Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD17-502

Cím

Történeti folklorisztika 2.

Tervezett félév

Őszi

ECTS

5

Nyelv

hu

Oktatás célja

Elmélyülés a történeti folklorisztika gyakorlatában, módszereiben és hazai lehetőségeiben.

Tantárgy tartalma

Közelítések a kései feudalizmus (1686–1848) folklórjához A félév során a hallgatók megismerkednek a kései rendiség korának történeti néprajzi kutatási lehetőségeivel (pl. történeti szokáskutatás, közköltészet, helyi vallásosság, a köznépi társadalom és a lokális irányítás viszonyrendszere), valamint a korszak gazdaság-, társadalom-művelődés és politikatörténeti hátterével.

Számonkérés és értékelés

A félév végén 10 oldalas szemináriumi dolgozat leadása saját archívumi kutatás alapján. Kollokvium.

Irodalomjegyzék

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK: Ament-Kovács Bence 2025: Uradalom és plébánia. Helyi életvilágok a multietnikus Dél-Dunántúlon (1699–1767). (Néprajztudományi Könyvtár 4.) Budapest: HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet. Bárth Dániel (szerk.) 2013: Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18–20. századi Magyarországon. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék. (különösen a korszakra vonatkozó tanulmányok) Bárth Dániel (szerk.) 2021: Papok a 18–20. századi lokális közösségekben, Történetek találkozása. (Folkloristica Historica 4.) Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék. (különösen a korszakra vonatkozó tanulmányok) Benda Kálmán 1976: A felvilágosodás és a magyar paraszti műveltség a XVIII. századi Magyarországon. Valóság 19(4): 54–61. Horváth-Bálint Petra 2023: A mindennapi élet alakzatai. Büntetőperek történeti néprajzi vizsgálata. (Néprajzi Értekezések 12.) Budapest: Magyar Néprajzi Társaság. Bárth János 1996: Népesedés- és településtörténeti változások a XVIII.(/XIX.) században. In: Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. Kalocsa: Kalocsai Múzeumbarátok Köre, 37–50. Bárth János 1999: Bálint Anna házassága. Havasalji székely életkép a XVIII. század végéről. In: Kiss András – Kovács Kiss György – Pozsony Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület, 28–43. https://mek.oszk.hu/02600/02643/02643.pdf Bárth János 2005: Tájak mezsgyéjén. Termelés és életmód a Duna-Tisza közi Kecelen, a kései feudalizmus korában. Kecskemét: Cumania Alapítvány. Deáky Zita 2002: A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban. Budapest: Osiris. Égető Melinda 2001: Boszorkányszombat a szőlőhegyen. A szőlőhegy elkülönítettségének tükröződése a népi mentalitásban. In Pócs Éva (szerk.) Demonológia és boszorkányság Európában. (Studia Ethnologica Hungarica 1.). Budapest: L’Harmattan, 227–247. Szilágyi Miklós (szerk.) 1995: Folklórműveltség a 18. századi Magyarországon. Népi kultúra – Népi társadalom XVIII. Budapest: Akadémiai. https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_NeprajziKutatointezetEvkonyve_18/?pg=3&layout=s Für Lajos 2000: A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására. (Mikrotörténelem). Budapest: Osiris. https://www.szaktars.hu/osiris/view/fur-lajos-a-berceli-zenebona-1784-kiserlet-a-tortenelmi-pillanat-megragadasara-osiris-mikrotortenelem-2000/?pg=0&layout=s Gulyás Judit (szerk.) 2008: Tanulmányok a 19. századi magyar szövegfolklórról. (Artes Populares 23.) Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék. https://mek.oszk.hu/07500/07591/07591.pdf Hofer Tamás 2004: Halálos végű „hajdútánc” az Ormánságban, 1744-ben. In: Andrásfalvy Bertalan – Domokos Mária – Nagy Ilona (szerk.): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. II. Budapest: L’Harmattan, 119–134. Hopp Lajos – Küllős Imola – Voigt Vilmos (szerk.) 1988: A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék. Imreh István 1983: A törvényhozó székely falu. Bukarest: Kriterion. https://adatbank.ro/html/cim_pdf2402.pdf . Jakab Réka 2014: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete, 1748-1848. Budapest–Veszprém: L’Harmattan – MNL Veszprém Megyei Levéltára. Kis-Halas Judit 2020: Boszorkányok, gyógyítók és Gyűdi Szűz Mária. Az orvoslás piaca az újkori Dél-Dunántúlon. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet Európából 11.) Budapest: Balassi. Kiss Réka 2011: Egyház és közösség a kora újkorban. A Küküllői Református Egyházmegye 17–18. századi iratainak tükrében. Budapest: Akadémiai. Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.) 2014: Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 1.)  Budapest: Balassi. Koloh Gábor 2021: Hagyatéki vásárlók Vajszlón és Páprádon (1821–1836). Sic Itur Ad Astra 73: 111–125. Koloh Gábor 2021: Szántani lehet, de vetni nem muszáj. Az ormánsági egykézés történetei (1790–1941). Budapest:. Kristóf Ildikó 1998: „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”. A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen: Ethnica. Landgraf Ildikó 2022: A népköltészet megjelenése és értelmezése a 19−20. századi magyar sajtóban. Ethno-Lore XXXIX, 11–15. Máté Gábor 2020: A dél-dunántúli puszta (1683–1735) tájrekonstrukciója. 18. századi határperek tanulságai. In K. Németh András–Máté Gábor (szerk.): Horhosok, puszták, búvólikak. Tájtörténeti tanulmányok a 16–18. századi Dél-Dunántúlról. Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék,  88–115. Nagy Pál 1998: A magyarországi cigányok története a rendi társadalom korában. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. Nagy Pál 2001: Cigányperek a Dél-Dunántúlon 1796–1847. (A Romológiai Kutatóintézet Közleményei 6.) Szekszárd: Romológiai Kutatóintézet. Nagy Pál (szerk. és a bevezetőt írta) 2003: Források a siklósi cigányok múltjából. (A Romológiai Kutatóintézet Közleményei 8.) Szekszárd: Romológiai Kutatóintézet. Paládi Kovács Attila (főszerk.) 2009: Magyar Néprajz I. 2. Táj, nép, történelem.  Budapest: AKadémiai, 267–494. Pintér Márta Zsuzsanna – Kilián István (szerk.) 1989: Iskoladráma és folklór. A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások. (Folklór és etnográfia 50.) Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék. https://zti.hu/files/mzt/papp_geza/pdf/Papp-Iskoladrama-1989_Iskolai%20szinjatek.pdf Pócs Éva 2018: Esővarázslás és idővarázslók a kora újkori forrásokban. In Uő.: Népi vallás és mágia Közép-Kelet-Európában. Válogatott tanulmányok II. (Studia Ethnologica Hungarica XVIII.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék, Schram Ferenc 1968: Kisnógrád megye történeti néprajza (1686–1848). Levéltári Szemle 18(3): 657–719. https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_18_1968/?pg=698&layout=s Schram Ferenc 1969: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Levéltári Szemle 19(3): 627–681.https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_19_1969/?pg=644&layout=s Schweininger Péter 2023: Sváb világok. Népesség és mentalitás Száron, 1729–1848. (Historiae Familiarum Hungaricarum: Dissertationes 9.) Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóintézet Történettudományi Intézet. Sz. Kristóf Ildikó 2003: A gulyások, a szentek és a bor. Egy 18. század végi istenkáromlás „sűrű” története. Népi kultúra – Népi társadalom XXI: 165–194. Sz. Kristóf Ildikó 2020: “Sír a lélek benne, hogy nem temethet úgy, mint régen” Pestis és lázadás Debrecenben 1739–1742. Sárospataki Füzetek 24(1): 17–30. Szilágyi Miklós 1995: Mezővárosi társadalom – paraszti műveltség. Történeti néprajzi adatok és elemzési kísérletek. (Folklór és etnográfia 87.) Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék. Takács Lajos 1987: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest: Akadémiai. https://www.szaktars.hu/akademiai/view/takacs-lajos-hatarjelek-hatarjaras-a-feudalis-kor-vegen-magyarorszagon-1987/?pg=0&layout=s Tóth G. Péter 2015: A mágia dekriminalizációja és a babonaellenes küzdelem Magyarországon és Erdélyben, 1740–1848. In Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.) 2014: Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 1.)  Budapest: Balassi, 63–83. Tóth G. Péter 2020: Boszorkánypánik és babonatéboly. (Vallásantropológiai Tanulmányok Közép-Kelet-Európából 8.) Budapest: Balassi. Tüskés Gábor–Knapp Éva 2001: Népi vallásosság Magyarországon a 17–18. században. Források, formák, közvetítők. Budapest: Osiris. https://www.szaktars.hu/osiris/view/tuskes-gabor-knapp-eva-nepi-vallasossag-magyarorszagon-a-17-18-szazadban-forrasok-formak-kozvetitok-2001/?pg=0&layout=s Vajda Mária 2004: Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XIV: 251–267. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_JNSZ_Evkonyv_2004/?query=Vajda&pg=252&layout=s Zentai Tünde 1999: A lakáskultúra emlékei a boszorkányperekben. In Benedek Katalin–Csonka-Takács Eszter (szerk.): Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet, 573–581. FORRÁSKIADVÁNYOK ÁTTEKINTÉSRE Bárth Dániel 2010: Benedikció és exorcizmus a kora újkori Magyarországon. (Fontes Ethnologiae Hungaricae 9.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék. Bárth János 1997: Kalocsai kontraktusok. Kalocsa: Kalocsai Múzeumbarátok Köre. Bárth János 2024: A jankováci bíró pálcája alatt. Városházi törvénykezés a bácskai Jankovácon (1810–1840). Kecskemét: Katona József Múzeum. Bárth János 2024: Dunatáji vallomások. (Folcloristica historica 7.) Budapest: ELTE BTk Néprajzi Intézet. Benda Gyula 1988: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. I. Keszthely 1711–1820. (A Néprajzi Múzeum Forráskiadványai I.) Budapest: Néprajzi Múzeum. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEPR_FME_01_1988/?pg=0&layout=s Benda Gyula 1995: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. II. Keszthely 1821–1849.(A Néprajzi Múzeum Forráskiadványai II.) Budapest: Néprajzi Múzeum. Benda Gyula 2005. A keszthelyi uradalom 1850 elõtti hagyatéki és vagyoni összeírásai III. Szőlőhegyek, falvak. (A Néprajzi Múzeum Forráskiadványai VII.) Budapest: Néprajzi Múzeum. Bednárik János (szerk.) 2021: Experto crede – Higgy a tapasztaltnak. Tárnok 1817–1818-ban Oravecz Ignác szemével. (Néprajzi és Helytörténeti Füzetek Tárnokról 5.) Tárnok: Tárnok Nagyközség Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata. Deáky Zita (szerk.) 2008: Erdély orvosi szemmel a 18–19. században. Történeti-néprajzi források. Budapest: Györffy István Néprajzi Egyesület. Miskolczi Ambrus (szerk.) 2016: Felvilágosodás és babonaság. Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789-90-ben. (Fontes Ethnologiae Hungaricae XII.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék. Erdélyi Gabriella (szerk.) 2021: Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918). (Magyar családtörténetek: Tanulmányok 7.) Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet. Forrai Ibolya (szerk.) 1998: „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak…” Visszaemlékezések 1830–1861. (A Néprajzi Múzeum Forráskiadványai IV– Negyvennyolcas idők I.) Budapest: Néprajzi Múzeum. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEPR_FME_04_1998_Krasznai/?pg=5&layout=s Hoffmann Gizella (szerk.) 1989: Medicusi és borbélyi mesterség. Régi magyar ember- és állatorvosló könyvek Radvánszky Béla gyűjtéséből. (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 9.) Szeged: MTA Irodalomtudományi Intézet.https://mek.oszk.hu/12600/12626/12626.pdf Hudi József (szerk.) 2001: Francsics Károly visszaemlékezései. (A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3.) Pápa: . Ilyefalvi Emese (közreadja) 2014: Ráolvasások. Gyűjtemény a történeti forrásokból (1488–1850). Budapest: Balassi. Kovács Béla (szerk.) 1984: Gyöngyös város becsületes tanácsa elhatározta… (1659–1848). Válogatás két évszázad városi határozataiból. Eger:. Láng Benedek – Tóth. G. Péter (szerk.) 2009: A kincskeresés 400 éve Magyarországon. (Fontes Ethnologiae Hungaricae VIII.) Budapest–Pécs: L’Harmattan – PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék. Pakó László – Tóth G. Péter (szerk.) 2014: Kolozsvári boszorkányperek 1564–1743. (A magyarországi boszorkányság forrásai: Várostörténeti források 4.) Budapest: Balassi. Szigeti Jenő (közreadja) 2006: Protestáns népi látomások a XVIII. századból. I. (Fontes Ethnologiae Hungaricae II.) Budapest: L’Harmattan. Schram Ferenc 1970: Magyarországi boszorkányperek I–II. Budapest: Akadémiai. Schram Ferenc 1982: Magyarországi boszorkányperek III. Budapest: Akadémiai. Szacsvay Éva–Szalánszky Edit (közreadja) 2005: Budai Pál: A’ Köznép babonái és Balvélekedései ellen való Prédikátziók. Nagybajom 1811–1824. (Fontes Ethnologiae Hungaricae 1.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék. Tóth G. Péter 2024: A táltos nyelvi univerzuma. (A és B kötet). (A magyar folklór szövegvilága 3/A, 3/B.) Budapest: Balassi. Zsupos Zoltán 1994: Történeti-néprajzi források Gömörből a XVIII–XIX. századból. (Gömör Néprajza 44.) Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék.

Kurzus szakjai