Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Filozófia Intézet

Kód

BMI-LOTD-514E.09

Cím

Játékelmélet, döntéselmélet I.: Mikor uralkodik a nép: Demokráciaelméletek

Tervezett félév

Tavaszi

Meghirdetve

2025/26/2

ECTS

4

Nyelv

en

Oktatás célja

A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a demokrácia kortárs politikai filozófiájának néhány alapvető problémájával. Egy rövid módszertani bevezetőt követően először áttekintjük a legelterjedtebb válaszokat arra a kérdésre, hogy miért értékes a demokrácia. Vizsgáljuk azokat az elméleteket, amelyek a demokratikus döntéshozatalt valamely értékes cél elérésének hatékony eszközeként fogják fel, valamint azokat is, amelyek a demokratikus eljárások belső, intrinzikus értéke mellett érvelnek – például azért, mert alkalmasak az egyenlőség vagy a kollektív önrendelkezés értékeinek érvényre juttatására. Ezt követően a fenti elméletek alapján képező  értékeket és elveket konkrét intézményekre alkalmazzuk, kritikai vizsgálat alá vonva a képviseleti demokráciákat, amelyek napjaink demokráciáinak jellegzetes megvalósulási formái. Többek közt az alábbi kérdésekre keressük a válasz: Előnyben részesítendő-e a képviseleti demokrácia a közvetlen demokráciával szemben? Mi teszi demokratikussá a választások, és hogyan azonosíthatók a nem demokratikus (autokratikus) választási rezsimek? Demokratikus-e az Európai Unió, és mitől válhatna (még) demokratikusabbá? FIGYELEM: EZ A KURZUS ANGOL NYELVEN FOLYIK. A kurzus tartalma: A kurzus az alábbi főbb kérdésekkel foglalkozik: Milyen értékes célok elérésének eszköze lehet a demokrácia? Mi különböztet meg egy súlyosan tökéletlen demokráciát egy választásokkal működő autokráciától? Hogyan működhetnek a demokráciák csökkenő és tájékozatlan részvétel mellett? Létezik-e erkölcsi kötelesség a szavazásra? Politikai egyenlőség Kollektív önrendelkezés, népszuverenitás A képviseleti demokrácia és a választások demokratikus értéke Az Európai Unió demokrácia-deficitjei Egyes témák több szemináriumi alkalmat is igénybe vehetnek. I. Bevezetés Mit értünk demokrácia alatt? Miért jelentős a demokrácia fogalma és eszménye a politikai filozófia, a jogelmélet vagy a politikatudomány számára? Mit tanulhatunk a demokratikus elméletek tanulmányozásából? Az egyetlen bevezető alkalom feltárja a kurzus motivációit, és megkísérli rögzíteni a „demokrácia” fogalmának referenciáját, amelyet a kurzus további részében használunk. 1. Mi a demokrácia? Valóban válságban van? Kulcsfogalmak és -gondolatok: a „demokrácia” fogalma és különböző felfogásai; választások; politikai szabadságjogok; demokratikus eljárások; a démosz; választójog; választhatóság; válság; kritikai elmélet Kötelező irodalom: The International Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA)’s Global State of Democracy assessment questions, in The Global State Of Democracy Indices Methodology. Conceptualization and Measurement Framework, Version 7 (2023), https://www.idea.int/sites/default/files/GSOD/global-state-of-democracy-indices-methodology-v7-2023.pdf (check only Table 2.1 on p. 19). IDEA Institute, Assessing the Quality of Democracy - A Practical Guide (2008), https://www.idea.int/sites/default/files/publications/assessing-the-quality-of-democracy-a-practical-guide.pdf (check only Table 1.2 on p. 26). Wolfgang Merkel (2014). Is There a Crisis of Democracy? Democratic Theory 1(2): 11–25. II. A demokrácia értékei és elvei A demokráciát gyakran nem önmagában, hanem mint valamely értékes cél elérésének eszközét tartják értékesnek. A kurzus ezen részében először azokat az elméleteket vizsgáljuk, amelyek instrumentálisan igazolják a demokráciát – vagyis jó célok elérésére, illetve rosszak elkerülésére alkalmas eszközként. Ezután olyan elméletekkel foglalkozunk, amelyek nem instrumentális tulajdonságai miatt tartják értékesnek a demokráciát, hanem a demokratikus döntéshozatal belső, eljárási sajátosságai miatt. A. Instrumentális megközelítések 2. A legrosszabb vezetők eltávolítása: minimalizmus és a részvétel problémája Kulcsfogalmak és -gondolatok: minimalista demokráciafelfogás; elitista demokráciaelméletek; csökkenő részvétel; a demokrácia politikai gazdaságtana; pártdemokrácia Kötelező irodalom: Joseph A. Schumpeter (1992). Capitalism, Socialism, and Democracy. London: Routledge. Chs XXI and XXII: pp. 250–283. Carole Pateman (1970). Participation and Democratic Theory. Cambridge, UK: Cambridge UP. Ch 1: “Recent theories of democracy and the ‘classic myth’”: pp. 11–21. Ajánlott irodalom: A. Przeworski (1999). Minimalist Conception of Democracy: A Defense, in I. Shapiro and C. Hacker‐Cordón (eds.), Democracy’s Value (23–55). Cambridge: Cambridge University Press. Christopher Freiman. (2021). Why It’s OK to Ignore Politics. New York and London: Routledge. Ch. 7: pp. 119–131. 3. Jobb (helyes) döntéseket hozni: pisztemikus instrumentalizmus Kulcsfogalmak és -gondolatok: határhozzájárulás, nyilvános igazolás, a szavazás kognitivista felfogásai Kötelező irodalom: Elizabeth Anderson (2006). The Epistemology of Democracy, Episteme, 3(1–2): 8–22. Ajánlott irodalom: Robert Weston Siscoe (2023). The Epistemic Aims of Democracy. Philosophy Compass 18(11): e12941. https://doi.org/10.1111/phc3.12941op Hélène Landemore (2013). Democratic Reason: Politics, Collective Intelligence, and the Rule of the Many. Priceton & Oxford: Princeton UP. Ch. 8: “Political Cognitivism: A Defense”, pp. 208–231. Joshua Cohen (1986). An Epistemic Conception of Democracy. Ethics 97(1): 26–38. Gerald F. Gaus (1997). Justificatory Liberalism. An Essay on Epistemology and Political Theory. pp. 226–237. Jean-Jacques Rousseau (1762). On the Social Contract. Trans. Jonathan Bennett. Book 2, Ch. 3.: “Can the General Will Be Wrong?”, Book 4, Chs 1–3: “The general will is indestructible”, “Voting”, “Elections”. Available, e.g., at http://www.earlymoderntexts.com/assets/pdfs/rousseau1762.pdf 4. Jól szavazni Kulcsfogalmak és -gondolatok: kognitivista vs. preferencia-alapú szavazáselméletek, önérdekből vs. a közjóra szavazás, tájékozott szavazás, stratégiai vs. őszinte szavazás Kötelező irodalom: Gary Gutting (2016). Is Voting out of Self-Interest Wrong? The New York Times, Opinion Pages, The Stone. March 31, 2016. http://opinionator.blogs.nytimes.com/2016/03/31/is-voting-out-of-self-interest-wrong/ Julia Maskivker. (2019). The Duty to Vote. Oxford: OUP. Ch. 4.4 (“Lesser Evil Voting”): pp. 147–152. Eric Beerbohm (2012). In Our Name: The Ethics of Democracy. Princeton, NJ: Princeton University Press. Ch. 2: “Paper Stones: The Ethics of Participation”, pp. 51–81. Ajánlott irodalom: Jason Brennan (2011). The Ethics of Voting. New Haven, NJ: Princeton University Press. Ch 5: “For the Common Good”, pp. 112–135. (M) Anthony Downs (1957). An Economic Theory of Democracy. New York: Harper and Row. Part I: pp. 3–74. Geoffrey Brennan and Loren E. Lomasky (1989). "Large Numbers, small costs…". In G. Brennan and L. E. Lomasky (eds.), Politics Process (42–59). Cambridge, UK: Cambridge University Press. B. Nem instrumentális megközelítés 5. Nézeteltérés, deliberáció, kompromisszum és konszenzus Kulcsfogalmak és -gondolatok: demokratikus deliberáció (tanácskozás), szólásszabadság és demokrácia, konszenzuális döntéshozatal és demokrácia, demokrácia és kompromisszumok Kötelező irodalom: Jeremy Waldron (1999). Law and Disagreement. Oxford: Clarendon. Ch 1: 1‐17. Joshua Cohen (1991). Deliberation and Democratic Legitimacy. In: A. Hamlin and P. Pettit (eds), The Good Polity (17–34). Oxford: Oxford University Press. Ajánlott irodalom: Hélène Landemore (2013). Democratic Reason. Politics, Collective Intelligence and the Rule of the Many. Princeton, NJ and Oxford, UK: Princeton University Press. Ch. 5: “Epistemic Failures of Deliberation”, pp. 118–144. Amy Gutmann and Dennis Thompson (1990). Moral Conflict and Political Consensus. Ethics 101(1): 64–88. Peter Singer (1973). Democracy and Disobedience. Oxford: Clarendon Press. Ch. 5. 6. Politikai egyenlőség I.: A hatalom elosztása Kulcsfogalmak és -gondolatok: mi áll a szavazat egyenlőségében?; horizontális vs. vertikális egyenlőség, befolyás vs. hatás egyenlősége, egyenlőség a deliberációban; kampányszabályozás, demokrácia és szólásszabadság Kötelező irodalom: Harry Brighouse (1996). Egalitarianism and Equal Availability of Political Influence. The Journal of Political Philosophy 4(2): 118–141. Steven Wall (2007). Democracy and Equality. The Philosophical Quarterly 57(228): 416–438. Ajánlott irodalom: Ronald Dworkin (2002). Sovereign Virtue: The Theory and Practice of Equality. Cambridge, MA: Harvard University Press. Ch. 4: Political Equality, pp. 184–210. Charles R. Beitz (1989). Political Equality: An Essay in Democratic Theory. Princeton, NJ: Princeton University Press. Ch. 1: “The Subject of Political Equality”, pp. 3–30. Thomas Christiano (2012). Money in Politics. In D. Estlund (ed.), The Oxford Handbook of Political Theory. New York: Oxford University Press. 7. Politikai egyenlőség II: Az egyenlők közti politikai relációk Kulcsfogalmak és -gondolatok: Szükséges vagy elégséges az egyenlő választójog (a szavazatok egyenlősége) a politikai egyenlőséghez? Mi a kapcsolat a társadalmi és politikai egyenlőség között?; a politikai egyenlőség relációs vs. elosztási felfogásai Kötelező irodalom: Niko Kolodny (2014). Rule Over None II: Social Equality and the Justification of Democracy: Rule Over None II: Social Equality and the Justification of Democracy. Philosophy & Public Affairs, 42(4), 287–336. https://doi.org/10.1111/papa.12037 Ajánlott irodalom: Andreas Bengtson (2020). Differential Voting Weights and Relational Egalitarianism. Political Studies, 68(4), 1054–1070. https://doi.org/10.1177/0032321719889870 James Lindley Wilson (2019). Democratic Equality. Princeton, NJ: Princeton University Press. Ch. 3: “Against Equal Power”, pp. 75–95. Daniel Viehoff (2014). Democratic Equality and Political Authority. Philosophy & Public Affairs, 42(4), 337–375. https://doi.org/10.1111/papa.12036 8. Amikor a nép uralkodik: Népszuverenitás és kollektív önrendelkezés Kulcsfogalmak és -gondolatok: gyéni vs. kollektív önrendelkezés, önkormányzás; szuverenitás, önrendelkezés és autonómia Kötelező irodalom: Adam Lovett & Jake Zuehl (2022). The Possibility of Democratic Autonomy. Philosophy & Public Affairs, forthcoming. papa.12223. https://doi.org/10.1111/papa.12223 Ajánlott irodalom: Eric Beerbohm (2012). In Our Name: The Ethics of Democracy. Princeton, NJ: Princeton University Press. Carol C. Gould (2006). Self-Determination beyond Sovereignty: Relating Transnational Democracy to Local Autonomy. Journal of Social Philosophy, 37(1), 44–60. https://doi.org/10.1111/j.1467-9833.2006.00302.x Anna Stilz (2016). The Value of Self-Determination. Oxford Studies in Political Philosophy Vol. 2. Oxford: OUP.  pp. 98–127. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198759621.003.0005 Anna Stilz (2019). Territorial Sovereignty: A Philosophical Exploration. Oxford: Oxford University Press.  Ch. 4: “Legitimacy and Self-Determination”, pp. 89–118; Ch. 5.: “Refining the Political Autonomy Account”, pp. 119–154. HATÁRIDŐ: SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT TÉMAJAVASLATOK BENYÚJTÁSA III. Képviseleti demokrácia, tökéletelen demokrácia, nem-demokrácia Hogyan különböztethetjük meg a tökéletlen demokratikus rendszereket azoktól a politikai rendszerektől, amelyek egyáltalán nem demokratikusak? Érvényre juttatható-e a népuralom közvetlen demokráciaként (képviselet nélkül) és közvetett (képviseleti) demokráciaként is? Melyiket érdemes előnyben részesíteni, és miért? Hogyan különböztethetjük meg a demokratikus rendszereket azoktól az autokráciáktól, amelyek nem demokratikusak annak ellenére, hogy rendszeres időközönként tartanak választásokat? Végül, hogyan értékelhetjük az Európai Unió összetett demokratikus intézményeit, és hogyan kezelhetjük a demokrácia hanyatlását ezen intézményeken belül és azokon kívül? A kurzus ezen részében ezeket a kérdéseket a politikai képviselet fogalmának, eszméjének és intézményeinek vizsgálatával fogjuk feltárni, továbbá kifejezetten nem-ideális megközelítést alkalmazunk a demokrácia fogalmának és értékének vizsgálata során. 9. Képviseleti demokrácia: Valóban demokratikus? Kulcsfogalmak és -gondolatok: közvetlen vs. képviseleti demokrácia, kötött vs. szabad mandátum; képviselők mint küldöttek (delegate) vs. bizalmasok (trustee); földrajzi vs. érdekcsoporton alapuló vs. egyéni képviselet; választási rendszerek és a képviselet normatív kritériumai; tartalmi és leíró képviselet Kötelező irodalom: Nadia Urbinati (2011). Representative democracy and its critics. In Sonia Alonso, John Keane & Wolfgang Merkel (eds.), The Future Of Representative Democracy (pp. 23–49). Cambridge, UK: Cambridge University Press. Ajánlott irodalom: Thomas Christiano (1996). The Rule of the Many. Boulder, CO: Westview Press. Excerpt from Ch. 6: “Equality and Legislative Representation”, pp. 207–231. Jane Mansbridge (2003). Rethinking Representation. American Political Science Review 97(4): 515–528. Jane Mansbridge (1999). Should Blacks Represent Blacks and Women Represent Women? A Contingent “Yes”. The Journal of Politics 61(3): 628–657. James Madison (1787–88), The Federalist Papers, 56, 57, available at, e.g., http://thomas.loc.gov/home/histdox/fedpapers.html 10. Az választási autokrácia kísértete: Tökéletlen demokrácia, vagy egyáltalán nem demokrácia? Kulcsfogalmak és -gondolatok: a demarkációs (elhatárolási) probléma, nem-ideális vs. ideális elmélet, választási autokrácia, választási autoritarizmus, hibrid rezsimek Kötelező irodalom: Kirshner, Alexander. S. (2022). Legitimate opposition. New Haven: Yale University Press. Ch. 3, “Opposition under Attack: Democracy, Populism, and the Specter of Electoral Autocracy”, pp. 78–101. Schedler, Andreas. (2002). Elections Without Democracy: The Menu of Manipulation. Journal of Democracy, 13(2), 36–50. https://doi.org/10.1353/jod.2002.0031 Ajánlott irodalom: Robert Jubb. (2024). Unjust Authority. Oxford: OUP. Ch. 2: “Nonideal Political Authority”, pp. 44-70. 11. Demokrácia az Európai Unióban Kulcsfogalmak és -gondolatok: elszámoltathatóság, demokrácia-deficit, démosz, demoikrácia Kötelező irodalom: Andreas Follesdal (2006). Survey Article: The Legitimacy Deficits of the European Union, Journal of Political Philosophy, 14: 441–468. Kalypso Nicolaïdis (2022). Cretan Europa’s second coming, European Review of Books, Issue 1. 13 June 2022. https://europeanreviewofbooks.com/cretan-europa-s-second-coming/en Ajánlott irodalom: Kalypso Nicolaïdis (2013). European Demoicracy and Its Crisis, Journal of Common Market Studies 51: 351–69. Miriam Ronzoni (2016). The European Union as a Demoicracy: Really a Third Way?, European Journal of Political Theory, 16: 210–234. Dieter Grimm (2017). The Constitution of European Democracy. Oxford: OUP. Richard Bellamy (2019). A Republican Europe of States: Cosmopolitanism, Intergovernmentalism and Democracy in the EU. Cambridge, UK: CUP. Markus Patberg (2021). The Democratic Ambivalence of EU Disintegration: A Mapping of Costs and Benefits. Swiss Political Science Review, 27(3), 601–618. https://doi.org/10.1111/spsr.12455 12. Demokratikus hanyatlás, de-demokratizáció Európában és azon túl Kulcsfogalmak és -gondolatok: demokratikus hanyatlás, de-demokratizáció, autokratizáció, a demokratizáció hullámai, militáns demokrácia Kötelező irodalom: Fabio Wolkenstein. (2023). What Is Democratic Backsliding? Constellations 30(3): 261–75. doi:10.1111/1467-8675.12627. Kim Lane Scheppele. (2013). The Rule of Law and the Frankenstate: Why Governance Checklists Do Not Work. Governance, 26(4), 559–562. https://doi.org/10.1111/gove.12049 Baastian Rijpkema. (2018). Militant Democracy: The Limits of Democratic Tolerance (A. Asbury, Trans.). London: Routledge. Excerpt from the “Introduction”, pp. 1–10. Ajánlott irodalom: Jørgen Møller & Svend-Erik Skaaning. (2024). Democratization and Autocratization in Comparative Perspective: Concepts, Currents, Causes, Consequences, and Challenges. Oxford: Routledge. Ch. 3, “Historical processes of democratization and autocratization”, pp. 61–83; Ch. 4, “Regime changes in the twenty-first century: a new wave of autocratization?”, pp. 84–103. Rainer Forst. 2023. The Rule of Unreason: Analyzing (Anti‐)Democratic Regression. Constellations 30(3): 217–24. doi:10.1111/1467-8675.12671. Értékelés és számonkérés: Aktív órai részvétel Rövid házi feladatok Szemináriumi dolgozat, amelynek terjedelme: – BA és nem filozófia MA hallgatók esetében: kb. 1500 szó – Filozófia MA hallgatók esetében: kb. 2500 szó A dolgozat témáját a hallgató az oktatóval egyeztetve alakítja ki, vagy az oktató által javasolt témák egyikéből választja. A dolgozattal együtt kötelező benyújtani a mesterséges intelligencia használatáról szóló nyilatkozatot is (az ELTE BTK Dékáni Utasítás II/2025. (XII.12.) 1. számú melléklete). A kitöltött nyilatkozat mellékelése nélkül benyújtott dolgozat nem értékelhető; a pontatlanul kitöltött nyilatkozattal benyújtott dolgozat elégtelen minősítést kap. A mesterséges intelligencia használata kizárólag erősen korlátozott, technikailag indokolt célokra engedélyezett (pl. nyelvi ellenőrzés, ötletelés). A felhasználással kapcsolatos esetleges kételyek esetén az oktató örömmel nyújt útmutatást. Kötelező olvasmányok: Lásd fent. További ajánlott olvasmányok: Lásd fent.

Kurzus szakjai