Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Történeti Intézet
- Kód
- MA-ERA-IHS-L-a1
- Cím
- International institutionalisation of cultural heritage II
- Tervezett félév
- Tavaszi
- ECTS
- 8
- Nyelv
- Oktatás célja
- A ’kulturális örökség rezsimjei’ modell logikáját követve, a tárgy célja az előző tárgyban megismert folyamat, azaz a kulturális örökség fogalmának és gyakorlatának a 18. és a 19. századok fordulóján kezdődő és az 1990-es évekig tartó történetnek értékelése az azóta eltelt időszak szempontjából. A kulturális örökség fogalma látványosan bővült az elmúlt évtizedekben, ami fontos új fogalmaknak (kultúrtáj, szellemi örökség, kulturális sokszínűség, kulturális jogok, történeti városi táj, vizuális integritás, stb.) megjelenésével és nemzetközi kodifikálásával járt együtt. Az előadás célja, hogy a hallgatók megismerjék a kulturális örökség nemzetközi szabályozásának legfontosabb dokumentumait, azok keletkezésének társadalmi–intézményi–kulturális kontextusát, a kulturális átörökítés jogi szabályozását az 1990-es évektől napjainkig, valamint, hogy képesek legyenek a kulturális örökség új fogalmaihoz kapcsolódó társadalmi és tudományos recepció társadalomtudományos kritikájára.
- Tantárgy tartalma
- Az előadás a kulturális örökség harmadik rezsimjének (1990-es évektől napjainkig) tématerületeivel foglalkozik, amelyek az előző rezsimek kritikáinak eredményeként, a korábbi örökségfogalommal összeolvadva jöttek létre. Az átfogó tématerületek: a kultúrtáj (a kulturális és a természeti örökség újraértelmezett kapcsolata); az örökség-közösség, és az ehhez kapcsolódó szellemi örökség, illetve kulturális jogok problémája; a kulturális turizmus és az örökség-ipar kérdése; valamint az örökség kapcsolata a fenntarthatósággal. Az UNESCO és kapcsolt szakmai szervei által létrehozott diskurzus értelmezése mellett kiemelt szerepet kap az Európai Unióban épp ebben az időszakban felerősödő örökség-értelmezések kritikai bemutatása.
- Számonkérés és értékelés
- Kollokvium. A hallgatói munka értékelésének alapvonalait az ELTE BTK kari szabályozása rögzíti, mely leszögezi, hogy az átadott tudás és készségek természetére tekintettel az oktató választja ki a hallgatói munka értékelésének eszközeit, A kollokvium általában írásbeli és/vagy szóbeli vizsga értékelése nyomán születik, melyet a hallgató kaphat egyénileg vagy egy csoport tagjaként.
- Irodalomjegyzék
- Marie-Theres Albert – Roland Bernecker – Britta Rudolff (eds.): Understanding Heritage. Perspectives in Heritage Studies, Berlin – Boston, Walter de Gruyter, 210 p., ISBN 978-3-11030830-3 Moritz Csáky, Monika Sommer-Sieghart (Hrsg.): Kulturerbe als soziokulturelle Praxis, Innsbruck – Wien – Bozen, Studien Verlag, 2005, 188 p., ISBN 978-3-7065-4125-1 Jacek Purchla (ed.): Protecting and Safeguarding Cultural Heritage. Systems of Management of Cultural Heritage in the Visegrad Countries, Cracow, International Cultural Centre, 2011, 264 p., ISBN 978-83-89273-87-1 Peter Howard: Heritage. Management, Interpretation, Identity, London, Continuum, 2003, 292 p., ISBN 0-8264-5897-1 Laurajane Smith: Uses of Heritage, London – New York, Routledge, 2006, 386 p., ISBN-13: 978-0415318310
- Ajánlott irodalom
- Marie-Theres Albert – Roland Bernecker – Britta Rudolff (eds.): Understanding Heritage. Perspectives in Heritage Studies, Berlin – Boston, Walter de Gruyter, 210 p., ISBN 978-3-11030830-3 Moritz Csáky, Monika Sommer-Sieghart (Hrsg.): Kulturerbe als soziokulturelle Praxis, Innsbruck – Wien – Bozen, Studien Verlag, 2005, 188 p., ISBN 978-3-7065-4125-1 Jacek Purchla (ed.): Protecting and Safeguarding Cultural Heritage. Systems of Management of Cultural Heritage in the Visegrad Countries, Cracow, International Cultural Centre, 2011, 264 p., ISBN 978-83-89273-87-1 Peter Howard: Heritage. Management, Interpretation, Identity, London, Continuum, 2003, 292 p., ISBN 0-8264-5897-1 Laurajane Smith: Uses of Heritage, London – New York, Routledge, 2006, 386 p., ISBN-13: 978-0415318310