Course for international guest/part time students

Faculty

Faculty of Humanities

Organization

BTK Institute of Ethnography and Folklore

Code

BMA-NEPD17-311

Title

Histographical folkloristics 1.

Usual semester

Spring

Published semester

2025/26/2

ECTS

5

Language

hu

Learning outcomes

Methodological and source-critical problems of the historical perspective The course attempts to review the international and domestic trends, results, advantages and disadvantages, and main methodological characteristics of the new cultural history (history of mentality, historical anthropology, microhistory, history of everyday life) as well as historical ethnography and historical folkloristics using a theoretical approach. Its aim is to lay the foundation for the future renewal of the scientific field indicated in the title. In the seminar part of the course, the participating students prepare a report and a 5–10-page paper on a selected topic of the history of mentality with a medieval and early modern focus, based on international literature. Thesis submission deadline: 3 days before the exam.

Course content

1. Historicity in ethnography. Ethnographic (anthropological) approach in historical science. Domestic and international trends and methodological problems of historical ethnography. 2. The subject and use of sources of historical folkloristics. 3. Trends and tendencies in the 20th century history of social history. 4. Problems of the history of mentality. The French history of mentality (Annales generations) and its influence. 5. The questions and position of historical anthropology among the social sciences. 6. The domestic reception of historical anthropology. 7. What is microhistory? The turning points and methodological characteristics of the “change of scale” in the history of science. 8. European results of microhistory. 9. Domestic reception and experiments of microhistory. 10. The concept of everyday life in the social sciences. The results of the “history of everyday life” (Alltagsgeschichte) in Germany. 11. Perspectives of historical custom research.

Assessment method

Oral exam. In the seminar part of the course, participating students prepare a report and a 5–10-page essay on a selected topic in the history of mentality with a medieval and early modern focus, based on international literature. Thesis submission deadline: 3 days before the exam.

Bibliography

1. Kötelező: Vargyas Lajos: Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő XLIII. (1961) 5–20. Barabás Jenő: A néprajzi kutatások és az írásos források. Ethnographia LXXII. (1961) 135–146. Gyáni Gábor: Miről szól a történelem? Posztmodern kihívás a történetírásban.; Történelem: tény vagy fikció? In: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000. 11–30.; 48–70. Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. Tény, magyarázat, elbeszélés. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 11–53. Fenske, Michaela: Mikro-, makro-, agency. Történeti néprajz mint kulturális antropológiai praxis. Tabula 10. (2007) 195–219. Áttekintendő: Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula, 1964. Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza (1686–1848). Levéltári Szemle 1968/3. 657–719. Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest, 1987. Filep Antal – Égető Melinda (szerk.): Történeti-néprajzi források a XVIII–XIX. századból. Budapest, 1989. Imreh István: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983. Szilágyi Miklós: Mezővárosi társadalom – paraszti műveltség. Debrecen, 1995. Bárth János: Tájak mezsgyéjén. Termelés és életmód a Duna-Tisza közi Kecelen a kései feudalizmus korában. Kecskemét, 2005. Zsupos Zoltán: Történeti-néprajzi források Gömörből a XVIII–XIX. századból. Debrecen, 1994. 2. Kötelező: Voigt Vilmos: Világnak kezdetétől fogva. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest, 2000. (különösen: 123–340.) Bárth Dániel: Történeti folklorisztika Magyarországon. (Előzmények és távlatok). Etnoszkóp 2012. 1. sz. 9–21. Áttekintendő: Hopp Lajos – Küllős Imola – Voigt Vilmos (szerk.): A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Budapest, 1988. Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Levéltári Szemle 1969/3. 627–681. Szenti Tibor: Paráznák. Feudalizmuskori (1723–1843) szexuális büntető perek. Hódmezővásárhely, 1993. Pócs Éva: Élők és holtak, látók és boszorkányok. Mediátori rendszerek a kora újkor forrásaiban. Budapest, 1997. Ujváry Zoltán: Folklór az ördögi kísértetekben. Debrecen, 1999. Küllős Imola: Közköltészet és népköltészet. A XVII–XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizsgálata. Budapest, 2004. Etnoszkóp 2012. 1. sz. Voigt Vilmos: Európai folklór. Debrecen, 2020. 3. Kötelező: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 56–240. Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái. Századvég (1997) 4. sz. 33–42. Áttekintendő: Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Tanulmányok. Budapest, 1990. Burke, Peter (ed.): New Perspectives on Historical Writing. Cambridge, 2001. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. Budapest, 1985 (2004). Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp., 1979. 4. Kötelező: Le Goff, Jacques: A mentalitástörténet problémái. Világosság 1976/11. 683–689. Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 467–493. Schmitt, Jean-Claude: „Népi vallás” és folklorisztikus kultúra. Világtörténet 1979/3. 36–51. Áttekintendő: Le Roy Ladurie, Emmanuel: Montaillou, egy okszitán falu életrajza (1294–1324). Budapest, 1997. Davis, Natalie Zemon: Társadalom és kultúra a kora újkori Franciaországban. Budapest, 2001. Duby, Georges – Duby, Andrée: Jeanne d’Arc perei. Bp., 1989. Dinzelbacher, Peter (Hg.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 1993. Darnton, Robert: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Bp., 1987. 125–173. Gurevics, Aron J.: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. Gurevics, A. J.: A középkori népi kultúra. Bp., 1987. Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Bp., 1979. 5. Kötelező: Dülmen, Richard van: A németországi történeti antropológia kialakulása. Aetas XIX. (2004) 2. sz. 140–154. Sabean, David Warren: Áldozás és közösség. Az úrvacsora-vétel megtagadása a 16. században. In: Vári András (szerk.): Misszionárusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben. Budapest, 1988. 110–155. Áttekintendő: Burke, Peter: The Historical Anthropologie of Early Modern Italy. Essays on perception and communication. Cambridge, 1987. Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp., 1991. Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. Apor Péter: Történeti antropológia. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 443–466. Historische Anthropologie (1993– ) (a folyóirat tematikájának áttekintése) 6. Kötelező: Hofer Tamás (szerk.): Történeti antropológia. Budapest, 1984. (Klaniczay Gábor, Voigt Vilmos és Hofer Tamás tanulmánya) Klaniczay Gábor: Történeti antropológia Magyarországon. In: Mohay Tamás (szerk.): Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Debrecen, 1992. 349–351. Áttekintendő: Kristóf Ildikó: „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”. A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen, 1998. Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén. Kultúrtörténeti tanulmányok. Budapest, 1990. Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán. Budapest, 2005. 7. Kötelező: Szijártó M. István: A mikrotörténelem. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 494–513. Levi, Giovanni: A mikrotörténelemről. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. 127–146. Revel, Jacques: Történelem földközelből. In: Levi, G.: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Budapest, 2001. 5–35. Ginzburg, Carlo: Fülcimpák és körmök: a következtetésen alapuló paradigma gyökerei. Café Bábel 1998/4. 49–67. Áttekintendő: Gyáni Gábor: A mikro- és a makrotörténet vitája. BUKSZ 1992/4. 492–495. Rosental, Paul-André: A „makro” felépítése a „mikroszinten” keresztül. Fredrik Barth és a microstoria. In: Czoch Gábor – Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. Új utak a francia társadalomtörténetírásban. Debrecen, é. n. Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. Budapest, 2014. Helikon (Irodalomtudományi Szemle) 2003/3. (Mikrotörténetírás) 8. Egy kiválasztott mű kötelező, a többi magyar nyelvű áttekintendő: Ginzburg, Carlo: A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Budapest, 1991. Davis, Natalie Zemon: Martin Guerre visszatérése. Budapest, 1999. Levi, Giovanni: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Budapest, 2001. Boyer, Paul – Nissenbaum, Stephen: Boszorkányok Salemben. A boszorkányság társadalmi gyökerei. Budapest, 2002. Birnbaum, Marianna D.: Gracia Mendes hosszú útja. Budapest, 2008. Schmitt, Jean-Claude: A zsidó Hermann megtérése. Önéletírás, történelem és fikció. Budapest, 2013. Macfarlane, Alan: The Family Life of Ralph Josselin. A Seventeenth-Century Clergyman. An Essay in Historical Anthropology. Cambridge, 1970. Sabean, David Warren: Power in the blood. Popular culture and village discourse in early modern Germany. Cambridge, 1984. Kagan, Richard L.: Lucrecia’s Dreams. Politics and Prophecy in Sixteenth-Century Spain. Berkeley, 1990. Muir, Edward – Ruggiero, Guido (eds.): Microhistory and the Lost Peoples of Europe. Baltimore – London, The John Hopkins University Press, 1991. 9. Kötelező: Sz. Kristóf Ildikó: A gulyások, a szentek és a bor. Egy 18. század végi istenkáromlás „sűrű” története. Népi kultúra – Népi társadalom XXI. (2003) 165–194. Für Lajos: A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására. Budapest, 2000.7–32. Áttekintendő: Benda Gyula: Egy Zala megyei köznemesi család és gazdaság a XVIII. század közepén (Parraghy László hagyatéka). Agrártörténeti Szemle XXVI. (1984) 1–2. sz. 1–84. Benda Gyula: Zsellérből polgár – Társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740–1849. Budapest–Zalaegerszeg, 2008. Fügedi Erik: Az Elefánthyak. A középkori nemes és klánja. Budapest, 1999. Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest, 1995. Hofer Tamás: Halálos végű „hajdútánc” az Ormánságban, 1744-ben. In: Andrásfalvy Bertalan – Domokos Mária – Nagy Ilona (szerk.): Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. I–III. Budapest, 2004. II. 119–134. Hermann István: Egy házasságtörés a XVII. század első feléből. In: Hermann István (szerk.): Tanulmányok Ritoók Zsigmond hetvenedik születésnapja tiszteletére. Budapest, 1999. 137–169. Kármán Gábor: Egy közép-európai odüsszeia a 17. században. Harsányi Nagy Jakab élete. Budapest, 2013. Sebők Marcell: Humanista a határon. A késmárki Sebastian Ambrosius története. Budapest, 2007. Bárth Dániel: Exorcizmus és erotika. Egy XVIII. századi székelyföldi ördögűzés szokatlan körülményei. Kecskemét, 2008. Bárth Dániel: A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása. Budapest, 2016. 10. Kötelező: Verebélyi Kincső: Szokásvilág. Debrecen, 2005. 27–91. Gyáni Gábor: A mindennapi élet mint kutatási probléma. In: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Budapest, 1999. Áttekintendő: Imhof, Arthur E.: Elveszített világok. Budapest, 1992. Heller Ágnes: A mindennapi élet. Budapest, 1970. Dülmen, Richard van – Schindler, Norbert (Hg.): Volkskultur. Zur Wiederentdeckung des vergessenen Alltag (16–20. Jahrhundert). Frankfurt, 1984. Lüdtke, Alf (Hg.): Alltagsgeschichte. Zur Rekonstruction historischer Erfahrungen und Lebensweisen. Frankfurt, 1989. Dülmen, Richard van: Kultur und Alltag in der Frühen Neuzeit. I–III. München, 1990–1994. 11. Kötelező: Schram Ferenc: A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban. Levéltári Szemle 1967/1. 163–208. Bárth Dániel: „Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz?” A történeti szokáskutatás távlatai. In: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat…” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Szerk. ifj. Bertényi Iván, Géra Eleonóra, Richly Gábor. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 23–36. Áttekintendő: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest, 1964. Hartinger, Walter: Religion und Brauch. Darmstadt, 1992. Kiss Réka: Egyház és közösség a kora újkorban a Küküllői Református Egyházmegye 17–18. századi iratainak tükrében. Budapest, 2011. Bárth János: Bálint Anna házassága. Havasalji székely életkép a XVIII. század végéről. In: Kiss András – Kovács Kiss György – Pozsony Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1999. 28–43. Vajda Mária: Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén. Tisicum XIV. (2004). 251–267. Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század). Budapest, 2005.

Programmes of the course