Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Filozófia Intézet
- Kód
- BMI-LOTD-315E.05
- Cím
- A matematika filozófiája I.: Szépség és megértés a tudományban
- Tervezett félév
- Tavaszi
- Meghirdetve
- 2025/26/2
- ECTS
- 4
- Nyelv
- hu
- Oktatás célja
- „Tudomány és esztétika idegenek egymástól”, kezdi alig egy évtizede megjelent értekezését Ulinov Montano. Első ránézésre valóban jó okunk van igazat adni neki. Előbbi alapvetően episztemikus vállalkozás, amely a világunk minél pontosabb, tényszerű leírására törekszik. Utóbbi az élményeink, vágyaink, adott korunk értékeinek kreatív, művészi reprezentálásán dolgozik. Nem mehetünk el viszont amellett a tény mellett, hogy a tudományos munkához, kutatásokhoz, kísérletekhez, elméletek kidolgozásához számtalanszor kötődnek esztétikai értékelések. Számtalan tudóst hallunk egy tudományos állítás szépségét dicsérve lelkendezni, vagy épp a csúnyán összekuszált, és így végsősoron követhetetlen szálak kibogozásán fáradozni. A jelenség az utóbbi időben számos gondolkodó érdeklődését felkeltette a kortárs tudományfilozófiában. Egyes filozófusok, például James McAllister, szerint a jó okunk van azt gondolni, hogy a szépség és az igazság valamilyen fontos és szoros kapcsolatban állnak egymás mellett. Más szerzők a tudományos megértésben vélik felfedezni az esztétikai tulajdonságok igazolható szerepét. A szeminárium célja ezen mai tudományfilozófiai és ismeretelméleti kérdések vizsgálata. Angol nyelvű szakszöveg olvasási készség szükséges. Követelmények és jegyszerzés: Heti 25-35 oldalnyi kijelölt szakszöveg olvasása A hallgató maximum 4 alkalmat hiányozhat A szemináriumon való aktív részvétel (10%) Jegyszerzés módja: Rövid (BA hallgatóknak 3-5, MA hallgatóknak 4-7) terjedelmű dolgozat elkészítése az órához kapcsolódó témában. A beküldött írásokat kijavítom, és írásban kérdéseket teszek fel, a félév végén a kérdésekkel és kommentekkel kiegészített dolgozatot egy szóbeli vizsgán kell megvédeni. A dolgozat és a védés 35-55% arányban teszik ki a jegyet. A kurzus során feldolgozott irodalom*: Breitenbach, A. (2013). V-Aesthetics in Science: A Kantian Proposal. Proceedings of the Aristotelian Society (Hardback), 113, 83–100. Duhem, Pierre. The Aim and Structure of Physical Theory. Princeton UP, 1954. Ch. 6 “Physical Theory and Experiment” (pp. 180–204) Elgin, C. True Enough. MIT Press, 2017. Ch. 3–4. Hossenfelder, S. (2018). Lost in math: How beauty leads physics astray (First edition). Basic Books. Kosso, P. (2002). The Omniscienter: Beauty and scientific understanding. International Studies in the Philosophy of Science, 16(1), 39–48. Kuhn, Thomas S. The Structure of Scientific Revolutions. University of Chicago Press, 2nd ed. 1970. Ch. X “Revolutions as Changes of World View” (pp. 111–135); Postscript (excerpt): “Objectivity, Value Judgment, and Theory Choice” (pp. 320–324) McAllister, J. W. (1996). Beauty & revolution in science. Cornell University Press. Ch. 1, 3, 5, 6. Montano, U. (2013). Beauty in science: A new model of the role of aesthetic evaluations in science. European Journal for Philosophy of Science, 3(2), 133–156. Murphy, A. (2023). Form and Content: A Defense of Aesthetic Value in Science. Philosophy of Science, 90(3), 669–685. https://doi.org/10.1017/psa.2023.46 Quine, W. V. O. (1951). Two Dogmas of Empiricism. The Philosophical Review, 60, 20–43. (pp. 33–43) Todd, C. S. (2008). Unmasking the Truth Beneath the Beauty: Why the Supposed Aesthetic Judgements Made in Science May Not Be Aesthetic at All. International Studies in the Philosophy of Science, 22(1), 61–79. Tulodziecki, D. (2025). Underdetermination and Theoretical Virtues (1. kiad.). Cambridge University Press. *Az olvasmánylista módosulhat a jelentkező hallgatók érdeklődéséhez és jártasságához igazodva.