Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék
- Kód
- BMI-KOMA21-11
- Cím
- A kulturális örökség nemzetközi intézményrendszere I.
- Tervezett félév
- Őszi
- ECTS
- 4
- Nyelv
- en
- Oktatás célja
- Az előadás annak vizsgálatát célozza, hogy az eredetileg adminisztratív fogalomként intézményesült kulturális örökség fogalma hogyan fejlődött kialakulásától globális intézményesüléséig, illetve azt követően a kritikák hatására az 1990-es évekig. A fogalomtörténet bemutatása során megvitatásra kerül az aza összetett folyamat, amelynek eredményeként az örökség jogi fogalomból a politikai-kulturális reprezentációk kulcsfogalmává vált a francia polgári, illetve az angol ipari forradalmak okozta változások eredményeként. Ezt követően a nemzeti örökségek összehasonlító elemzésére kerül sor az örökség fogalmának újkori kialakulásától annak nemzetközi intézményesüléséig, amelyre az UNESCO ’világörökség’ fogalma és gyakorlata keretében történt meg. Az előadás célja, hogy a hallgatók megismerjék a kulturális örökség nemzetközi szabályozásának legfontosabb dokumentumait, azok keletkezésének társadalmi–intézményi–kulturális kontextusát, a kulturális átörökítés jogi szabályozását a 20. század utolsó évtizedéig. Továbbá, hogy képesek legyenek a kulturális örökség jogi szabályozásának társadalomtudományos kritikájára.
- Tantárgy tartalma
- Az igen összetett és szerteágazó jelenségek a ’kulturális örökség rezsimjei’ modell mentén válnak értelmezhetővé a társadalomtudományos értelmezés számára. A tárgy az első és a második rezsim történetét öleli fel, amely a 18. és 19. század fordulójától az 1960-as évek végéig tartott. A tárgy a nemzeti örökség fogalmának 19. századi kialakulásával, majd a világörökségi lista születésének társadalomtörténetével, illetve a világörökség jogi megfogalmazásával, képzésével és kezelésével foglalkozik. Külön figyelmet kap az örökség fogalmának angol-francia eredete, illetve ennek továbbélése az UNESCO ’világörökség’ diskurzusában. Ehhez képest kerülnek bemutatásra azok a nagy hagyományokkal rendelkező nyugati (német, olasz, stb.), illetve egyéb globális (japán, indiai, stb.) műemlék- és kulturális javakat védő gyakorlatok, amelyek a 20. század második felében az örökség-diskurzushoz képest fogalmazódtak újra.
- Számonkérés és értékelés
- Kollokvium. A hallgatói munka értékelésének alapvonalait az ELTE BTK kari szabályozása rögzíti, mely leszögezi, hogy az átadott tudás és készségek természetére tekintettel az oktató választja ki a hallgatói munka értékelésének eszközeit, A kollokvium általában írásbeli és/vagy szóbeli vizsga értékelése nyomán születik, melyet a hallgató kaphat egyénileg vagy egy csoport tagjaként.
- Irodalomjegyzék
- Bendix, R.F., Eggert, A., Peselmann., A. (eds.): Regimes and the State, Göttingen, Universitätsverlag Göttingen, 2012, EAN 978386395122 Erdősi Péter – Sonkoly Gábor (szerk.): A kulturális örökség. Budapest, L’Harmattan – Atelier, 2004, 548 p., ISBN 963-7343-00-8 Waterton, Emma – Watson, Steve (eds.): The Palgrave Handbook of Contemporary Heritage Research, London, Palgrave Macmillan, 2015, 560 p., ISBN 978-1-349-45123-4