Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BMA-NEPD17-502

Cím

Történeti folklorisztika 2.

Tervezett félév

Őszi

Meghirdetve

2024/25/1

ECTS

5

Nyelv

hu

Oktatás célja

Elmélyülés a történeti folklorisztika gyakorlatában, módszereiben és hazai lehetőségeiben.

Tantárgy tartalma

Közelítések a kései feudalizmus (1700–1848) folklórjához Megbeszélés, bevezetés A korszak gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti háttere Népesedéstörténet, demográfia és migráció A kvantitatív vizsgálatok forrásai A kvalitatív elemzések forrásai A népköltészet kutatásának lehetőségei Közköltészet A művészeti formák (zene, tánc, díszítőművészet) történeti kérdései A hiedelemvilág alkotóelemei Boszorkányperek, boszorkányüldözés Vallási élet, laikus vallásosság A történeti szokáskutatás perspektívái Közelítés a „mindennapi élet” felé

Számonkérés és értékelés

A félév végén 10 oldalas szemináriumi dolgozat leadása saját archívumi kutatás alapján. Kollokvium.

Irodalomjegyzék

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK: Magyar Néprajz I. 2. Táj, nép, történelem. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2009. 267–494. Bárth Dániel (szerk.): Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18–20. századi Magyarországon. Budapest, 2013. (különösen a korszakra vonatkozó tanulmányok) Bárth Dániel (szerk.): Papok a 18–20. századi lokális közösségekben, Történetek találkozása. /Folkloristica Historica 4./ Budapest, 2021. (különösen a korszakra vonatkozó tanulmányok) Bárth János: Népesedés- és településtörténeti változások a XVIII.(/XIX.) században. In: Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. Kecskemét, 1996. 37–50. Bárth János: Bálint Anna házassága. Havasalji székely életkép a XVIII. század végéről. In: Kiss András – Kovács Kiss György – Pozsony Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1999. 28–43. Bárth János: Tájak mezsgyéjén. Termelés és életmód a Duna-Tisza közi Kecelen, a kései feudalizmus korában. Kecskemét, 2005. Égető Melinda: Boszorkányszombat a szőlőhegyen. A szőlőhegy elkülönítettségnek tükröződése a népi mentalitásban. In Pócs Éva (szerk.) Demonológia és boszorkányság Európában. /Studia Ethnologica Hungarica 1./ Budapest, 2001. 227–247. Folklórműveltség a 18. századi Magyarországon. Népi kultúra – Népi társadalom XVIII. (1995) Für Lajos: A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására. Budapest, 2000. Gulyás Judit (szerk.): Tanulmányok a 19. századi magyar szövegfolklórról. Budapest, 2008. Hofer Tamás: Halálos végű „hajdútánc” az Ormánságban, 1744-ben. In: Andrásfalvy Bertalan – Domokos Mária – Nagy Ilona (szerk.): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. I–III. Budapest, 2004. II. 119–134. Hopp Lajos – Küllős Imola – Voigt Vilmos (szerk.): A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Budapest, 1988. Imreh István: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983. Kis-Halas Judit: Boszorkányok, gyógyítók és Gyűdi Szűz Mária. Az orvoslás piaca az újkori Dél-Dunántúlon. /Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet Európából 11./ Budapest, 2020. Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.): Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában. /Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából I./ Budapest, 2014. Koloh Gábor: Hagyatéki vásárlók Vajszlón és Páprádon (1821–1836). Sic Itur Ad Astra 73 (2021). 111–125. Kristóf Ildikó: „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”. A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen, 1998. Sz. Kristóf Ildikó: A gulyások, a szentek és a bor. Egy 18. század végi istenkáromlás „sűrű” története. Népi kultúra – Népi társadalom XXI. (2003) 165–194. Pintér Márta Zsuzsanna – Kilián István (szerk.): Iskoladráma és folklór. /Folklór és etnográfia 50./ Debrecen, 1989. Pócs Éva: Élők és holtak, látók és boszorkányok. Mediátori rendszerek a kora újkor forrásaiban. Budapest, 1997. Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza (1686–1848). Levéltári Szemle 1968/3. 657–719. Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Levéltári Szemle 1969/3. 627–681. Szilágyi Miklós: Mezővárosi társadalom – paraszti műveltség. Debrecen, 1995. Tüskés Gábor – Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17–18. században. Források, formák, közvetítők. Budapest, 2001. Vajda Mária: Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén. Tisicum XIV. (2004). 251–267. Zentai Tünde: A lakáskultúra emlékei a boszorkányperekben. In Benedek Katalin – Csonka-Takács Eszter (szerk.) Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Budapest, 1999. 573–581. ÁTTEKINTENDŐ FORRÁSKIADVÁNYOK A kincskeresés 400 éve Magyarországon. Szerk.: Láng Benedek – Tóth. G. Péter. /Fontes Ethnologiae Hungaricae VIII./Budapest, 2009. Bárth Dániel: Benedikció és exorcizmus a kora újkori Magyarországon. /Fontes Ethnologiae Hungaricae IX./ Budapest, 2010. Bárth János: Kalocsai kontraktusok. Kalocsa, 1997. Bárth János: A jankováci bíró pálcája alatt. Városházi törvénykezés a bácskai Jankovácon (1810–1840). Kecskemét, 2024. Bárth János: Dunatáji vallomások. Budapest, 2024. (Folcloristica historica 7.) Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. I–III. Budapest, 1988–2005. Budai Pál: A’ Köznép babonái és Balvélekedései ellen való Prédikátziók. Nagybajom 1811–1824. S. a. r.: Szacsvay Éva és Szalánszky Edit. /Fontes Ethnologiae Hungaricae I./ Budapest, 2005. Deáky Zita (szerk.): Erdély orvosi szemmel a 18–19. században. Történeti-néprajzi források. Budapest, 2008. Felvilágosodás és babonaság. Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben. Az előszót írta, szerkesztette és a jegyzeteket készítette: Miskolczi Ambrus. / Fontes Ethnologiae Hungaricae XII. / Budapest, 2016. Erdélyi Gabriella (szerk.) Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918) /Magyar családtörténetek: Tanulmányok 7./ Budapest, 2021. Forrai Ibolya (szerk.): „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak…” Visszaemlékezések 1830–1861. Budapest, 1998. Hoffmann Gizella (szerk.) Medicusi és borbélyi mesterség. Régi magyar ember- és állatorvosló könyvek Radvánszky Béla gyűjtéséből. /Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 9./ Szeged, 1989. Hudi József (szerk.) Francsics Károly visszaemlékezései. /A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3./ pápa, 2001. Ilyefalvi Emese (közreadja): Ráolvasások. Gyűjtemény a történeti forrásokból (1488–1850). Budapest, 2014. Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete, 1748–1848. Budapest, 2014. Kovács Béla (szerk.): Gyöngyös város becsületes tanácsa elhatározta… (1659–1848). Válogatás két évszázad városi határozataiból. Eger, 1984. Pakó László – Tóth G. Péter (szerk.) Kolozsvári boszorkányperek 1564–1743. /A magyarországi boszorkányság forrásai: Várostörténeti források 4./ Budapest, 2014. Protestáns népi látomások a XVIII. századból. I. Közreadja: Szigeti Jenő. /Fontes Ethnologiae Hungaricae II./ Budapest, 2006. Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek I–III. Bp., 1970–1982. Tóth G. Péter: A táltos nyelvi univerzuma. (A és B kötet). / A magyar folklór szövegvilága 3/A, 3/B./ Budapest, 2024. Zsupos Zoltán: Történeti-néprajzi források Gömörből a XVIII–XIX. századból. Debrecen, 1994.

Kurzus szakjai