Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD17-201

Cím

Falu és nagyvilág

Tervezett félév

Tavaszi

Meghirdetve

2025/26/2

ECTS

5

Nyelv

hu

Oktatás célja

ELTE BTK Néprajzi Intézet A kurzus célja, hogy átfogó képet nyújtson a mobilitás és a migráció összetett jelenségeiről a 20–21. századi Magyarországon. A tantárgy keretében tárgyalásra kerülnek a téma legfontosabb elméleti megközelítései, kutatási módszerei és forrásai, valamint a migráció határokon belüli és határokon átnyúló formái, illetve az (im)mobilitás különböző típusai. Emellett foglalkozunk a jelenségek mögött meghúzódó okokkal, a bevándorlók és kivándorlók életformájának sajátosságaival, továbbá a migráció és a mobilitás társadalmi, kulturális és identitásbeli összefüggéseivel.

Tantárgy tartalma

1. Elméleti-fogalmi keretek: migráció Balogh Balázs (2015): Vázlat a magyarországi migrációs folyamatokról (Áttekintés a migránshullámot megelőző száz esztendőről). In: Turai Tünde (szerk.): Hármas határok néprajzi értelmezésben. Bp., MTA BTK Néprajztudományi Intézet, 26–35. Nagy Terézia (2022): Differenciáltan a migrációról. Migráns életek, élethelyzetek és a migráns élethelyzet keretei. (Szociológiai Tudástár 8.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 9–52. (A migráció alapfogalmai; A ki- és bevándoroltak élete: élet a diaszpórákban c. fejezetek) 2. Elméleti-fogalmi keretek: mobilitás és immobilitás Szabó Árpád Töhötöm (2016): Lokális közösségek? Helyi kapcsolatok, kimozdulási gyakorlatok és idegenségtapasztalat a falusi társadalomban. Ethnographia, 127, 1, 108–122. Váradi Monika Mária (2020): Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben – szakirodalmi kitekintés, empirikus kiegészítésekkel. Tér és Társadalom, 34, 3, 114–141. https://doi.org/10.17649/TET.34.3.3285 3. Kivándorlás – diaszpórák Balogh Balázs (2007): Vázlat a Nyugat-Pennsylvania-i magyar közösségek társadalmáról. Ethno-Lore, 24, 89–111. Fejős Zoltán (2014): Cigándiak Amerikában. In: Viga Gyula (szerk.): Fejezetek Cigánd néprajzából. Cigánd, 319–374. 4. Kényszermigráció Ament-Kovács Bence (2019): Négy völgységi magyarországi német asszony elűzetés-története. In: Frauhammer Krisztina – Pajor Katalin (szerk.): Emlékek, szövegek, történetek. Női folklór szövegek. Bp., Magyar Néprajzi Társaság, 147–163. Krupa András (1996): Egy bükkszentkereszti szlovák asszony vallomása a Csehszlovákiába történt áttelepülésről és visszatéréséről. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33–34, 483–494. Ritter György (2014): Hazáink. Német és magyar kényszermigrációs sors a II. világháború utáni Magyarországon. Hitel, XXVII, január, 83–104. 5. Elvándorlás és bevándorlás Balogh Balázs (2009): Egy férfigeneráció sorsa Tápon a téeszesítéstől napjainkig. Ethno-Lore, 26, 289–325. Horváth Sándor (2004): A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros. Bp., MTA Történettudományi Intézete, 52–77. („Hazudni kellett az önéletrajzban, ameddig lehetett”: bevándorlás és átváltozások c. fejezet) Tóth Eszter Zsófia (2003): „Mi lesz akkor, ha meggyökerezek?” A vándorlás és visszavándorlás megéléstörténetei munkásnők életút-elbeszéléseiben. Korall, 13, 49–64. 6. Ingázás Bőhm Antal – Pál László (1985): Társadalmunk ingázói – az ingázók társadalma. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 84–103. (Az ingázók főbb típusai c. fejezet) Gagyi József (2024): Ingázás. In: Uő: Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok. (Dissertationes Ethnographicae Transylvanicae) Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 95–108. Kisőrsi-Farkas Zsófia (2025): Bicikliút a hóviharban. Ingázó nők a szocialista iparban. Bp., Jaffa Kiadó, 7–18, 69–87. (Bevezetés; Kihívások c. fejezetek) 7. Etnikai migráció Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó (2010): Migráció és etnicitás. A mobilitás formái és politikái nemzeti és transznacionális térben. In: Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitás: különbségteremtő társadalom. Bp., MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Gondolat Kiadó, 152–169. Váradi Monika Mária – Doris Wastl-Walter – Filep Béla – Gábrity Molnár Irén (2013): Bevezető: utak és úton lévők. Tér és Társadalom, 27, 2, 3–34. https://doi.org/10.17649/TET.27.2.2546 Váradi Monika Mária – Erőss Ágnes (2013): „Kulturálisan vagyunk magyarok, mentalitásban szerbek vagyunk szerintem, igen.” Magyarországon élő vajdasági magyar migránsok és a jugóbuli. Tér és Társadalom, 27, 2, 55–76. https://doi.org/10.17649/TET.27.2.2507 8. Transznacionális migráció Turai Tünde (2018): Transznacionális élet: kapcsolatok, hétköznapi gyakorlatok, új helyzetek és újszerű megoldások. In: Uő: Hierarchiák fogságában. Kelet- és közép-európai nők a globális idősgondozói ellátórendszerben. Bp., Balassi Kiadó – MTA BTK, 126–182. Lajos Veronika (2009): „Felkelnének az öregek, lássák meg, milyen jó élni most…” Modernitás és migráció összefüggései Moldvában. In: Diószegi László (szerk.): Moldvai csángók és a változó világ. Bp. – Szomathely, Teleki László Alapítvány, Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, 123–138. 9. Jóléti migráció – városból vidékre költözés Tomay Kyra – Ragadics Tamás (2025): „A legfontosabb, azt gondolom, hogy ez egy élő falu (…) és van múlt, ami ennek a falunak a lényegét adja. A sváb falvakhoz kapcsolt képzetek szerepe a vidékre költözésben. socio.hu, 15, 2, 24–47. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.24 Váradi Monika Mária – Gábriel Dóra – Koós Bálint – Németh Krisztina (2025): Lehet-e Riviéra a periféria? Nyugat-európai időskorúak vidéki terekben. socio.hu, 15, 2, 48–73. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.48 Erőss Ágnes – Kohut-Ferki Julianna – Kovály Katalin – Tátrai Patrik (2025): Az időskorúak migrációja mint transznacionális családi stratégia. Kárpátaljai áttelepülők Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. socio.hu, 15, 2, 74–93. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.74 10. Utazás és turizmus Ispán Ágota Lídia (2020): A város vidéke. A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. Bp., BTK Néprajztudományi Intézet, 202–219. (Az utazás élménye: üdülés, tsz-kirándulás, családi kiruccanás, bevásárlóút c. fejezet) Koloh Gábor (2024): A paraszt terei: A térérzékelés változása a 19–20. századi Magyarországon. Századok, 158, 1, 43–67. 11. Hallgatói beszámolók 12. Hallgatói beszámolók

Számonkérés és értékelés

A szeminárium látogatásköteles: maximum 3 hiányzás megengedett. Rendszeres felkészülés: a feldolgozásra kiadott szakirodalom értő olvasása, órai megvitatásában való aktív részvétel. A félév során elvégzendő feladatok: a félév során elvégzett kutatás prezentálása órai előadás és szemináriumi dolgozat formájában.

Irodalomjegyzék

Balogh Balázs (2015): Vázlat a magyarországi migrációs folyamatokról (Áttekintés a migránshullámot megelőző száz esztendőről). In: Turai Tünde (szerk.): Hármas határok néprajzi értelmezésben. Bp., MTA BTK Néprajztudományi Intézet, 26–35. Nagy Terézia (2022): Differenciáltan a migrációról. Migráns életek, élethelyzetek és a migráns élethelyzet keretei. (Szociológiai Tudástár 8.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 9–52. (A migráció alapfogalmai; A ki- és bevándoroltak élete: élet a diaszpórákban c. fejezetek) Szabó Árpád Töhötöm (2016): Lokális közösségek? Helyi kapcsolatok, kimozdulási gyakorlatok és idegenségtapasztalat a falusi társadalomban. Ethnographia, 127, 1, 108–122. Váradi Monika Mária (2020): Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben – szakirodalmi kitekintés, empirikus kiegészítésekkel. Tér és Társadalom, 34, 3, 114–141. https://doi.org/10.17649/TET.34.3.3285 Balogh Balázs (2007): Vázlat a Nyugat-Pennsylvania-i magyar közösségek társadalmáról. Ethno-Lore, 24, 89–111. Fejős Zoltán (2014): Cigándiak Amerikában. In: Viga Gyula (szerk.): Fejezetek Cigánd néprajzából. Cigánd, 319–374. Ament-Kovács Bence (2019): Négy völgységi magyarországi német asszony elűzetés-története. In: Frauhammer Krisztina – Pajor Katalin (szerk.): Emlékek, szövegek, történetek. Női folklór szövegek. Bp., Magyar Néprajzi Társaság, 147–163. Krupa András (1996): Egy bükkszentkereszti szlovák asszony vallomása a Csehszlovákiába történt áttelepülésről és visszatéréséről. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33–34, 483–494. Ritter György (2014): Hazáink. Német és magyar kényszermigrációs sors a II. világháború utáni Magyarországon. Hitel, XXVII, január, 83–104. Balogh Balázs (2009): Egy férfigeneráció sorsa Tápon a téeszesítéstől napjainkig. Ethno-Lore, 26, 289–325. Horváth Sándor (2004): A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros. Bp., MTA Történettudományi Intézete, 52–77. („Hazudni kellett az önéletrajzban, ameddig lehetett”: bevándorlás és átváltozások c. fejezet) Tóth Eszter Zsófia (2003): „Mi lesz akkor, ha meggyökerezek?” A vándorlás és visszavándorlás megéléstörténetei munkásnők életút-elbeszéléseiben. Korall, 13, 49–64. Bőhm Antal – Pál László (1985): Társadalmunk ingázói – az ingázók társadalma. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 84–103. (Az ingázók főbb típusai c. fejezet) Gagyi József (2024): Ingázás. In: Uő: Sajátterep. Utak, módszertani tanulságok. (Dissertationes Ethnographicae Transylvanicae) Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 95–108. Kisőrsi-Farkas Zsófia (2025): Bicikliút a hóviharban. Ingázó nők a szocialista iparban. Bp., Jaffa Kiadó, 7–18, 69–87. (Bevezetés; Kihívások c. fejezetek) Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó (2010): Migráció és etnicitás. A mobilitás formái és politikái nemzeti és transznacionális térben. In: Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitás: különbségteremtő társadalom. Bp., MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Gondolat Kiadó, 152–169. Váradi Monika Mária – Doris Wastl-Walter – Filep Béla – Gábrity Molnár Irén (2013): Bevezető: utak és úton lévők. Tér és Társadalom, 27, 2, 3–34. https://doi.org/10.17649/TET.27.2.2546 Váradi Monika Mária – Erőss Ágnes (2013): „Kulturálisan vagyunk magyarok, mentalitásban szerbek vagyunk szerintem, igen.” Magyarországon élő vajdasági magyar migránsok és a jugóbuli. Tér és Társadalom, 27, 2, 55–76. https://doi.org/10.17649/TET.27.2.2507 Turai Tünde (2018): Transznacionális élet: kapcsolatok, hétköznapi gyakorlatok, új helyzetek és újszerű megoldások. In: Uő: Hierarchiák fogságában. Kelet- és közép-európai nők a globális idősgondozói ellátórendszerben. Bp., Balassi Kiadó – MTA BTK, 126–182. Lajos Veronika (2009): „Felkelnének az öregek, lássák meg, milyen jó élni most…” Modernitás és migráció összefüggései Moldvában. In: Diószegi László (szerk.): Moldvai csángók és a változó világ. Bp. – Szomathely, Teleki László Alapítvány, Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, 123–138. Tomay Kyra – Ragadics Tamás (2025): „A legfontosabb, azt gondolom, hogy ez egy élő falu (…) és van múlt, ami ennek a falunak a lényegét adja. A sváb falvakhoz kapcsolt képzetek szerepe a vidékre költözésben. socio.hu, 15, 2, 24–47. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.24 Váradi Monika Mária – Gábriel Dóra – Koós Bálint – Németh Krisztina (2025): Lehet-e Riviéra a periféria? Nyugat-európai időskorúak vidéki terekben. socio.hu, 15, 2, 48–73. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.48 Erőss Ágnes – Kohut-Ferki Julianna – Kovály Katalin – Tátrai Patrik (2025): Az időskorúak migrációja mint transznacionális családi stratégia. Kárpátaljai áttelepülők Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. socio.hu, 15, 2, 74–93. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2025.2.74 Ispán Ágota Lídia (2020): A város vidéke. A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. Bp., BTK Néprajztudományi Intézet, 202–219. (Az utazás élménye: üdülés, tsz-kirándulás, családi kiruccanás, bevásárlóút c. fejezet) Koloh Gábor (2024): A paraszt terei: A térérzékelés változása a 19–20. századi Magyarországon. Századok, 158, 1, 43–67.

Kurzus szakjai