Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD17-203

Cím

Társadalomtörténet

Tervezett félév

Őszi

Meghirdetve

2026/27/1

ECTS

3

Nyelv

hu

Leírás

|

Oktatás célja

Társadalomtörténet (MA 1.) BMA-NEPD17-203 Kurzusleírás: Az antropológia és a néprajzkutatás sajátos történelemszemléletének egyik jellegzetessége az, hogy nem az események időrendi egymásutániságára összpontosít, hanem azokra a kérdésekre, amelyek az emberi közösségek életmódjára, gazdálkodási rendszerére vagy éppen világképére világítanak rá. Éppen ezért az antropológia történelem- és időszemlélete nem feltétlenül lineáris. A félév során az emberi közösségek és társadalmak alapvető fontosságú kérdései és változásai kerülnek megvitatásra az emberi nyelv és társadalom kialakulásától a globális világ jelentette kihívásokig. A kurzusnak az a célja, hogy olyan alapvető kategóriákról, mint a fejlődés, társadalom, globalizáció sokszínű módon legyenek képesek gondolkodni a hallgatók. A számonkérés formája szóbeli vizsga, amelynek során a kötelező irodalomról való beszámolás mellett a félév során elhangzott előadások tartalmát kell ismertetni. Minden előadás anyaga egy tételnek felel meg. A félév során emellett rövid, kétoldalas kutatási tervek közös kidolgozására is sor kerül. 1. Rész. Alapfogalmak, antropológia, ember és idő (3 óra) 1 óra: Antropológia és idő Megvitatandó témák: A múlt helyreállításának antropológiai eszközei. Boas: Négy mező elmélet. Annales iskola és a Longue Durée. Johannes Fabian, és az antropológiai idő, forró és hideg társadalmak, a történelmen kívüli népek, gyorsuló idő. Mire jó ez? Miképp lehet képes az antropológia/néprajz arra, hogy saját eszközeivel feltárja a múltat. Milyen az időszemlélete? 2 óra: Az emberi kultúra és társadalom kezdetei Megvitatandó témák: Kognitív forradalom, nyelvi forradalom, bimorfizmus, rasszok, mi a kultúra és mi a társadalom? A biológiai antropológia és a kognitív nyelvészet történelemszemlélete. Mire jó ez? Mi a társadalmat felépítő ember, mi a társadalom, miképp jöhet létre, és maradhatnak meg a kulturális jelenségek? Mi a természeti és mi a kulturálisan létrejött? 3 óra: A hordatársadalom. Egalitáriánus társadalmak, gyűjtögető-vadászok, a linealitás kritikája Megvitatandó témák: Nemi különbségek, rokonsági rendszerek. Kulturális relativizmus, egalitáriánus társadalmak, hierarchikus rendszerek eredete. Mire jó ez? A társadalmi evolúció (szociáldarwinizmus) megkérdőjelezése, nem egyenesen fejlődnek a jobb irányba a társadalmak 2. Rész: A nagy átalakulások (2 óra) 4. óra: A neolitikus változások Megvitatandó témák: Domesztikáció, letelepedés, neolitikus nyak, lokalitás szerepe, térszemlélet átalakulása, animizmus és ontológiai rendszerek Mire jó ez? A közösségi élet új formái, szélesebb rokoni csoportok kialakulása. Tulajdonjog, és társadalmi rétegződés feltételei. 5. óra: Az államok kialakulása, királyságok, urbanizáció Megvitatandó témák: Társadalmi rétegződés kibontakozása, felhalmozás, királyság, állam, írásos kultúrák. Mire jó ez? Milyen tényezők teremtik meg a társadalmi, vagyoni, tudásbeli rétegződést? Új ökológiák kialakulása, ellenőrzési rendszerek átalakulása, az írás társadalomtörténe 3. Rész: Konfliktusok és kapcsolatok (3 óra) 6. óra: Selyemút, prémút, borostyánút, Földközi-tenger. A korai globalizáció Megvitatandó témák: Világrendszer és termelési mód elméletek, kulturális diffúzió, peremek és központok közötti különbségek. Mire jó ez? Kereskedelmi hálózatok és társadalmi fejlődés, globális egyenlőtlenségek és társadalmi egyenlőtlenségek összefüggése. Kultúrkörök. 7. óra: A „Másik” felfedezése Megvitatandó témák: Gyarmatosítás, Felfedezések, hegemónia, társadalmi struktúrák és ismeretelméleti rendszerek, a Völkerkunde/antropológia/néprajz kezdete. Mire jó ez?  A társadalmi rendszerek változása, hibridizáció, mimikri, radikális Másság. 8. óra: Iparositás. A kettészakadt Európa Megvitatandó témák: Társadalom, tőke és idő (munkaelméletek). A második jobbágyság, a mezőgazdaság átalakulása. Peremhelyzet megszilárdulása. A parasztság, mint „Másik” felfedezése. Mire jó ez? Az ipari forradalom hatása a társadalomra. Bérek, munkaidő megjelenése, szolgáltatások, marginalizált rétegek és csoportok. 4. Rész: A jelen társadalmi kihívásai, és annak gyökerei (4 óra) 9. óra: Nacionalizmus, és etnicitás Megvitatandó témák: Nemzetállamok formálódása, etnicitás szerepe és ennek társadalmi hatásai. Mire jó ez? Társadalom és állampolgárok. Széleskörű nemzeti gazdasági rendszerek létrejötte. 10 óra: Kortárs társadalmi kihívások Magyarországon 1. Megvitatandó témák: A szocializmus és a posztszocialista társadalmi problémái. Kisebbségi lét a Kárpát medencében, és Magyarországon. Klientilizmus, hierarchiák. Mire jó ez? A kortárs habitusok megértése, társadalmi egyenlőtlenségek kulturális beágyazottsága. 11. óra: Kortárs társadalmi kihívások Magyarországon 2. Térbeli kihívások Megvitatandó témák: Emigráció, migráció, város és vidék, prekariátus életterek, elgettósodás. Mire jó ez? A társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek térbelisége, és szerkezete Magyarországon és azon túl. 12. óra: Digitális társadalom és az antropocén Megvitatandó témák: Hálózatosság, glokalitás, antropocén, poszthumanizmus. Mire jó ez? A kortárs társadalmi és környezeti kihívások megértéséhez a hagyományos antropológiai szemlélet nem minden esetben bizonyul célravezetőnek. A kérdés az, hogy milyen irányokba nyílik kitörési lehetőség a kutatás számára. Kötelező irodalom Anderson, Benedict 2006 Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Budapest: L’Harmattan. Barabási Albert László 2019 Behálózva. A hálózatok új tudománya. Budapest: Libri. Bárdi Nándor-Tóth Ágnes (szerk.) 2011 Asszimiláció, integráció, szegregáció - Párhuzamos értelmezések és modellek a kisebbségkutatásban. Tér és terep, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének évkönyve 8. Budapest: Argumentum Kiadó. Dávid-Barrett Tamás 2026 A patriarchátus természetrajza. Budapest: Open Books. Fabian, Johannes 2002 Time and the Other: How Anthropology Makes its Object. New York: Columbia University Press. Fónai Mihály – R. Fedor Anita 2023 A prekaritás és a prekariátus hazai recepciójának néhány vonása. Kultúra és Közösség 3. 65-88. Graeber David – Wengrow David 2025 Mindenek Hajnala 2025 Budapest: Helikon. Hann, Chris M. – Humphrey, Carolin – Verdery, Katherine (2002): Introduction: Postsocialism as a Topic of Anthropological Investigation. In Postsocialism. Ed.: Hann, Chris M. London: Routledge. 1‒28. Said, Edward 2000 Orientalizmus. Budapest: Európa. Wolf, Eric R. 1995 Európa és a történelem nélküli népek. Budapest: Akadémiai Kiadó Osiris-Századvég.

Tantárgy tartalma

1. A társadalomtörténet tudományos előzményei és jellemzői. A társadalomtörténet új témái és forrásai - az Annales iskola 2. Mikrotörténelem, a mindennapi élet 3. A nők története 4. A gyermekek, a gyermekkor története 5. Demográfiai folyamatok Magyarországon 6. A társadalom szerkezete I. 7. A társadalom szerkezete II. 8. A két világháború közötti gazdasági, társadalmi helyzet 9. Szociálpolitika 10. A második világháború történetei-demográfiai hatása 11. A társadalom szerkezete és a társadalmi mobilitás a második világháború után I. 12. A társadalom szerkezete és a társadalmi mobilitás a második világháború után II. 13. Hétköznapi élet a 20. század második felében

Számonkérés és értékelés

A kurzus szóbeli vizsgával zárul.

Irodalomjegyzék

1. A társadalomtörténet tudományos előzményei és jellemzői. A társadalomtörténet új témái és forrásai - az Annales iskola Benda Gyula: Az Annales-iskola. A kezdetektől a kritikai fordulatig. In Uő.: Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Budapest, 2006, 9–23. Benda Gyula: March Bloch. In Uő.: Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Budapest, 2006, 22–43. Benda Gyula: A történelmi ténytől a „tényellenes” hipotézisig. In Uő.: Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Budapest, 2006, 47–57. Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái. In Uő.: Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Budapest, 2006, 58–66. Benda Gyula – Szekeres András (szerk.): Az Annales – A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. L’Harmattan, Budapest, 2007, 7–25. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Budapest, 2004, 11–37. Gyáni Gábor: A történetírás újragondolása. Történelmi Szemle XLVIII. (3–4) (2006) 261–273. https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz2006-3-4/261-273_Gyani.pdf 2. Mikrotörténelem, a mindennapi élet Benda Gyula: Az átlagtól a mikrotörténelemig, avagy a léptékváltás problémája. Házasságok Keszthelyen (1750–1849). In Uő.: Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Budapest, 2006, 510–519. Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris, Budapest, 2006, 473–500. Gyáni Gábor: A mindennapi élet mint kutatási probléma. Aetas XII. (1) (1997) 151–161. http://acta.bibl.u-szeged.hu/40783/1/aetas_1997_001_151-161.pdf 3. A nők története Farkas Gyöngyi: „Gyertek lányok traktorra!” Női traktorosok a gépállomáson és a propagandában. Korall 13. 65–86. http://epa.oszk.hu/00400/00414/00009/pdf/04farkasgyongyi.pdf Pető Andrea: Társadalmi nemek és a nők története. In Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris, Budapest, 2006, 514–531. Tóth Eszter Zsófia: Kádár leányai. Nők a szocialista időszakban. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2010. 4. A gyermekek, a gyermekkor története Aries, Philippe: A gyermek és a család az ancien regime korában. In Uő.: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987, 9–317. Deáky Zita: „Jó kis fiúk és leánykák” A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon. Századvég, Budapest, 2011. (2. fejezet) Golnhofer Erzsébet – Szabolcs Éva: A gyermekkor kutatása új megközelítésben. Műhely XXII. (5–6) (1999) 175–178. Gyáni Gábor: Gyermeksors a történelemben. Világosság XXI. (7) 443–448. 5. Demográfiai folyamatok Magyarországon Bódy Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Akadémiai, Budapest, 2013, 3–19. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/4090/file/body_zsombor-magyarorszag_tarsadalomtortenete_a_ket_vilaghaboru_kozott.pdf Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. Népesedés – időben, térben. In Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Budapest, 2004, 38–50. Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a Horthy-korban. A népesedés alakulása. In Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Budapest, 2004, 198–210. 6. A társadalom szerkezete I. Bódy Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Akadémiai, Budapest, 2013, 36–96. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/4090/file/body_zsombor-magyarorszag_tarsadalomtortenete_a_ket_vilaghaboru_kozott.pdf Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. A struktúra tengelyei. In Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Budapest, 2004, 70–100. 7. A társadalom szerkezete II. Bódy Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Akadémiai, Budapest, 2013, 97–118. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/4090/file/body_zsombor-magyarorszag_tarsadalomtortenete_a_ket_vilaghaboru_kozott.pdf Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a Horthy-korban. A társadalom szerkezeti alapvonásai. In Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Budapest, 2004, 212–350. Kocsis Gyula: Parasztpolgár a XIX. század első felében. In Kocsis Gyula – Nagy Varga Vera: Emlékeztető könyv régi ceglédiekről. Magánkiadás, Cegléd, 2012. 8. A két világháború közötti gazdasági, társadalmi helyzet Bódy Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Akadémiai, Budapest, 2013, 20–35. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/4090/file/body_zsombor-magyarorszag_tarsadalomtortenete_a_ket_vilaghaboru_kozott.pdf Bódy Zsombor: Polgárok és munkások 1929-ben. Adalékok a fogyasztás történetéhez. Korall 10. (2002) 187–199. Gortvay György: A munkanélküliség. (Országos Stefánia Szövetség Anyák és Csecsemők Védelmére Kiadványai 85.) Egyesült Nyomda, Budapest, 1934. Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában. Corvina, Budapest, 2006. Gyáni Gábor: „Menek Pestre cselédnek.” Valóság LVIII. (11) (1979) 67–76. Gyáni Gábor: Házicselédek. Historia 1981. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/81-02/ch05.html 9. Szociálpolitika Bódy Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Akadémiai, Budapest, 2013, 119–134. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/4090/file/body_zsombor-magyarorszag_tarsadalomtortenete_a_ket_vilaghaboru_kozott.pdf Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a Horthy-korban. A társadalom szerkezeti alapvonásai. Jótékonyság és szociálpolitika. In Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Budapest, 2004, 363–378. Gyáni Gábor: Könyörületesség, fegyelmezés, avagy a szociális gondoskodás genealógiája. Történelmi Szemle XLI. (1–2) (1999) 57–84. http://epa.oszk.hu/00600/00617/00003/tsz99_1_2_gyani_gabor.htm 10. A második világháború történetei-demográfiai hatása Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, Budapest, 2005, 30–77. 11. A társadalom szerkezete és a társadalmi mobilitás a második világháború után I. Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Gondolat, Budapest, 1982. https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/591997/default/doc_url/andorka.pdf Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965. Korall, Budapest, 415–422. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, Budapest, 2005, 94–120. 12. A társadalom szerkezete és a társadalmi mobilitás a második világháború után II. Andorka Rudolf: A falusi társadalom változása. Agrártörténeti Szemle XXXVI. (1–4) (1994) 3–26. Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965. Korall, Budapest, 13–51. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, Budapest, 2005, 121–234. 13. Hétköznapi élet a 20. század második felében Alabán Péter: A vidék válságai. Az ipari válságzóna jelenséginek összefüggései a rendszerváltozás után az észak-borsodi bányásztelepülések példáján. Korall 54. (2013) 118–140. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, Budapest, 2005, 281–343. Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában. Corvina, Budapest, 2006.

Kurzus szakjai