Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD17-304

Cím

Forrásismeret 2. szeminárium

Tervezett félév

Tavaszi

Meghirdetve

2024/25/2

ECTS

5

Nyelv

hu

Oktatás célja

A kurzus célja a hallgatók forráskritikai érzékének, tudásának és tudatosságának fejlesztése, valamint a prezentációs készségek és íráskészségek mikrokészségeinek begyakorlása.

Tantárgy tartalma

A kurzus a forrásismeret, forráskritika, forráskiadás és a forrásközpontú tudományelmélet(ek) négyes felosztását követi, a forrásismeret 1. című tárgy folytatása. A szemináriumhoz kapcsolódó előadás érintőlegesen a modern, de leginkább a posztmodern és jelenkori folklorisztika főbb irányvonalait tekinti át a szövegfogalom, különböző narratívák, a szövegszervezési eljárások középpontba helyezésével, a folklórszövegek elméleti „elrendezésétől” az etnográfus metadiszkurzív eljárásaiig bezárólag. A központi, szövegszervezési problematika miatt elengedhetetlen az alapvető narratológiai fogalmak ismerete. A szemináriumon a hallgatók az egyes kortárs jelenségek folklorisztikainarratológiai „olvasatát”, értelmezését kísérlik meg.

Számonkérés és értékelés

A hallgatók egyénileg és párban, csoportban is dolgoznak a félév során. Minden órához mikrofeladatok tartoznak, amelyekre pontokat szereznek. A félév végére önálló forrásfeltáró és értelmező munkán alapuló szemináriumi dolgozatot nyújtanak be. Feladatok és értékelés Aktív órai munka – 10 pont A hallgatók minden órához az adott témában előzetes otthoni feladatokat kapnak, ezek lehetnek mikrofeladatok mindenki számára (5 pont/ óra) vagy prezentációval egybekötött egyéni feladat a csoport egy tagja számára (20 pont) Szemináriumi dolgozat egy előre választott témában. A cél problémafelvető, az elmúlt évtized szakirodalmát feldolgozó, érveket egymással ütköztető tanulmány írása előre választott témában – 50 pont

Irodalomjegyzék

Megnyíló titkosszolgálati archívumok, témák, kutatástechnikai megfontolások HESZ Ágnes: „Légy szíves ezt a levelet elégetni, ha elolvastátok”: vernakuláris vallás a titkosrendőrségi aktákban. Ethnographia. 2021. 45–66. KAPALÓ, James: Minority Religion in the Secret Police Archives. http://www.religiousstudiesproject.com/podcast/minority-religions-in-the-secretpolice-archives/ (az átírás is megtalálható a honlapon) VERDERY, Katherine: Secrets and Truths: Ethnography in the Archive of Romania’s Secret Police. Budapest: CEU Press, 2014. 2. Etnográfia, antropológia az interneten. Az internetes folklór forrásértéke, kutatásmódszertana. Virtuális közösségek és offline közösségek. A kutató legújabb dilemmái FARKAS Judit – LAJOS Veronika (szerk.): Belépés jelszóval! Replika. Társadalomtudományi folyóirat 90–91. szám. 2015/1–2. Előszó, illetve Nagy Károly Zsolt: Ösvény a dzsungelben című tanulmánya 15. A néprajzi ismeretterjesztés módjai, keretei, a társadalmi hasznosság kérdése. DÖRNYEI Krisztina – MITEV Ariel: Netnográfia avagy on.line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/641/1/vt_2010v41n4p55.pdf 3. Az autoetnográfia mint írástechnika és módszer. Az etnoregény kísérlete AUGÉ, Marc (2013): Séta a Luxemburg-kerten át: Párizs, 1984. július 20. : etnoregény: egy nap története Franciaországban a szokások, az elmélet és a boldogság szemszögéből vizsgálva. (Fordította és jegyzetekkel ellátta: Fáber Ágoston). Budapest, Műcsarnok AUGÉ, Marc (2013): Egy etnológus a metróban. Budapest, Műcsarnok Marc Augé életének, kutatásainak és elméleti korszakainak áttekintése. Emlékezés a tavaly elhunyt tudósra. (Vegyes források alapján) 4. A tudománynépszerűsítés útjai és szükségessége TÁTRAI Zsuzsanna – JÁVOR Kata – KÜLLŐS Imola (szerk.): Kis magyar néprajz a rádióban. Minerva, Budapest, 1977. http://www.hagyomanyokhaza.hu/ 5. Urban legend. A városi monda. Bevezetés NAGY Ilona: A magyar mondakutatás fehér foltja: a modern mondák. Ethno-Lore. Az MTA Néprajzi Kutatóintézete évkönyve. Budapest (Akadémiai). 2007. 397–434. RÉTHEY-PRIKKEL Miklós: Az igaztörténet. Szöveg, műfaj, módszer és valóság generatív kapcsolata az élő elbeszélésben: Ontológiai megközelítés. [Folklór és Etnográfia 58.] Debrecen, 1991. BENVENUTO, Sergio: Városi legendák. Miért hisszük el, amit mondanak? [Modern pszichoanalízis sorozat.] Gondolat Kiadó, Budapest, 2004 BRUNVAND, Jan Harold: Encyclopedia of Urban Legends. 2002. Santa Barbara: W.W. Norton. DEZSŐ András – MARINOV Iván – PÁL Attila (2006): Legendavadászat. Szóbeszédek, átverések, tévhitek nyomában. Budapest, HVG Könyvek Kiadó https://www.urbanlegends.hu/author/urbanlegends-2/ https://www.urbanlegends.hu/forraselemzes/ Feladat: Fejenként 3-4 városi legenda gyűjtése (akár korábbi évekből, internetről is, a Canvasban található segédlet használatával) 5.1. A városi monda mint egy életszakasz narratívája The Vanishing Hitchhiker BEARDSLEY, Richard K.–HANKEY, Rosalie: The Vanishing Hitchhiker. California Folklore Quarterly, Vol. 1, No. 4 (Oct., 1942). 303-335. http://www.jstor.org/pss/1495600 JOHNSON, John William: The Vanishing Hitchhiker in Africa. Research in African Literatures, Vol. 38, No. 3, The Preservation and Survival of African Oral Literature (Fall, 2007.) 24–33.  http://www.jstor.org/stable/20109494 BENNET, Gillian: The Vanishing Hitchhiker at Fifty-Five. Western Folklore. 57. 1. (Winter, 1998.) 1-17. http://www.jstor.org/pss/1500246        5. 2. Tinihorror, gyilkosságtörténetek: The Boyfriend’s Death WILSON, Michael: Legend and Life: "The Boyfriend's Death" and "The Mad Axeman"Folklore, 109. (1998.) 89-95. http://www.jstor.org/pss/1260573 CUNNINGHAM, Keith: 'It Was the (Untranslatable)': Native American Contemporary Legends in Cross-Cultural Perspective. Folklore.102. 1 (1991.) 89–96. http://www.jstor.org/stable/1260359 ELLIS, Bill: "The Hook" Reconsidered: Problems in Classifying and Interpreting Adolescent Horror Legends. Folklore 105. (1994). 61-75. http://www.jstor.org/stable/1260630 VICTOR, Jeffrey: Satanic Cult Rumors as Contemporary Legend. Western Folklore. 49. 1. (Jan. 1990.) 51–81. http://www.jstor.org/pss/1499482 Olvasásra javasolt (ha valaki szereti a horror műfaját: Mariana Enríquez novelláskötetei, kettő magyarul is megjelent már: Ágyban dohányozni veszélyes és A tűz martaléka)                5.3. Az egzotikum megjelenítése a városi mondákban. Banánkígyó, kaktuszok MIKOS Éva: Krokodil a csatornában. Egy újságmonda filológiája. Doromb 10. 153–175. https://real.mtak.hu/160269/1/249.pdf MIKOS Éva (2021): Banánkígyó, banánpók – kortárs mondák, régi hiedelmek. Doromb 9. 111–140.  https://www.reciti.hu/wp-content/uploads/doromb9_vn.pdf További segédanyagok a városi monda műfajához www.urbanlegends.com www.urbanlegends.hu http://www.folklore.ee/FOAFtale/ftn38.htm (FOAFtale News) http://www.snopes.com/snopes.asp ISCLR és https://contemporarylegend.org/ https://contemporarylegend.org/our-publications/pcl/ McNEILL, Lynne S. – TUCKER, Elisabeth (eds.) (2018): Legend Tripping: A Contemporary Legend Casebook. Utah State University Press https://fabricoffolklore.com/?page_id=56 (Ep. 9 with Petr Janeček) Contemporary Legend. https://scholarworks.iu.edu/journals/index.php/cl/index 6. Egy korszak narratív lenyomatai. Félelmek. A dezinformáció mint történetalakító tényező Háborúk és szellemtörténetek (tájékozódás külföldi szakirodalom segítségével) A hidegháború és az UFÓ-történetek terjedéséről: SMID Bernadett (2017): „Valami furcsát vettem észre.” A televízió szerepe az UFÓkról és földönkívüli lényekről szóló élmény-elbeszélések alakulásában a rendszerváltás utáni Magyarországon. In JAKAB Albert Zsolt – VAJDA András (szerk.): Aranyhíd. Tanulmányok Keszeg Vilmos tiszteletére. Kolozsvár, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Inétzet – Erdélyi Múzeum Egyesület – Kriza János Néprajzi Társaság, 875–888. (academia.edu-n elérhető) POVEDÁK István: Az ufo-kultúra társadalomtudományi elemzése. In Tapasztalatból hallottam: az alternatív világképek és összeesküvés elméletek kutatásához. MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Budapest, Szeged, 134–191. 7. Összeesküvés-elméletek KREKÓ Péter (2018): Tömegparanoia – Az összeesküvéselméletek és álhírek szociálpszichológiája. Budapest, Atheneum KREKÓ Péter (2021): Tömegparanoia 2.0 –  Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció. Budapest, Atheneum POVEDÁK István (2018): Tapasztalatból hallottam: az alternatív világképek és összeesküvés elméletek kutatásához. In: Tapasztalatból hallottam… Alternatív világképek, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Budapest, Szeged,  9–12. KAPITÁNY Ágnes (et alii): Az összeesküvéselméletek néhány szociokulturális összetevője. In: Tapasztalatból hallottam… Alternatív világképek, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Budapest, Szeged, 27–36. 8. Tudományos tévhitek. Narratívák és mítoszképzés LÁNG Benedek – ZEMPLÉN Gábor – KUTROVÁCZ Gábor (2009): A tudomány határai. Budapest, Typotex ABLONCZY Balázs (2022): Száz év múlva lejár? - Újabb Trianon- legandák. Budapest, Jaffa Kiadó BÁRDOS Dániel – TUBOLY Ádám Tamás (szerk.) (2023): Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvéselméletek szorításában. Budapest, Typotex kiadó KREKÓ Péter – FALYUNA Nóra (szerk.) (2022): Sarlatánok kora - Miért dőlünk be az áltudományoknak? Budapest, Atheneum  Plágium esetén az ELTE BTK szabályzatának megfelelően a kurzus nem értékelhető, elhagyott tanegységnek számít és az eset azonnali etikai eljárást von maga után. https://btk.elte.hu/dstore/document/3239/PL%C3%81GIUM%20KISOKOS.pdf https://btk.elte.hu/dstore/document/1067/Pl%C3%A1gium%202019.pdf

Kurzus szakjai