Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék
- Kód
- BMI-KOMA21-13
- Cím
- A kulturális örökség magyarországi intézménytörténete
- Tervezett félév
- Őszi
- ECTS
- 4
- Nyelv
- en
- Oktatás célja
- A kurzus célja, hogy bemutassa a nemzeti kulturális örökség fogalma és tartalma kialakulásának történetét. Ismerteti e komplex kategória alkotóelemeit, feltárja azt a folyamatot, amelyben létrejöttek Magyarországon a nemzeti örökséghez sorolt javak gyûjteményei, kiépült az őrzésüket és bemutatásukat biztosító intézményrendszer. A kurzus felkészíti a hallgatókat arra, hogy a 19. századi kezdetektõl napjainkig felvázolt történeti távlat birtokában eligazodjanak a magyar nemzeti kulturális örökség fogalmi, intézményi és jogi ismereteiben. Ez a történeti háttér elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai könyvtárak, levéltárak, múzeumok leendő szakemberei, az adott intézmény kiépülésének, gyűjteményképződésének ismeretében a meglévő alapokon tovább építkezve végezhessék munkájukat.
- Tantárgy tartalma
- A kurzus tárgyalja az örökség kutatásával, értelmezésével foglalkozó tudományágak létrejöttét, intézményesülését – ideértve a régészetet, a mûemlékvédelmet, a néprajzot, a levéltár- és könyvtártudományt –, a múlttal foglalkozó tudás egészén belül kijelölt illetékességi területüket, érintkezésüket a kultúrtörténet-írás és a 19–20. századi kultúrpolitika nemzetiesítő diskurzusaival. Rákérdez az állam és a civil társadalom részesedésére az örökség gondozásában, bemutatja a kultúrpolitika prioritásainak alakulását, az örökséget megjelenítõ diskurzusok tartalmát. Felveti a kérdést, hogy a döntéshozók a társadalom mely csoportjai számára kívánták hozzáférhetővé tenni az örökséget. Körüljárja a törvényhozás által nyújtott jogi kereteket. Bemutatja a hosszú távon meghatározónak bizonyult személyiségeket az érintett szakmákban, intézményekben és szakpolitikában. Vizsgálja, hogyan jelennek meg a nemzetértelmezés belső feszültségei az örökség- és az emlékezetpolitikákban; felvázolja a határon túli magyar kisebbség és az anyaország viszonyának, valamint a magyarországi kisebbségek kulturális örökségének helyét a nemzeti örökségen belül.
- Számonkérés és értékelés
- Gyakorlati jegy. A hallgatói munka értékelésének alapvonalait az ELTE BTK kari szabályozása rögzíti, mely leszögezi, hogy az átadott tudás és készségek természetére tekintettel az oktató választja ki a hallgatói munka értékelésének eszközeit, A gyakorlati jegy általában írásbeli és/vagy szóbeli munkák értékelése nyomán születik, melyet a hallgató kapha egyénileg vagy egy csoport tagjaként.
- Irodalomjegyzék
- Bardoly István, Haris Andrea (szerk.): A magyar műemlékvédelem korszakai, Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996, 276 p., ISBN 963-7143-62-9 Tamási Judit (szerk.): Műemlékvédelem törvényi keretek között: törvénytől törvényig. Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből, Budapest, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2001, 198 p., ISBN 963-7143-90-4 A. Gergely András (szerk.): A nemzet antropológiája (Hofer Tamás köszöntése), Budapest, Új Mandátum, 2002, 454 p., ISBN 963-9336-91-2