Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD17-311

Cím

Történeti folklorisztika 1.

Tervezett félév

Tavaszi

ECTS

5

Nyelv

hu

Oktatás célja

Történeti folklorisztika 1. (BMA-NEPD-311) A történeti perspektíva módszertani és forráskritikai problémái A kurzus elméleti megközelítéssel kísérli meg áttekinti az új kultúrtörténet (mentalitástörténet, történeti antropológia, mikrotörténet, mindennapi élet története), valamint a történeti néprajz és történeti folklorisztika nemzetközi és hazai irányait, eredményeit, erényeit és hátrányait, legfőbb módszertani jellemzőit. Célja, hogy megalapozza a címben jelzett tudományterület jövőbeni megújulását. A kurzus szemináriumi részén a résztvevő hallgatók egy kiválasztott mentalitástörténeti témából közép- és kora újkori fókuszú, nemzetközi szakirodalmon alapuló referátumot és 5–10 oldalas dolgozatot készítenek. Dolgozat leadási határidő: a vizsga előtt 3 nappal.

Tantárgy tartalma

Tematika, kötelező és ajánlott irodalom: 1. Történetiség a néprajzban. Néprajzi (antropológiai) szemlélet a történettudományban. A történeti néprajz hazai és nemzetközi irányai, módszertani problémái. Kötelező: Vargyas Lajos: Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő XLIII. (1961) 5–20. Barabás Jenő: A néprajzi kutatások és az írásos források. Ethnographia LXXII. (1961) 135–146. Gyáni Gábor: Miről szól a történelem? Posztmodern kihívás a történetírásban.; Történelem: tény vagy fikció? In: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000. 11–30.; 48–70. Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. Tény, magyarázat, elbeszélés. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 11–53. Fenske, Michaela: Mikro-, makro-, agency. Történeti néprajz mint kulturális antropológiai praxis. Tabula 10. (2007) 195–219. Áttekintendő: Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula, 1964. Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza (1686–1848). Levéltári Szemle 1968/3. 657–719. Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest, 1987. Filep Antal – Égető Melinda (szerk.): Történeti-néprajzi források a XVIII–XIX. századból. Budapest, 1989. Imreh István: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983. Szilágyi Miklós: Mezővárosi társadalom – paraszti műveltség. Debrecen, 1995. Bárth János: Tájak mezsgyéjén. Termelés és életmód a Duna-Tisza közi Kecelen a kései feudalizmus korában. Kecskemét, 2005. Zsupos Zoltán: Történeti-néprajzi források Gömörből a XVIII–XIX. századból. Debrecen, 1994. 2. A történeti folklorisztika tárgya és forráshasználata. Kötelező: Voigt Vilmos: Világnak kezdetétől fogva. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest, 2000. (különösen: 123–340.) Bárth Dániel: Történeti folklorisztika Magyarországon. (Előzmények és távlatok). Etnoszkóp 2012. 1. sz. 9–21. Áttekintendő: Hopp Lajos – Küllős Imola – Voigt Vilmos (szerk.): A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Budapest, 1988. Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Levéltári Szemle 1969/3. 627–681. Szenti Tibor: Paráznák. Feudalizmuskori (1723–1843) szexuális büntető perek. Hódmezővásárhely, 1993. Pócs Éva: Élők és holtak, látók és boszorkányok. Mediátori rendszerek a kora újkor forrásaiban. Budapest, 1997. Ujváry Zoltán: Folklór az ördögi kísértetekben. Debrecen, 1999. Küllős Imola: Közköltészet és népköltészet. A XVII–XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizsgálata. Budapest, 2004. Etnoszkóp 2012. 1. sz. Voigt Vilmos: Európai folklór. Debrecen, 2020. 3. Irányok és tendenciák a társadalomtörténet 20. századi történetében. Kötelező: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 56–240. Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái. Századvég (1997) 4. sz. 33–42. Áttekintendő: Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Tanulmányok. Budapest, 1990. Burke, Peter (ed.): New Perspectives on Historical Writing. Cambridge, 2001. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. Budapest, 1985 (2004). Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp., 1979. 4. A mentalitástörténet problémái. A francia mentalitástörténet (Annales-nemzedékek) és kisugárzása. Kötelező: Le Goff, Jacques: A mentalitástörténet problémái. Világosság 1976/11. 683–689. Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 467–493. Schmitt, Jean-Claude: „Népi vallás” és folklorisztikus kultúra. Világtörténet 1979/3. 36–51. Áttekintendő: Le Roy Ladurie, Emmanuel: Montaillou, egy okszitán falu életrajza (1294–1324). Budapest, 1997. Davis, Natalie Zemon: Társadalom és kultúra a kora újkori Franciaországban. Budapest, 2001. Duby, Georges – Duby, Andrée: Jeanne d’Arc perei. Bp., 1989. Dinzelbacher, Peter (Hg.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 1993. Darnton, Robert: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Bp., 1987. 125–173. Gurevics, Aron J.: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. Gurevics, A. J.: A középkori népi kultúra. Bp., 1987. Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Bp., 1979. 5. A történeti antropológia kérdésfeltevései és pozíciója a társadalomtudományok körében. Kötelező: Dülmen, Richard van: A németországi történeti antropológia kialakulása. Aetas XIX. (2004) 2. sz. 140–154. Sabean, David Warren: Áldozás és közösség. Az úrvacsora-vétel megtagadása a 16. században. In: Vári András (szerk.): Misszionárusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben. Budapest, 1988. 110–155. Áttekintendő: Burke, Peter: The Historical Anthropologie of Early Modern Italy. Essays on perception and communication. Cambridge, 1987. Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp., 1991. Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. Apor Péter: Történeti antropológia. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 443–466. Historische Anthropologie (1993– ) (a folyóirat tematikájának áttekintése) 6. A történeti antropológia hazai recepciója. Kötelező: Hofer Tamás (szerk.): Történeti antropológia. Budapest, 1984. (Klaniczay Gábor, Voigt Vilmos és Hofer Tamás tanulmánya) Klaniczay Gábor: Történeti antropológia Magyarországon. In: Mohay Tamás (szerk.): Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Debrecen, 1992. 349–351. Áttekintendő: Kristóf Ildikó: „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”. A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen, 1998. Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén. Kultúrtörténeti tanulmányok. Budapest, 1990. Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán. Budapest, 2005. 7. Mi a mikrotörténelem? A „léptékváltás” tudománytörténeti fordulópontjai és módszertani jellemzői. Kötelező: Szijártó M. István: A mikrotörténelem. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 494–513. Levi, Giovanni: A mikrotörténelemről. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. 127–146. Revel, Jacques: Történelem földközelből. In: Levi, G.: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Budapest, 2001. 5–35. Ginzburg, Carlo: Fülcimpák és körmök: a következtetésen alapuló paradigma gyökerei. Café Bábel 1998/4. 49–67. Áttekintendő: Gyáni Gábor: A mikro- és a makrotörténet vitája. BUKSZ 1992/4. 492–495. Rosental, Paul-André: A „makro” felépítése a „mikroszinten” keresztül. Fredrik Barth és a microstoria. In: Czoch Gábor – Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. Új utak a francia társadalomtörténetírásban. Debrecen, é. n. Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. Budapest, 2014. Helikon (Irodalomtudományi Szemle) 2003/3. (Mikrotörténetírás) 8. A mikrotörténet európai eredményei. Egy kiválasztott mű kötelező, a többi magyar nyelvű áttekintendő: Ginzburg, Carlo: A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Budapest, 1991. Davis, Natalie Zemon: Martin Guerre visszatérése. Budapest, 1999. Levi, Giovanni: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Budapest, 2001. Boyer, Paul – Nissenbaum, Stephen: Boszorkányok Salemben. A boszorkányság társadalmi gyökerei. Budapest, 2002. Birnbaum, Marianna D.: Gracia Mendes hosszú útja. Budapest, 2008. Schmitt, Jean-Claude: A zsidó Hermann megtérése. Önéletírás, történelem és fikció. Budapest, 2013. Macfarlane, Alan: The Family Life of Ralph Josselin. A Seventeenth-Century Clergyman. An Essay in Historical Anthropology. Cambridge, 1970. Sabean, David Warren: Power in the blood. Popular culture and village discourse in early modern Germany. Cambridge, 1984. Kagan, Richard L.: Lucrecia’s Dreams. Politics and Prophecy in Sixteenth-Century Spain. Berkeley, 1990. Muir, Edward – Ruggiero, Guido (eds.): Microhistory and the Lost Peoples of Europe. Baltimore – London, The John Hopkins University Press, 1991. 9. A mikrotörténet hazai befogadása és kísérletei. Kötelező: Sz. Kristóf Ildikó: A gulyások, a szentek és a bor. Egy 18. század végi istenkáromlás „sűrű” története. Népi kultúra – Népi társadalom XXI. (2003) 165–194. Für Lajos: A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására. Budapest, 2000.7–32. Áttekintendő: Benda Gyula: Egy Zala megyei köznemesi család és gazdaság a XVIII. század közepén (Parraghy László hagyatéka). Agrártörténeti Szemle XXVI. (1984) 1–2. sz. 1–84. Benda Gyula: Zsellérből polgár – Társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740–1849. Budapest–Zalaegerszeg, 2008. Fügedi Erik: Az Elefánthyak. A középkori nemes és klánja. Budapest, 1999. Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest, 1995. Hofer Tamás: Halálos végű „hajdútánc” az Ormánságban, 1744-ben. In: Andrásfalvy Bertalan – Domokos Mária – Nagy Ilona (szerk.): Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. I–III. Budapest, 2004. II. 119–134. Hermann István: Egy házasságtörés a XVII. század első feléből. In: Hermann István (szerk.): Tanulmányok Ritoók Zsigmond hetvenedik születésnapja tiszteletére. Budapest, 1999. 137–169. Kármán Gábor: Egy közép-európai odüsszeia a 17. században. Harsányi Nagy Jakab élete. Budapest, 2013. Sebők Marcell: Humanista a határon. A késmárki Sebastian Ambrosius története. Budapest, 2007. Bárth Dániel: Exorcizmus és erotika. Egy XVIII. századi székelyföldi ördögűzés szokatlan körülményei. Kecskemét, 2008. Bárth Dániel: A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása. Budapest, 2016. 10. A mindennapi élet fogalma a társadalomtudományokban. A „mindennapi élet története” (Alltagsgeschichte) németországi eredményei. Kötelező: Verebélyi Kincső: Szokásvilág. Debrecen, 2005. 27–91. Gyáni Gábor: A mindennapi élet mint kutatási probléma. In: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Budapest, 1999. Áttekintendő: Imhof, Arthur E.: Elveszített világok. Budapest, 1992. Heller Ágnes: A mindennapi élet. Budapest, 1970. Dülmen, Richard van – Schindler, Norbert (Hg.): Volkskultur. Zur Wiederentdeckung des vergessenen Alltag (16–20. Jahrhundert). Frankfurt, 1984. Lüdtke, Alf (Hg.): Alltagsgeschichte. Zur Rekonstruction historischer Erfahrungen und Lebensweisen. Frankfurt, 1989. Dülmen, Richard van: Kultur und Alltag in der Frühen Neuzeit. I–III. München, 1990–1994. 11. A történeti szokáskutatás távlatai. Kötelező: Schram Ferenc: A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban. Levéltári Szemle 1967/1. 163–208. Bárth Dániel: „Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz?” A történeti szokáskutatás távlatai. In: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat…” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Szerk. ifj. Bertényi Iván, Géra Eleonóra, Richly Gábor. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 23–36. Áttekintendő: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest, 1964. Hartinger, Walter: Religion und Brauch. Darmstadt, 1992. Kiss Réka: Egyház és közösség a kora újkorban a Küküllői Református Egyházmegye 17–18. századi iratainak tükrében. Budapest, 2011. Bárth János: Bálint Anna házassága. Havasalji székely életkép a XVIII. század végéről. In: Kiss András – Kovács Kiss György – Pozsony Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1999. 28–43. Vajda Mária: Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén. Tisicum XIV. (2004). 251–267. Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század). Budapest, 2005.

Számonkérés és értékelés

Szóbeli vizsga. A kurzus szemináriumi részén a résztvevő hallgatók egy kiválasztott mentalitástörténeti témából közép- és kora újkori fókuszú, nemzetközi szakirodalmon alapuló referátumot és 5–10 oldalas dolgozatot készítenek. Dolgozat leadási határidő: a vizsga előtt 3 nappal.

Irodalomjegyzék

Tematika, kötelező és ajánlott irodalom: 1. Történetiség a néprajzban. Néprajzi (antropológiai) szemlélet a történettudományban. A történeti néprajz hazai és nemzetközi irányai, módszertani problémái. Kötelező: Vargyas Lajos: Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő XLIII. (1961) 5–20. Barabás Jenő: A néprajzi kutatások és az írásos források. Ethnographia LXXII. (1961) 135–146. Gyáni Gábor: Miről szól a történelem? Posztmodern kihívás a történetírásban.; Történelem: tény vagy fikció? In: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000. 11–30.; 48–70. Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. Tény, magyarázat, elbeszélés. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 11–53. Fenske, Michaela: Mikro-, makro-, agency. Történeti néprajz mint kulturális antropológiai praxis. Tabula 10. (2007) 195–219. Áttekintendő: Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula, 1964. Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza (1686–1848). Levéltári Szemle 1968/3. 657–719. Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest, 1987. Filep Antal – Égető Melinda (szerk.): Történeti-néprajzi források a XVIII–XIX. századból. Budapest, 1989. Imreh István: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983. Szilágyi Miklós: Mezővárosi társadalom – paraszti műveltség. Debrecen, 1995. Bárth János: Tájak mezsgyéjén. Termelés és életmód a Duna-Tisza közi Kecelen a kései feudalizmus korában. Kecskemét, 2005. Zsupos Zoltán: Történeti-néprajzi források Gömörből a XVIII–XIX. századból. Debrecen, 1994. 2. A történeti folklorisztika tárgya és forráshasználata. Kötelező: Voigt Vilmos: Világnak kezdetétől fogva. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest, 2000. (különösen: 123–340.) Bárth Dániel: Történeti folklorisztika Magyarországon. (Előzmények és távlatok). Etnoszkóp 2012. 1. sz. 9–21. Áttekintendő: Hopp Lajos – Küllős Imola – Voigt Vilmos (szerk.): A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Budapest, 1988. Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Levéltári Szemle 1969/3. 627–681. Szenti Tibor: Paráznák. Feudalizmuskori (1723–1843) szexuális büntető perek. Hódmezővásárhely, 1993. Pócs Éva: Élők és holtak, látók és boszorkányok. Mediátori rendszerek a kora újkor forrásaiban. Budapest, 1997. Ujváry Zoltán: Folklór az ördögi kísértetekben. Debrecen, 1999. Küllős Imola: Közköltészet és népköltészet. A XVII–XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizsgálata. Budapest, 2004. Etnoszkóp 2012. 1. sz. Voigt Vilmos: Európai folklór. Debrecen, 2020. 3. Irányok és tendenciák a társadalomtörténet 20. századi történetében. Kötelező: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 56–240. Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái. Századvég (1997) 4. sz. 33–42. Áttekintendő: Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Tanulmányok. Budapest, 1990. Burke, Peter (ed.): New Perspectives on Historical Writing. Cambridge, 2001. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. Budapest, 1985 (2004). Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp., 1979. 4. A mentalitástörténet problémái. A francia mentalitástörténet (Annales-nemzedékek) és kisugárzása. Kötelező: Le Goff, Jacques: A mentalitástörténet problémái. Világosság 1976/11. 683–689. Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 467–493. Schmitt, Jean-Claude: „Népi vallás” és folklorisztikus kultúra. Világtörténet 1979/3. 36–51. Áttekintendő: Le Roy Ladurie, Emmanuel: Montaillou, egy okszitán falu életrajza (1294–1324). Budapest, 1997. Davis, Natalie Zemon: Társadalom és kultúra a kora újkori Franciaországban. Budapest, 2001. Duby, Georges – Duby, Andrée: Jeanne d’Arc perei. Bp., 1989. Dinzelbacher, Peter (Hg.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 1993. Darnton, Robert: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Bp., 1987. 125–173. Gurevics, Aron J.: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. Gurevics, A. J.: A középkori népi kultúra. Bp., 1987. Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Bp., 1979. 5. A történeti antropológia kérdésfeltevései és pozíciója a társadalomtudományok körében. Kötelező: Dülmen, Richard van: A németországi történeti antropológia kialakulása. Aetas XIX. (2004) 2. sz. 140–154. Sabean, David Warren: Áldozás és közösség. Az úrvacsora-vétel megtagadása a 16. században. In: Vári András (szerk.): Misszionárusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben. Budapest, 1988. 110–155. Áttekintendő: Burke, Peter: The Historical Anthropologie of Early Modern Italy. Essays on perception and communication. Cambridge, 1987. Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp., 1991. Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. Apor Péter: Történeti antropológia. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 443–466. Historische Anthropologie (1993– ) (a folyóirat tematikájának áttekintése) 6. A történeti antropológia hazai recepciója. Kötelező: Hofer Tamás (szerk.): Történeti antropológia. Budapest, 1984. (Klaniczay Gábor, Voigt Vilmos és Hofer Tamás tanulmánya) Klaniczay Gábor: Történeti antropológia Magyarországon. In: Mohay Tamás (szerk.): Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Debrecen, 1992. 349–351. Áttekintendő: Kristóf Ildikó: „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”. A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen, 1998. Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén. Kultúrtörténeti tanulmányok. Budapest, 1990. Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán. Budapest, 2005. 7. Mi a mikrotörténelem? A „léptékváltás” tudománytörténeti fordulópontjai és módszertani jellemzői. Kötelező: Szijártó M. István: A mikrotörténelem. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 494–513. Levi, Giovanni: A mikrotörténelemről. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. 127–146. Revel, Jacques: Történelem földközelből. In: Levi, G.: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Budapest, 2001. 5–35. Ginzburg, Carlo: Fülcimpák és körmök: a következtetésen alapuló paradigma gyökerei. Café Bábel 1998/4. 49–67. Áttekintendő: Gyáni Gábor: A mikro- és a makrotörténet vitája. BUKSZ 1992/4. 492–495. Rosental, Paul-André: A „makro” felépítése a „mikroszinten” keresztül. Fredrik Barth és a microstoria. In: Czoch Gábor – Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. Új utak a francia társadalomtörténetírásban. Debrecen, é. n. Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. Budapest, 2014. Helikon (Irodalomtudományi Szemle) 2003/3. (Mikrotörténetírás) 8. A mikrotörténet európai eredményei. Egy kiválasztott mű kötelező, a többi magyar nyelvű áttekintendő: Ginzburg, Carlo: A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Budapest, 1991. Davis, Natalie Zemon: Martin Guerre visszatérése. Budapest, 1999. Levi, Giovanni: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Budapest, 2001. Boyer, Paul – Nissenbaum, Stephen: Boszorkányok Salemben. A boszorkányság társadalmi gyökerei. Budapest, 2002. Birnbaum, Marianna D.: Gracia Mendes hosszú útja. Budapest, 2008. Schmitt, Jean-Claude: A zsidó Hermann megtérése. Önéletírás, történelem és fikció. Budapest, 2013. Macfarlane, Alan: The Family Life of Ralph Josselin. A Seventeenth-Century Clergyman. An Essay in Historical Anthropology. Cambridge, 1970. Sabean, David Warren: Power in the blood. Popular culture and village discourse in early modern Germany. Cambridge, 1984. Kagan, Richard L.: Lucrecia’s Dreams. Politics and Prophecy in Sixteenth-Century Spain. Berkeley, 1990. Muir, Edward – Ruggiero, Guido (eds.): Microhistory and the Lost Peoples of Europe. Baltimore – London, The John Hopkins University Press, 1991. 9. A mikrotörténet hazai befogadása és kísérletei. Kötelező: Sz. Kristóf Ildikó: A gulyások, a szentek és a bor. Egy 18. század végi istenkáromlás „sűrű” története. Népi kultúra – Népi társadalom XXI. (2003) 165–194. Für Lajos: A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására. Budapest, 2000.7–32. Áttekintendő: Benda Gyula: Egy Zala megyei köznemesi család és gazdaság a XVIII. század közepén (Parraghy László hagyatéka). Agrártörténeti Szemle XXVI. (1984) 1–2. sz. 1–84. Benda Gyula: Zsellérből polgár – Társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740–1849. Budapest–Zalaegerszeg, 2008. Fügedi Erik: Az Elefánthyak. A középkori nemes és klánja. Budapest, 1999. Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest, 1995. Hofer Tamás: Halálos végű „hajdútánc” az Ormánságban, 1744-ben. In: Andrásfalvy Bertalan – Domokos Mária – Nagy Ilona (szerk.): Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. I–III. Budapest, 2004. II. 119–134. Hermann István: Egy házasságtörés a XVII. század első feléből. In: Hermann István (szerk.): Tanulmányok Ritoók Zsigmond hetvenedik születésnapja tiszteletére. Budapest, 1999. 137–169. Kármán Gábor: Egy közép-európai odüsszeia a 17. században. Harsányi Nagy Jakab élete. Budapest, 2013. Sebők Marcell: Humanista a határon. A késmárki Sebastian Ambrosius története. Budapest, 2007. Bárth Dániel: Exorcizmus és erotika. Egy XVIII. századi székelyföldi ördögűzés szokatlan körülményei. Kecskemét, 2008. Bárth Dániel: A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása. Budapest, 2016. 10. A mindennapi élet fogalma a társadalomtudományokban. A „mindennapi élet története” (Alltagsgeschichte) németországi eredményei. Kötelező: Verebélyi Kincső: Szokásvilág. Debrecen, 2005. 27–91. Gyáni Gábor: A mindennapi élet mint kutatási probléma. In: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Budapest, 1999. Áttekintendő: Imhof, Arthur E.: Elveszített világok. Budapest, 1992. Heller Ágnes: A mindennapi élet. Budapest, 1970. Dülmen, Richard van – Schindler, Norbert (Hg.): Volkskultur. Zur Wiederentdeckung des vergessenen Alltag (16–20. Jahrhundert). Frankfurt, 1984. Lüdtke, Alf (Hg.): Alltagsgeschichte. Zur Rekonstruction historischer Erfahrungen und Lebensweisen. Frankfurt, 1989. Dülmen, Richard van: Kultur und Alltag in der Frühen Neuzeit. I–III. München, 1990–1994. 11. A történeti szokáskutatás távlatai. Kötelező: Schram Ferenc: A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban. Levéltári Szemle 1967/1. 163–208. Bárth Dániel: „Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz?” A történeti szokáskutatás távlatai. In: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat…” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Szerk. ifj. Bertényi Iván, Géra Eleonóra, Richly Gábor. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 23–36. Áttekintendő: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest, 1964. Hartinger, Walter: Religion und Brauch. Darmstadt, 1992. Kiss Réka: Egyház és közösség a kora újkorban a Küküllői Református Egyházmegye 17–18. századi iratainak tükrében. Budapest, 2011. Bárth János: Bálint Anna házassága. Havasalji székely életkép a XVIII. század végéről. In: Kiss András – Kovács Kiss György – Pozsony Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1999. 28–43. Vajda Mária: Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén. Tisicum XIV. (2004). 251–267. Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század). Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom

Tematika, kötelező és ajánlott irodalom: 1. Történetiség a néprajzban. Néprajzi (antropológiai) szemlélet a történettudományban. A történeti néprajz hazai és nemzetközi irányai, módszertani problémái. Kötelező: Vargyas Lajos: Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő XLIII. (1961) 5–20. Barabás Jenő: A néprajzi kutatások és az írásos források. Ethnographia LXXII. (1961) 135–146. Gyáni Gábor: Miről szól a történelem? Posztmodern kihívás a történetírásban.; Történelem: tény vagy fikció? In: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000. 11–30.; 48–70. Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. Tény, magyarázat, elbeszélés. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 11–53. Fenske, Michaela: Mikro-, makro-, agency. Történeti néprajz mint kulturális antropológiai praxis. Tabula 10. (2007) 195–219. Áttekintendő: Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula, 1964. Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza (1686–1848). Levéltári Szemle 1968/3. 657–719. Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest, 1987. Filep Antal – Égető Melinda (szerk.): Történeti-néprajzi források a XVIII–XIX. századból. Budapest, 1989. Imreh István: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983. Szilágyi Miklós: Mezővárosi társadalom – paraszti műveltség. Debrecen, 1995. Bárth János: Tájak mezsgyéjén. Termelés és életmód a Duna-Tisza közi Kecelen a kései feudalizmus korában. Kecskemét, 2005. Zsupos Zoltán: Történeti-néprajzi források Gömörből a XVIII–XIX. századból. Debrecen, 1994. 2. A történeti folklorisztika tárgya és forráshasználata. Kötelező: Voigt Vilmos: Világnak kezdetétől fogva. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest, 2000. (különösen: 123–340.) Bárth Dániel: Történeti folklorisztika Magyarországon. (Előzmények és távlatok). Etnoszkóp 2012. 1. sz. 9–21. Áttekintendő: Hopp Lajos – Küllős Imola – Voigt Vilmos (szerk.): A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Budapest, 1988. Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Levéltári Szemle 1969/3. 627–681. Szenti Tibor: Paráznák. Feudalizmuskori (1723–1843) szexuális büntető perek. Hódmezővásárhely, 1993. Pócs Éva: Élők és holtak, látók és boszorkányok. Mediátori rendszerek a kora újkor forrásaiban. Budapest, 1997. Ujváry Zoltán: Folklór az ördögi kísértetekben. Debrecen, 1999. Küllős Imola: Közköltészet és népköltészet. A XVII–XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizsgálata. Budapest, 2004. Etnoszkóp 2012. 1. sz. Voigt Vilmos: Európai folklór. Debrecen, 2020. 3. Irányok és tendenciák a társadalomtörténet 20. századi történetében. Kötelező: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 56–240. Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái. Századvég (1997) 4. sz. 33–42. Áttekintendő: Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Tanulmányok. Budapest, 1990. Burke, Peter (ed.): New Perspectives on Historical Writing. Cambridge, 2001. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. Budapest, 1985 (2004). Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp., 1979. 4. A mentalitástörténet problémái. A francia mentalitástörténet (Annales-nemzedékek) és kisugárzása. Kötelező: Le Goff, Jacques: A mentalitástörténet problémái. Világosság 1976/11. 683–689. Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 467–493. Schmitt, Jean-Claude: „Népi vallás” és folklorisztikus kultúra. Világtörténet 1979/3. 36–51. Áttekintendő: Le Roy Ladurie, Emmanuel: Montaillou, egy okszitán falu életrajza (1294–1324). Budapest, 1997. Davis, Natalie Zemon: Társadalom és kultúra a kora újkori Franciaországban. Budapest, 2001. Duby, Georges – Duby, Andrée: Jeanne d’Arc perei. Bp., 1989. Dinzelbacher, Peter (Hg.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 1993. Darnton, Robert: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Bp., 1987. 125–173. Gurevics, Aron J.: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. Gurevics, A. J.: A középkori népi kultúra. Bp., 1987. Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Bp., 1979. 5. A történeti antropológia kérdésfeltevései és pozíciója a társadalomtudományok körében. Kötelező: Dülmen, Richard van: A németországi történeti antropológia kialakulása. Aetas XIX. (2004) 2. sz. 140–154. Sabean, David Warren: Áldozás és közösség. Az úrvacsora-vétel megtagadása a 16. században. In: Vári András (szerk.): Misszionárusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben. Budapest, 1988. 110–155. Áttekintendő: Burke, Peter: The Historical Anthropologie of Early Modern Italy. Essays on perception and communication. Cambridge, 1987. Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp., 1991. Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. Apor Péter: Történeti antropológia. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 443–466. Historische Anthropologie (1993– ) (a folyóirat tematikájának áttekintése) 6. A történeti antropológia hazai recepciója. Kötelező: Hofer Tamás (szerk.): Történeti antropológia. Budapest, 1984. (Klaniczay Gábor, Voigt Vilmos és Hofer Tamás tanulmánya) Klaniczay Gábor: Történeti antropológia Magyarországon. In: Mohay Tamás (szerk.): Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Debrecen, 1992. 349–351. Áttekintendő: Kristóf Ildikó: „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”. A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen, 1998. Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén. Kultúrtörténeti tanulmányok. Budapest, 1990. Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán. Budapest, 2005. 7. Mi a mikrotörténelem? A „léptékváltás” tudománytörténeti fordulópontjai és módszertani jellemzői. Kötelező: Szijártó M. István: A mikrotörténelem. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 494–513. Levi, Giovanni: A mikrotörténelemről. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. 127–146. Revel, Jacques: Történelem földközelből. In: Levi, G.: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Budapest, 2001. 5–35. Ginzburg, Carlo: Fülcimpák és körmök: a következtetésen alapuló paradigma gyökerei. Café Bábel 1998/4. 49–67. Áttekintendő: Gyáni Gábor: A mikro- és a makrotörténet vitája. BUKSZ 1992/4. 492–495. Rosental, Paul-André: A „makro” felépítése a „mikroszinten” keresztül. Fredrik Barth és a microstoria. In: Czoch Gábor – Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. Új utak a francia társadalomtörténetírásban. Debrecen, é. n. Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. Budapest, 2014. Helikon (Irodalomtudományi Szemle) 2003/3. (Mikrotörténetírás) 8. A mikrotörténet európai eredményei. Egy kiválasztott mű kötelező, a többi magyar nyelvű áttekintendő: Ginzburg, Carlo: A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Budapest, 1991. Davis, Natalie Zemon: Martin Guerre visszatérése. Budapest, 1999. Levi, Giovanni: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Budapest, 2001. Boyer, Paul – Nissenbaum, Stephen: Boszorkányok Salemben. A boszorkányság társadalmi gyökerei. Budapest, 2002. Birnbaum, Marianna D.: Gracia Mendes hosszú útja. Budapest, 2008. Schmitt, Jean-Claude: A zsidó Hermann megtérése. Önéletírás, történelem és fikció. Budapest, 2013. Macfarlane, Alan: The Family Life of Ralph Josselin. A Seventeenth-Century Clergyman. An Essay in Historical Anthropology. Cambridge, 1970. Sabean, David Warren: Power in the blood. Popular culture and village discourse in early modern Germany. Cambridge, 1984. Kagan, Richard L.: Lucrecia’s Dreams. Politics and Prophecy in Sixteenth-Century Spain. Berkeley, 1990. Muir, Edward – Ruggiero, Guido (eds.): Microhistory and the Lost Peoples of Europe. Baltimore – London, The John Hopkins University Press, 1991. 9. A mikrotörténet hazai befogadása és kísérletei. Kötelező: Sz. Kristóf Ildikó: A gulyások, a szentek és a bor. Egy 18. század végi istenkáromlás „sűrű” története. Népi kultúra – Népi társadalom XXI. (2003) 165–194. Für Lajos: A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására. Budapest, 2000.7–32. Áttekintendő: Benda Gyula: Egy Zala megyei köznemesi család és gazdaság a XVIII. század közepén (Parraghy László hagyatéka). Agrártörténeti Szemle XXVI. (1984) 1–2. sz. 1–84. Benda Gyula: Zsellérből polgár – Társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740–1849. Budapest–Zalaegerszeg, 2008. Fügedi Erik: Az Elefánthyak. A középkori nemes és klánja. Budapest, 1999. Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest, 1995. Hofer Tamás: Halálos végű „hajdútánc” az Ormánságban, 1744-ben. In: Andrásfalvy Bertalan – Domokos Mária – Nagy Ilona (szerk.): Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. I–III. Budapest, 2004. II. 119–134. Hermann István: Egy házasságtörés a XVII. század első feléből. In: Hermann István (szerk.): Tanulmányok Ritoók Zsigmond hetvenedik születésnapja tiszteletére. Budapest, 1999. 137–169. Kármán Gábor: Egy közép-európai odüsszeia a 17. században. Harsányi Nagy Jakab élete. Budapest, 2013. Sebők Marcell: Humanista a határon. A késmárki Sebastian Ambrosius története. Budapest, 2007. Bárth Dániel: Exorcizmus és erotika. Egy XVIII. századi székelyföldi ördögűzés szokatlan körülményei. Kecskemét, 2008. Bárth Dániel: A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása. Budapest, 2016. 10. A mindennapi élet fogalma a társadalomtudományokban. A „mindennapi élet története” (Alltagsgeschichte) németországi eredményei. Kötelező: Verebélyi Kincső: Szokásvilág. Debrecen, 2005. 27–91. Gyáni Gábor: A mindennapi élet mint kutatási probléma. In: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Budapest, 1999. Áttekintendő: Imhof, Arthur E.: Elveszített világok. Budapest, 1992. Heller Ágnes: A mindennapi élet. Budapest, 1970. Dülmen, Richard van – Schindler, Norbert (Hg.): Volkskultur. Zur Wiederentdeckung des vergessenen Alltag (16–20. Jahrhundert). Frankfurt, 1984. Lüdtke, Alf (Hg.): Alltagsgeschichte. Zur Rekonstruction historischer Erfahrungen und Lebensweisen. Frankfurt, 1989. Dülmen, Richard van: Kultur und Alltag in der Frühen Neuzeit. I–III. München, 1990–1994. 11. A történeti szokáskutatás távlatai. Kötelező: Schram Ferenc: A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban. Levéltári Szemle 1967/1. 163–208. Bárth Dániel: „Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz?” A történeti szokáskutatás távlatai. In: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat…” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Szerk. ifj. Bertényi Iván, Géra Eleonóra, Richly Gábor. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 23–36. Áttekintendő: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest, 1964. Hartinger, Walter: Religion und Brauch. Darmstadt, 1992. Kiss Réka: Egyház és közösség a kora újkorban a Küküllői Református Egyházmegye 17–18. századi iratainak tükrében. Budapest, 2011. Bárth János: Bálint Anna házassága. Havasalji székely életkép a XVIII. század végéről. In: Kiss András – Kovács Kiss György – Pozsony Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1999. 28–43. Vajda Mária: Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén. Tisicum XIV. (2004). 251–267. Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század). Budapest, 2005.

Kurzus szakjai