politikái nemzeti és transznacionális térben. In: Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitás: különbségteremtő társadalom. Bp., MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Gondolat Kiadó, 152–169. Váradi Monika Mária – Doris Wastl-Walter – Filep Béla – Gábrity Molnár Irén (2013): Bevezető: utak és úton lévők. Tér és Társadalom, 27, 2, 3–34. https://doi.org/10.17649/TET.27.2.2546 Váradi Monika Mária – Erőss Ágnes (2013): „Kulturálisan vagyunk magyarok, mentalitásban szerbek vagyunk szerintem, igen.” Magyarországon élő vajdasági magyar migránsok és a jugóbuli. Tér és Társadalom, 27, 2, 55–76. https://doi.org/10.17649/TET.27.2.2507 Turai Tünde (2018): Transznacionális élet: kapcsolatok, hétköznapi gyakorlatok, új helyzetek és újszerű megoldások. In: Uő: Hierarchiák fogságában. Kelet- és közép-európai nők a globális idősgondozói ellátórendszerben. Bp., Balassi Kiadó – MTA BTK, 126–182. Lajos Veronika (2009): „Felkelnének az öregek, lássák meg, milyen jó élni most…” Modernitás és migráció összefüggései Moldvában. In: Diószegi László (szerk.): Moldvai csángók és a változó világ. Bp. – Szomathely, Teleki László Alapítvány, Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, 123–138. Tomay Kyra – Ragadics Tamás (2025): „A legfontosabb, azt gondolom, hogy ez egy élő falu (…) és van múlt, ami ennek a falunak a lényegét adja. A sváb falvakhoz kapcsolt képzetek szerepe a vidékre költözésben. socio.hu, 15, 2, 24–47. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.24 Váradi Monika Mária – Gábriel Dóra – Koós Bálint – Németh Krisztina (2025): Lehet-e Riviéra a periféria? Nyugat-európai időskorúak vidéki terekben. socio.hu, 15, 2, 48–73. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.48 Erőss Ágnes – Kohut-Ferki Julianna – Kovály Katalin – Tátrai Patrik (2025): Az időskorúak migrációja mint transznacionális családi stratégia. Kárpátaljai áttelepülők Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. socio.hu, 15, 2, 74–93. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.74 Ispán Ágota Lídia (2020): A város vidéke. A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. Bp., BTK Néprajztudományi Intézet, 202–219. (Az utazás élménye: üdülés, tsz-kirándulás, családi kiruccanás, bevásárlóút c. fejezet) Koloh Gábor (2024): A paraszt terei: A térérzékelés változása a 19–20. századi Magyarországon. Századok, 158, 1, 43–67.