Course for international guest/part time students
- Faculty
- Faculty of Humanities
- Organization
- BTK Institute of Ethnography and Folklore
- Code
- BMA-NEPD17-502
- Title
- Histographical folkloristics 2.
- Usual semester
- Autumn
- Published semester
- 2026/27/1
- ECTS
- 5
- Language
- hu
- Learning outcomes
- BMA-NEPD-501 Historical Folkloristics 2. – Approaches to the Folklore of Late Feudalism (1686–1848) Instructors: Dr. Bence Ament-Kovács, Assistant Professor, Dr. Judit Kis-Halas, Assistant Professor Course Description The course provides deep insights into the folklore and cultural history of Hungary during the period of Late Feudalism (1686–1848). Moving beyond mere political history, the bi-weekly, intensive lecture-seminar investigates the life-worlds of everyday life, social stratification, mentality, and the world of beliefs. Through microhistorical, historical-ethnographic, and mentality-historical approaches, students become familiar with the research possibilities of archival sources. The semester places special emphasis on material culture, popular poetry, lay and official religiosity, as well as health culture, medicalization, and early enlightenment anti-superstition efforts.
- Course content
- Weekly Schedule and Readings Late Estates System and Bourgeois Transformation: The political history of the era. Bishop Lord-Lieutenants, Manorial Hajduks, and County Agents: The relationship between the common population and "power". Preparatory Readings: Deák Ágnes 2010: A magyar korona és koronaékszerek lelőhelyének felfedése [Revealing the Location of the Hungarian Crown and Crown Jewels]. In Uő.: A koronás Wargha. Egy kettős ügynök Kossuth és a császári rendőrség szolgálatában. Budapest: Akadémiai. (To be reviewed). Papp Gábor – Szijártó M. István (eds.): Mikrotörténelem másodfokon [Microhistory on a Higher Level]. Budapest: L’Harmattan. (Selection of a specific double-study block is required; available in the departmental library). 3. Brewers, Boat-mowers, Landless Cotters, and Market Hucksters: Demography, economy, and social history. 4. Academies and Lyceums, Taverns and Coffeehouses: Culture, education, and scholarship. Preparatory Readings: Erdélyi Gabriella 2022: A család és a nő mint történeti probléma. Magyar Tudomány 183(8): 1001–1010. Capp, Bernard 2007: When Gossips Meet: Women, Family, and Neighbourhood in Early Modern England. Oxford: Oxford University Press. (Available in the Library of the Department of English and American Studies, ELTE BTK). 5. “Hiv Musák siessetek!” (Hurry, Faithful Muses!): Research opportunities in popular poetry. 6. Everyday People and Small Worlds: Historical-ethnographic investigations based on archival sources. Preparatory Readings: Davis, Natalie Zemon 1987: Fiction in the Archives: Pardon Tales and Their Tellers in Sixteenth-Century France. Stanford: Stanford University Press. (Instructor's copy available in the departmental library – for local use only). Brown, Judith C. 1991: Lesbian Sexuality in Medieval and Early Modern Europe. In Duberman, Martin et al (eds.): Hidden from History: Reclaiming the Gay and Lesbian Past, 67–75. New York: Penguin Books. (Copy available in the departmental library). 7. Breaking the Rhythm of Everyday Life: Celebration and entertainment. 8. The Folklore of the Material World: From petticoats to amulets. Preparatory Readings: Angus, Bill 2018: The Apotropaic “Witch posts” of Early Modern Yorkshire: A Contextualization. Material Religion 14:1, 55-82. Kiss András 2005: Kádár Kata megégetése. “Böjtelői spektákulum” 1734-ben. Rubicon XV(157): 34–36. 9. Lay Devotion and Official Religiosity. 10. Vampires, Ghosts, Witches: The world of beliefs. Preparatory Readings: Tüskés Gábor - Knapp Éva 1992: Előzetes körkép a barokk kori búcsújárásról . In Mohay Tamás (ed.): Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Debrecen: Ethnica, 71–91. Mézes Ádám 2023: Vampire Contagion as a Forensic Fact. The Vampires of Medveđa in 1732. Historical Studies on Central Europe 1, no. 1 (2021): 149–176. 11. Epidemics, Diseases, and Other Ailments: Healing, public healthcare, hygiene. 12. Fighting Against Superstitions: Enlightenment endeavors. Preparatory Readings: Tüskés Gábor – Knapp Éva 1989–1990: A mindennapi élet veszélyhelyzetei Magyarországon a barokk kori mirákulumirodalom tükrében. Orvostörténeti Közlemények 35–36(1–8): 65–79. Tóth G. Péter 2015: A mágia dekriminalizációja és a babonaellenes küzdelem Magyarországon és Erdélyben, 1740–1848. In Klaniczay Gábor – Pócs Éva (eds.): Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. Budapest: Balassi, 63–83.
- Assessment method
- Course Requirements & Evaluation The final grade consists of the following components: Active Seminar Work (20%): Discussing the assigned discussion-starter readings from class to class. Seminar Paper (40%): Submission of a 10-page academic paper based on individual archival research by the end of the semester. Colloquium (40%): An oral examination based on the graduation exam topics assigned to the course and the reading lists.
- Bibliography
- -Kovács Bence 2025: Uradalom és plébánia. Helyi életvilágok a multietnikus Dél-Dunántúlon (1699–1767). (Néprajztudományi Könyvtár 4.) Budapest: HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet. Bárth Dániel (szerk.) 2013: Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18–20. századi Magyarországon. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék. (különösen a korszakra vonatkozó tanulmányok) Bárth Dániel (szerk.) 2021: Papok a 18–20. századi lokális közösségekben, Történetek találkozása. (Folkloristica Historica 4.) Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék. (különösen a korszakra vonatkozó tanulmányok) Benda Kálmán 1976: A felvilágosodás és a magyar paraszti műveltség a XVIII. századi Magyarországon. Valóság 19(4): 54–61. Bárth János 1996: Népesedés- és településtörténeti változások a XVIII.(/XIX.) században. In: Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. Kalocsa: Kalocsai Múzeumbarátok Köre, 37–50. Bárth János 1999: Bálint Anna házassága. Havasalji székely életkép a XVIII. század végéről. In: Kiss András – Kovács Kiss György – Pozsony Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület, 28–43. https://mek.oszk.hu/02600/02643/02643.pdf Bárth János 2005: Tájak mezsgyéjén. Termelés és életmód a Duna-Tisza közi Kecelen, a kései feudalizmus korában. Kecskemét: Cumania Alapítvány. Deáky Zita 2002: A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban. Budapest: Osiris. Égető Melinda 2001: Boszorkányszombat a szőlőhegyen. A szőlőhegy elkülönítettségének tükröződése a népi mentalitásban. In Pócs Éva (szerk.) Demonológia és boszorkányság Európában. (Studia Ethnologica Hungarica 1.). Budapest: L’Harmattan, 227–247. Szilágyi Miklós (szerk.) 1995: Folklórműveltség a 18. századi Magyarországon. Népi kultúra – Népi társadalom XVIII. Budapest: Akadémiai. https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_NeprajziKutatointezetEvkonyve_18/?pg=3&layout=s Für Lajos 2000: A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására. (Mikrotörténelem). Budapest: Osiris. https://www.szaktars.hu/osiris/view/fur-lajos-a-berceli-zenebona-1784-kiserlet-a-tortenelmi-pillanat-megragadasara-osiris-mikrotortenelem-2000/?pg=0&layout=s Gulyás Judit (szerk.) 2008: Tanulmányok a 19. századi magyar szövegfolklórról. (Artes Populares 23.) Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék. https://mek.oszk.hu/07500/07591/07591.pdf Hofer Tamás 2004: Halálos végű „hajdútánc” az Ormánságban, 1744-ben. In: Andrásfalvy Bertalan – Domokos Mária – Nagy Ilona (szerk.): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. II. Budapest: L’Harmattan, 119–134. Hopp Lajos – Küllős Imola – Voigt Vilmos (szerk.) 1988: A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék. Horváth-Bálint Petra 2023: A mindennapi élet alakzatai. Büntetőperek történeti néprajzi vizsgálata. (Néprajzi Értekezések 12.) Budapest: Magyar Néprajzi Társaság. Jakab Réka 2014: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete, 1748-1848. Budapest–Veszprém: L’Harmattan – MNL Veszprém Megyei Levéltára. Kis-Halas Judit 2020: Boszorkányok, gyógyítók és Gyűdi Szűz Mária. Az orvoslás piaca az újkori Dél-Dunántúlon. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet Európából 11.) Budapest: Balassi. Kiss Réka 2011: Egyház és közösség a kora újkorban. A Küküllői Református Egyházmegye 17–18. századi iratainak tükrében. Budapest: Akadémiai. Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.) 2014: Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 1.) Budapest: Balassi. Koloh Gábor 2021: Hagyatéki vásárlók Vajszlón és Páprádon (1821–1836). Sic Itur Ad Astra 73: 111–125. Koloh Gábor 2021: Szántani lehet, de vetni nem muszáj. Az ormánsági egykézés történetei (1790–1941). Budapest:. Kristóf Ildikó 1998: „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”. A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen: Ethnica. Landgraf Ildikó 2022: A népköltészet megjelenése és értelmezése a 19−20. századi magyar sajtóban. Ethno-Lore XXXIX, 11–15. Máté Gábor 2020: A dél-dunántúli puszta (1683–1735) tájrekonstrukciója. 18. századi határperek tanulságai. In K. Németh András–Máté Gábor (szerk.): Horhosok, puszták, búvólikak. Tájtörténeti tanulmányok a 16–18. századi Dél-Dunántúlról. Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék, 88–115. Nagy Pál (szerk. és a bevezetőt írta) 2003: Források a siklósi cigányok múltjából. (A Romológiai Kutatóintézet Közleményei 8.) Szekszárd: Romológiai Kutatóintézet. Paládi Kovács Attila (főszerk.) 2009: Magyar Néprajz I. 2. Táj, nép, történelem. Budapest: AKadémiai, 267–494. Pintér Márta Zsuzsanna – Kilián István (szerk.) 1989: Iskoladráma és folklór. A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások. (Folklór és etnográfia 50.) Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék. https://zti.hu/files/mzt/papp_geza/pdf/Papp-Iskoladrama-1989_Iskolai%20szinjatek.pdf Pócs Éva 2018: Esővarázslás és idővarázslók a kora újkori forrásokban. In Uő.: Népi vallás és mágia Közép-Kelet-Európában. Válogatott tanulmányok II. (Studia Ethnologica Hungarica XVIII.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék, Schram Ferenc 1968: Kisnógrád megye történeti néprajza (1686–1848). Levéltári Szemle 18(3): 657–719. https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_18_1968/?pg=698&layout=s Schram Ferenc 1969: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Levéltári Szemle 19(3): 627–681.https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_19_1969/?pg=644&layout=s Schweininger Péter 2023: Sváb világok. Népesség és mentalitás Száron, 1729–1848. (Historiae Familiarum Hungaricarum: Dissertationes 9.) Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóintézet Történettudományi Intézet. Sz. Kristóf Ildikó 2003: A gulyások, a szentek és a bor. Egy 18. század végi istenkáromlás „sűrű” története. Népi kultúra – Népi társadalom XXI: 165–194. Sz. Kristóf Ildikó 2020: “Sír a lélek benne, hogy nem temethet úgy, mint régen” Pestis és lázadás Debrecenben 1739–1742. Sárospataki Füzetek 24(1): 17–30. Szilágyi Miklós 1995: Mezővárosi társadalom – paraszti műveltség. Történeti néprajzi adatok és elemzési kísérletek. (Folklór és etnográfia 87.) Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék. Takács Lajos 1987: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest: Akadémiai. https://www.szaktars.hu/akademiai/view/takacs-lajos-hatarjelek-hatarjaras-a-feudalis-kor-vegen-magyarorszagon-1987/?pg=0&layout=s Tóth G. Péter 2020: Boszorkánypánik és babonatéboly. (Vallásantropológiai Tanulmányok Közép-Kelet-Európából 8.) Budapest: Balassi. Tüskés Gábor–Knapp Éva 2001: Népi vallásosság Magyarországon a 17–18. században. Források, formák, közvetítők. Budapest: Osiris. https://www.szaktars.hu/osiris/view/tuskes-gabor-knapp-eva-nepi-vallasossag-magyarorszagon-a-17-18-szazadban-forrasok-formak-kozvetitok-2001/?pg=0&layout=s Vajda Mária 2004: Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XIV: 251–267. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_JNSZ_Evkonyv_2004/?query=Vajda&pg=252&layout=s Zentai Tünde 1999: A lakáskultúra emlékei a boszorkányperekben. In Benedek Katalin–Csonka-Takács Eszter (szerk.): Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet, 573–581.
- Recommended bibliography
- FORRÁSKIADVÁNYOK ÁTTEKINTÉSRE Bárth Dániel 2010: Benedikció és exorcizmus a kora újkori Magyarországon. (Fontes Ethnologiae Hungaricae 9.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék. Bárth János 1997: Kalocsai kontraktusok. Kalocsa: Kalocsai Múzeumbarátok Köre. Bárth János 2024: A jankováci bíró pálcája alatt. Városházi törvénykezés a bácskai Jankovácon (1810–1840). Kecskemét: Katona József Múzeum. Bárth János 2024: Dunatáji vallomások. (Folcloristica historica 7.) Budapest: ELTE BTk Néprajzi Intézet. Benda Gyula 1988: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. I. Keszthely 1711–1820. (A Néprajzi Múzeum Forráskiadványai I.) Budapest: Néprajzi Múzeum. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEPR_FME_01_1988/?pg=0&layout=s Benda Gyula 1995: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. II. Keszthely 1821–1849.(A Néprajzi Múzeum Forráskiadványai II.) Budapest: Néprajzi Múzeum. Benda Gyula 2005. A keszthelyi uradalom 1850 elõtti hagyatéki és vagyoni összeírásai III. Szőlőhegyek, falvak. (A Néprajzi Múzeum Forráskiadványai VII.) Budapest: Néprajzi Múzeum. Bednárik János (szerk.) 2021: Experto crede – Higgy a tapasztaltnak. Tárnok 1817–1818-ban Oravecz Ignác szemével. (Néprajzi és Helytörténeti Füzetek Tárnokról 5.) Tárnok: Tárnok Nagyközség Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata. Deáky Zita (szerk.) 2008: Erdély orvosi szemmel a 18–19. században. Történeti-néprajzi források. Budapest: Györffy István Néprajzi Egyesület. Miskolczi Ambrus (szerk.) 2016: Felvilágosodás és babonaság. Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789-90-ben. (Fontes Ethnologiae Hungaricae XII.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék. Erdélyi Gabriella (szerk.) 2021: Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918). (Magyar családtörténetek: Tanulmányok 7.) Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet. Forrai Ibolya (szerk.) 1998: „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak…” Visszaemlékezések 1830–1861. (A Néprajzi Múzeum Forráskiadványai IV– Negyvennyolcas idők I.) Budapest: Néprajzi Múzeum. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEPR_FME_04_1998_Krasznai/?pg=5&layout=s Hoffmann Gizella (szerk.) 1989: Medicusi és borbélyi mesterség. Régi magyar ember- és állatorvosló könyvek Radvánszky Béla gyűjtéséből. (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 9.) Szeged: MTA Irodalomtudományi Intézet.https://mek.oszk.hu/12600/12626/12626.pdf Hudi József (szerk.) 2001: Francsics Károly visszaemlékezései. (A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3.) Pápa: . Ilyefalvi Emese (közreadja) 2014: Ráolvasások. Gyűjtemény a történeti forrásokból (1488–1850). Budapest: Balassi. Kovács Béla (szerk.) 1984: Gyöngyös város becsületes tanácsa elhatározta… (1659–1848). Válogatás két évszázad városi határozataiból. Eger:. Láng Benedek – Tóth. G. Péter (szerk.) 2009: A kincskeresés 400 éve Magyarországon. (Fontes Ethnologiae Hungaricae VIII.) Budapest–Pécs: L’Harmattan – PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék. Pakó László – Tóth G. Péter (szerk.) 2014: Kolozsvári boszorkányperek 1564–1743. (A magyarországi boszorkányság forrásai: Várostörténeti források 4.) Budapest: Balassi. Szigeti Jenő (közreadja) 2006: Protestáns népi látomások a XVIII. századból. I. (Fontes Ethnologiae Hungaricae II.) Budapest: L’Harmattan. Schram Ferenc 1970: Magyarországi boszorkányperek I–II. Budapest: Akadémiai. Schram Ferenc 1982: Magyarországi boszorkányperek III. Budapest: Akadémiai. Szacsvay Éva–Szalánszky Edit (közreadja) 2005: Budai Pál: A’ Köznép babonái és Balvélekedései ellen való Prédikátziók. Nagybajom 1811–1824. (Fontes Ethnologiae Hungaricae 1.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék. Tóth G. Péter 2024: A táltos nyelvi univerzuma. (A és B kötet). (A magyar folklór szövegvilága 3/A, 3/B.) Budapest: Balassi. Zsupos Zoltán 1994: Történeti-néprajzi források Gömörből a XVIII–XIX. századból. (Gömör Néprajza 44.) Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék.