Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Szervezet

PPK Neveléstudományi Intézet

Kód

PEDB22-121

Cím

Nevelési mozgalmak és pedagógia a 20. században

Tervezett félév

Tavaszi

ECTS

3

Nyelv

en

Oktatás célja

Az oktatás célja: A kurzus célja, hogy a hallgatók tájékozódjanak a 20. századi fontosabb nemzetközi nevelési mozgalmakról és a pedagógia területén bekövetkező jelentősebb változásokról. Kiemelt figyelmet kap a klasszikus pedagógia kritikája, a reformpedagógiai mozgalom és a vele szoros kapcsolatban álló életreform mozgalom kölcsönhatása. A kurzus áttekinti a modern iskolarendszer főbb modelljeit, és a modern neveléstudomány kialakulását. Továbbá megmutatja a századfordulón bekövetkező mentalitásváltozás hatásait, a modernizáció okozta válságra adott differenciált pedagógiai válaszokat. A kurzus ismerteti a 20. századon átívelő legfontosabb reformpedagógiai modelleket, egyéni és közösségi életreform motívumokat, pedagógiai feladatokat integráló közösségi mozgalmakat. A kurzus kiemeli az 1945 utáni, a nyugat és kelet közötti megosztottságból fakadó különbségeket, vázolja az 1968-as diákmozgalom hatásait. A kurzus célja, hogy megalapozza a BA specializációkat, a Neveléstudományi MA – képzés kurzusait, illetve előkészíti a komplex írásbeli vizsgát. Tanulási eredmények, kompetenciák: A kurzus elősegíti a „Pedagógiai jelenségek, problémák felismerését, vizsgálatát és tudományos igényű elemzését” Tudás: Ismeri a főbb társadalmi, kulturális jelenségekkel foglalkozó elméleteket, és érti az alapvető pedagógiai jelenségek (mozgalmak) és a kulturális-társadalmi-gazdasági jelenségek közötti alapvető összefüggéseket. Tájékozottságra törekszik a társadalomtudományi kutatások alapvető magyar és idegen, főként angol nyelvű szakirodalmában, ismeri az aktuális kutatások hiteles forrásait, egy adott jelenséghez kapcsolódó, megbízható szakirodalmi gyűjtés módozatait, azok rendszerezését. Attitűd: Elkötelezett a pedagógiai jelenségek (reformok) problémaérzékeny, tudományos igényű megismerése iránt. Nyitott a pedagógiai jelenségek, problémák több szempontú megismerésére, megértésére és a különböző kutatásmetodológiai megközelítések elfogadására. Képes felelősséget vállalni saját világnézeti álláspontjáért és pedagógiai meggyőződésért. Képesség: Problémaérzékenyen közelít a pedagógiai jelenségek értelmezéséhez, s szakmai elméletek segítségével képes több szempontú elemzésre, szempontok mérlegelésére, ütköztetésére, új szempontok beemelésére.  Képes a pedagógiai jelenségek, problémák kritikai, több szempontú értelmezésére. Autonómia, felelősség: Elkötelezett a reflektív szakmai szerep megvalósítása- és annak támogatása iránt, ezért fontosnak tartja az önreflexió, önelemzés módszertanának megismerését és alkalmazását saját szakmai tevékenységeiben Elkötelezett a kulturális értékek közvetítéséért, elismeri azok sokszínűségét, felelősnek érzi magát továbbá az értelmiségi lét etikai normáinak elsajátításáért és képviseletéért. Az oktatás célja angolul: The course aims to inform students about the major international educational movements of the 20th century and major changes in the field of pedagogy. Emphasis will be placed on the critique of classical pedagogy, the interaction between the reform pedagogy movement and the closely related life reform movement. The course will review the main models of the modern school system and the development of modern educational theory. It also shows the effects of the change in mentality at the turn of the century and the differentiated pedagogical responses to the crisis of modernization. The course will describe the important models of reform pedagogy throughout the 20th century, the motives for individual and community reform, and the community movements that integrated pedagogical tasks. The course will highlight the differences arising from the division between West and East after 1945 and outline the impact of the youth movement of 1968. The course is designed to provide a basis for the BA specializations, the courses of the MA in Education, and to prepare for the complex written examination. The course promotes the recognition, investigation and analysis of pedagogical phenomena and problems with a scientific demand.

Tantárgy tartalma

Az oktatás tartalma: Fő tartalmi, tematikai egységek: A modern európai nemzetállamok és a modern iskolarendszer kialakulása, főbb modellek, a pedagógus szakmai professzió változásai. A modern neveléstudomány kialakulása és hatása (Herbart és herbartisták). Iskolakritika a 19-20. század fordulóján (Ellen Key). Mentalitásváltás és a gyermekkor megváltozott szerepe. A gyermek tudományos igényű megismerésére irányuló törekvések, a kísérleti pedagógia, gyermek- és ifjúságtanulmány megjelenése: Gyermektanulmányi mozgalom, hazai és nemzetközi hatása. A reformpedagógiai mozgalom (jellemzői), a kultúrakritika és iskolakritika összekapcsolódása: New School mozgalom. Az életreform mozgalom általános jellemzői, irányzatai, kapcsolódása a reformpedagógiához. Az életreform mozgalom fontosabb Jelentősebb tovább élő irányzatai: egyéni életmód-reformerek (vegetarianizmus, nudizmus, természetgyógyászat, jóga, modern táncművészet). A 20. század elejének újvallásos törekvései (teozófia és antropozófia), hazai és külföldi képviselők. A társadalmi reformmozgalmak és a reformpedagógia: az anarchizmus (tolsztojánusok) és a marxista munkásmozgalom (Freinet). Reformpedagógia az USA-ban: Progressive education, John Dewey és az amerikai pragmatizmus. Dalton-Plan, Winnetka-Plan, Kilpatrick. Népfőiskolai mozgalom, settlement-mozgalom (USA, Anglia és Európa), tehetséggondozás, Éneklő Ifjúság, cserkészet, regőscserkészet, túramozgalom. Kommunák, művésztelepek (Gödöllő), földművelő-telepek, kiskert-mozgalom, harmadikutas kiútkeresések és utópiák. Nőmozgalom, a hatvannyolcas diákmozgalmak (hippimozgalom, beatnemzedék, rock) és az új pedagógiai törekvések – alternatív politikai és pedagógiai mozgalmak. Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek: előadás, film, - képelemzés, forráselemzés Az oktatás tartalma angolul: Major topics: The emergence of modern European nation states and the modern school system, main models, changes in the teaching profession. The emergence and influence of modern educational theory (Herbart and the Herbartists). School criticism at the turn of the 19th and 20th centuries (Ellen Key). Change of mentality and the changing role of childhood. The quest for a scientific understanding of the child, the emergence of experimental pedagogy, child, and youth studies: the child studies movement, its national and international impact. The reform movement in education (characteristics), the link between cultural criticism and school criticism: the New School movement. General characteristics of the life reform movement, its trends, its links with reform pedagogy. Major trends in the life reform movement Significant trends that are still alive: individual lifestyle reformers (vegetarianism, nudism, naturopathy, yoga, modern dance). New religious movements of the early 20th century (theosophy and anthroposophy), national and foreign representatives. Social reform movements and reform pedagogy: anarchism (Tolstoyanism) and the Marxist workers' movement (Freinet). Reform education in the USA: Progressive education, John Dewey, and American pragmatism. Dalton-Plan, Winnetka-Plan, Kilpatrick. The folk school movement, settlement movement (USA, England, and Europe), gifted education, Singing Youth, Scouting, touring movement. Communes, artists' colonies (Gödöllő), farmers' colonies, small garden movement, Third Way outreach and utopias. The women's movement, the student movements of the 60s (hippie movement, beat generation, rock) and the new pedagogical endeavors - alternative political and pedagogical movements. Planned teaching and learning activities, methods: lecture, film, - picture analysis, source analysis

Számonkérés és értékelés

A számonkérés és értékelés rendszere: Írásbeli rész: Írásbeli teszt a kurzus alapismereteiből (45 perc). A hallgató a kurzus irodalmából - tetszés szerint választott három szakirodalom/forrás alapján egy olvasmánynaplót készít (6-8 oldal). Szóbeli vizsga: A hallgató a kurzus tematikájából egy szabadon választott téma bemutatása (15 dia segítségével). A hallgató a prezentációja utal a témaválasztásra, a témát összeköti a kurzuson szerzett ismeretekkel, illetve az önállóan olvasott magyar és angol nyelvű szakirodalomra támaszkodva fejti ki. Értékelés: Írásbeli 50%, társértékelés és aktivitás 20%, szóbeli 30%. A kurzus a 4. szemeszter végén a komplex szigorlat részét képezi. A számonkérés és értékelés rendszere angolul: Evaluation of outcomes: Written part: written test on the basic knowledge of the course (45 minutes). The student will prepare a reading diary (min. 6–8 pages) based on three literature/resources of his/her choice from the course literature. Oral exam: the student will present a topic of his/her choice from the course (15 slides). The student will refer to the choice of topic in his/her presentation, link the topic to the knowledge gained in the course, or develop it by drawing on the literature read independently. Assessment: written 50%, peer assessment and activity 20%, oral 30%.

Irodalomjegyzék

Kötelező irodalom: Mészáros, I., Németh, A. & Pukánszky B. (2003) Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest. (pp. 155–295). Németh, A. (1996, 1998, 2001). A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Németh, A. & Skiera E. (1999, 2003). Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. (pp. 37–245). Németh, A., Mikonya, Gy. & Skiera, E. (szerk.) (2005). Életreform és reformpedagógia – a nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó, Budapest. (pp. 22–47, 58–88). Németh, A. & Pirka, V. (szerk,) (2013). Az életreform és reformpedagógia – recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében. Gondolat Kiadó, Budapest. (pp.11–55). Németh, A. & Stöckl, C. & Vincze, B. (eds.): Survival of Utopias – Weiterlebnede Utopien. Life Reform und Progressive Education in Austria and Hungary – Lebensreform und Reformpädagogik in Österreich und Ungarn. Peter Lang Verlag, Franfurt am Main. Vincze, B. & Kempf, K. & Németh, A. (eds.) (2020). Hidden Stories – the Life Reform Movements and Art (Erziehung in Wissenschaft und Praxis), Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main. Pukánszky, B. & Németh, A. (1996). Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Letöltés: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/  2018. december 15. Vincze, B. (2005). A reformpedagógia aktualitása és a megváltozott tanárszerep. Iskolakultúra. 15 (8). (pp. 29–41). Idegen nyelven történő indítás esetén az adott idegen nyelvű irodalom: Required reading:  Vincze, B., Kempf, K. & Németh, A. (2020). Hidden stories – Life reform movements and Arts. Berlin, Peter Lang Verlag. http://mi-knoll.de/39994.html Heard, K.W. (1918). The Project Method. Teachers College Record. Gutek, G. L. (2009). New Perspectives on Philosophy and Education. Pearson Education, Inc. ISBN 978-0-205-59433-7. Knoll, M. (2014). Project Method. In D. C. Phillips (ed) Encyclopedia of Educational Theory and Philosophy, Vol. 2. London: Sage, (pp. 665-669). http://www.mi-knoll.de/150901.html https://www.encyclopedia.com/education/encyclopedias-almanacs-transcripts-and-maps/project-method Kennedy, R. (2020, August 26). Progressive Education - How Children Learn. Retrieved from https://www.thoughtco.com/progressive-education-how-children-learn-today-2774713 Britannica, T. Editors of Encyclopaedia (2021, October 6). Cecil Reddie. Encyclopædia Britannica. https://www.britannica.com/biography/Cecil-Reddie Meyer, A. E. (1939). The Development of Education in the Twentieth Century. Prentice Hall. Dewey, J. (1897). My pedagogical creed. School Journal. 54 77–80. Retrieved on November 4, 2011 from http://dewey.pragmatism.org/creed.htm Heiner, U. (1994). Rudolf Steiner. Prospects: the quarterly review of comparative education. Paris, UNESCO: International Bureau of Education. 24, (3-4) 555–572. Garner, R. (2007, January 24). Who was Rudolf Steiner and what were his revolutionary teaching ideas?. The Independent. https://www.independent.co.uk/news/education/education-news/the-big-question-who-was-rudolf-steiner-and-what-were-his-revolutionary-teaching-ideas-433407.html Montessori, M. (1914). Dr Montessori's Own Handbook. Robert Bently Inc. Smith, M. K. (1997; 2002; 2011). Robert Baden-Powell as an educational innovator. The encyclopedia of pedagogy and informal education. https://infed.org/mobi/robert-baden-powell-as-an-educational-innovator Walker, C. J.  Scouting Milestones — Brownsea Island. Archived from the original on 2011-06-14. Kohn, A. (1999). Punished by Rewards: The Trouble with Gold Stars, Incentive Plans, A's, Praise, and Other Bribes. Houghton Mifflin Harcourt. ISBN 978-0-547-52615-7. Montessori, M. (2006). The Montessori Method. Cosimo, Inc. (p. 21). Britannica, T. Editors of Encyclopaedia (2021, June 8). Hermann Lietz. Encyclopedia Britannica. https://www.britannica.com/biography/Hermann-Lietz A Brief Overview of Progressive Education http://www.uvm.edu/~dewey/articles/proged.html Sperounis, F.P. (1980). The limits of progressive school reform in the 1970's: a case study. University Press of America. (p. 2). ISBN 978-0-8191-1031-2. Duke, D. L. (1978). The retransformation of the school: the emergence of contemporary alternative schools in the United States. Nelson-Hall. ISBN 978-0-88229-294-6. Sen, A. (2001). Tagore and his India. Nobelprize.org. Nobel Media. https://wwwWritten part: written test on the basic knowledge of the course (45 minutes). The student will prepare a reading diary (min. 5-6 pages) based on three literature/resources of his/her choice from the course literature..nobelprize.org/prizes/literature/1913/tagore/article/ Behera, A. K. (2015) Rabindranath Tagore’s Progressive Educational Vision. The Dawn Journal. Vol. 4. No. 1. https://thedawnjournal.in/wp-content/uploads/2015/01/8-Dr.-Arun-K-Behera.pdf Eichelberger, H. The Importance of Reform Pedagogy, Reformpadagogik Unterrichtsentwicklung http://www.eichelberger.at/11-reformpaedagogik/20-the-importance-of-reform-pedagogy

Ajánlott irodalom

Ajánlott irodalom: Németh, A. & Pukánszky, B. (1999). Magyar reformpedagógiai törekvések a XX. század első felében. Magyar Pedagógia. 99. (3) (pp. 245 - 262). http://www.magyarpedagogia.hu/document/Nemeth_MP993.pdf Németh, A. & Stöckl, C. & Vincze, B. (eds.): Survival of Utopias – Weiterlebnede Utopien. Life Reform und Progressive Education in Austria and Hungary – Lebensreform und Reformpädagogik in Österreich und Ungarn. Peter Lang Verlag, Franfurt am Main. Vincze, B. & Kempf, K. & Németh, A. (eds.) (2020). Hidden Stories – the Life Reform Movements and Art (Erziehung in Wissenschaft und Praxis), Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main. Key, Ellen. (1976). A gyermek évszázada. Tankönyvkiadó Vállalat Rudolf Steinerről: https://antropozofia.hu/rudolf-steiner/ Pálvölgyi, Ferenc. A Walford-pedagógia személyiségképe és nevelő hatásai: https://btk.ppke.hu/db/0A/54/m00000A54.pdf Mikonya, Gy., Rend a rendetlenségben. avagy: A szabadság útvesztői-anarchisták és a nevelés. http://mek.oszk.hu/14200/14283/14283.pdf Móga, R., (2018). Hippi életformák a hetvenes-nyolcvanas évek erdélyi magyar irodalmában Korunk. 29. (5).  http://epa.oszk.hu/00400/00458/00642/pdf/EPA00458_korunk-05-2018_073-079.pdf

Kurzus szakjai