Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BBN-NEP-100

Cím

Kultúrtörténeti alapismeretek

Tervezett félév

Tavaszi

ECTS

3

Nyelv

hu

Oktatás célja

A néprajz szakos hallgatók bevezetése a kultúrtörténeti alapismeretekbe.

Tantárgy tartalma

BBN-NEP-100 Kultúrtörténeti alapismeretek 2024 tavaszi félév Gyakorlat, heti 2 óra Kurzusvezető: Deáky Zita és Bárth Dániel (deaky9@gmail.com; barth.daniel@btk.elte.hu ) Időpont: Kedd, 14:00–15:30 Helyszín: Fszt. 26. Tematika: 1. A követelmények megbeszélése, feladatok kiosztása, ütemezése (DZ, BD) (2024. február 13.) 2. Kultúrtörténeti kutatások Magyarországon (DZ) (2024. február 20.) Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: Művelődés-, kultúra- és mentalitástörténet. A paradigmaváltás dilemmái. In: Monok István (szerk.): Mérföldkövek a magyar művelődéstörténet-írásban. Budapest–Eger, 2015. 129–141. http://real.mtak.hu/31062/1/Merfoldkovek_129_142_old_10_Gyani_GaborCimnegyed_tartalom_u.pdf Referátum: Bárth Dániel: Alsópapság és népi kultúra. (Kutatási irányok, modellek és megközelítési lehetőségek). In: Bárth D. (szerk.): Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18-20. századi Magyarországon. Budapest, 2013. 9–42. (Kovács Botond) Erdélyi Gabriella (szerk.): Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918). Budapest 2021. (Molnár Dorottya) Ajánlott irodalom: Csíki Tamás – Halmos Károly – Tóth Árpád: A magyar társadalomtörténet-írás története a kezdetektől napjainkig. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris, Budapest, 2003. 208–239. Dobszay Tamás – Fónagy Zoltán: A művelődéstörténet Magyarországon. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris, Budapest, 2003. 399–409. Domanovszky Sándor főszerk.: Magyar művelődéstörténet I–V. Magyar Történelmi Társulat, Budapest 1939–1942. Hanák Péter: A Kert és a Műhely. Balassi Kiadó, Budapest, 1999. 11–17. Kósa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. Osiris, Budapest, 1998. Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén. Budapest, 1990. Nyíri Kristóf: Hajnal István időszerűsége. Világosság 1992. 8–9. sz. 682–687. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás. A XVI. és XVIII. században I. (1869); II–III. 1879. Budapest. (Olvasni: I. 425–447; vagy egy-egy fejezet) Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. Budapest, 2014. Tüskés Gábor: Hagyomány és kritika – Könyvek, könyvbírálatok a kora újkori európai irodalom és művelődés történetéhez. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2013. 3. Mi a kultúrtörténet? Alapfogalmak, teóriák. Nemzetközi kutatások Burckhardt-tól a new cultural history-ig (BD) (2024. február 27.) Kötelező irodalom: Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp., 1991. 11–14, 39–110. Referátum: Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp., 1976. 82–97. (Ferencz Rita) Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén. Budapest, 1990. 88–112. (Bujtor Zsófia) Ajánlott irodalom: Daniel, Ute: Kultúrtörténeti kompendium. Elmélet, gyakorlat, kulcsszavak. Ráció: Budapest, 2020. Burke, Peter: What is Cultural History? Cambridge, 2004. Burke, Peter (ed.): New Perspectives on Historical Writing. Cambridge, 2001. Dülmen, Richard van: Kultur und Alltag in der Frühen Neuzeit. I–III. München, 1990–1994. Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén. Budapest, 1990. 88–112. Reichardt, Sven: Bourdieu történészeknek? Kulturszociológiai ajánlat a társadalomtörténet számára. Korall 2001. tavasz-nyár. 233–246. Sebők Marcell (szerk): Történeti antropológia. Replika Kör: Budapest, 2000. Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. Tanulmányok. Budapest, 1990. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris, Budapest, 2003. Le Goff, Jacques: A mentalitástörténet problémái. Világosság 1976/11. 683–689. Dülmen, Richard van: A németországi történeti antropológia kialakulása. Aetas 19. (2004) 2. sz. 140–154. Ginzburg, Carlo: Fülcimpák és körmök: a következtetésen alapuló paradigma gyökerei. Café Bábel 1998/4. 49–67. Geertz, Clifford: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In: Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben. Budapest, 1988. 13–61. (Vagy ugyanezt az C. Geertz: Az értelmezés hatalma. Bp., 1994. című tanulmánykötetben). Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben. Budapest, 1988. Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. Budapest, 2014. Gyáni Gábor: A mindennapi élet mint kutatási probléma. In: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870–1940). Budapest, 1999. Dülmen, Richard van – Schindler, Norbert (Hg.): Volkskultur. Zur Wiederentdeckung des vergessenen Alltag (16–20. Jahrhundert). Frankfurt, 1984. Lüdtke, Alf (Hg.): Alltagsgeschichte. Zur Rekonstruction historischer Erfahrungen und Lebensweisen. Frankfurt, 1989. 4. A civilizáció folyamata (Elias) (DZ) (2024. március 5.) Kötelező irodalom: Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások. Gondolat, Budapest, 1987. 162–204; 677–712. Referátum: Klaniczay Gábor: Udvari kultúra és a civilizáció folyamata. In: R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Magyar reneszánsz udvari kultúra. Gondolat, Budapest, 1987. 17–51. (Csihalek Adrián) Fábri Anna (szerk.): A művelt és udvarias ember. A társas viselkedés szabályai a magyar nyelvű életvezetési és illemtankönyvekben. Szöveggyűjtemény. Budapest, 2001. 7–14. (Pamuk Lili) Ajánlott irodalom: Erasmus: A gyermek nevelése. A tanulmányok módszere. Fordította: Péter János. Budapest, 1913. Frédéric Barbier: A modern Európa születése. Gutenberg Európája. Kossuth Kiadó, Budapest, 2010. Kéri Katalin: Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon. Kronosz Kiadó, 2019. 63–95. Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén. Magvető. Budapest, 1990. 58–87. Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala, Budapest, 1983, 10–22. 5. Ember és természet, ember és állat. A klíma és a természeti csapások kultúrtörténete (BD) (2024. március 12.) Kötelező irodalom: Behringer, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete. A jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina, Budapest, 2010. 115–160. Referátum: Kósa László: Természeti csapások és civilizációs következményeik a 19. században Magyarországon. MTA Budapest, 2014. (Gyergyák Krisztina) Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. (Az 1838. évi árvíz történetének vázlata. In: Uő. (szerk.): Magyarország társadalomtörténete a 18–19. században 2. Bp., 2004. 428–449. (Kerekes Virág) Ajánlott irodalom: Csáki Árpád: Szárazság és pestis Háromszéken 1717–1720-ban. Acta Siculica 2010, 277–287. Dinzelbacher, Peter (Hg.): Mensch und Tier in der Geschichte Europas. Stuttgart, 2000. Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete. A jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina, Budapest, 2010. (az egész) Vadas András: Katasztrófa(történet)? Az 1880. évi zágrábi földrengés példája. Korall 2013. XVI. évf. 53. sz. 66-88. 6. Tudás és „nemtudás”. A műveltségi javak megszerzésének csatornái (DZ) (2024. március 19.) Kötelező irodalom: Klaniczay Tibor: Stílus, nemzet és civilizáció. Budapest, 2001. (A reformáció és a magyar művelődés) 48–55. Referátum: Deáky Zita: Az egészségügyi felvilágosító irodalom: In: Uő. A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban. Osiris, Budapest, 2002. 201–270. (Eötvös Lilien Boglárka) Zimányi Vera (szerk.): Óra, szablya, nyoszolya, Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17–18. században, Budapest, 1994. (Vastyák Dzsenifer) Ajánlott irodalom: Behringer, Wolfgang: A sport kultúrtörténete az ókori olimpiáktól napjainkig. Corvina, Budapest, 2014. Gőzsy Zoltán–Spannenberger Norbert: "Ex minimis faciunt maxima". Kísérlettípusok a paraszti közösség ideális rendjének kialakítására felvilágosult evangélikus lelkészek munkáiban. Korall 2009. 10. évf. 36. sz. 102–118. Finánczy Ernő: Az újkori nevelés története (1600-1800). Budapest, 1927. Hajnal István: Technika, művelődés. Szerk.: Glatz Ferenc. História – MTA Történettudományi Intézete, Budapest,Budapest, 1993. Fraknói Vilmos: Révai Ferenc nádor helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása 1538–1555. In: Rottler Ferenc (szerk.): Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos. Egyház, műveltség, történetírás. Gondolat, 1981. 184–214. Iser, Wolfgang: Az értelmezés világa. Gondolat, Budapest, 2004. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, 1980. Mészáros István – Németh András: Bevezetés a pedagógia és iskoláztatás történetébe. Osiris, Budapest, 1999, 301–440. Sasfi Csaba–Ugrai János (szerk.): Iskola, művelődés, társadalom Az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei. Rendi társadalom – polgári társadalom 29.  Budapest, 2017. Sasfi Csaba: Az oktatás társadalomtörténeti megközelítése: négy dunántúli nemesifjú kiművelése a reformkorban. Korall 2001. 3–4. sz. 20–52. 7. Az olvasás kultúrtörténete (BD) (2024. március 26.) Kötelező irodalom: Davis, Natalie Zemon: Társadalom és kultúra a kora újkori Franciaországban. Balassi, Budapest, 2001, 169–198. Referátum: Lyons, Martin: A 19. század új olvasói: nők, gyermekek. In: Cavallo, Guglielmo – Chartier, Roger (szerk.): Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Balassi, Budapest, 2000. 358–365. és még egy szabadon választott fejezet a kötetből. (Szabó Lenke Hanna) Ajánlott irodalom: Alszeghy Zsolt: A könyv és olvasója. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. IV. Cavallo, Guglielmo – Chartier, Roger (szerk.): Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Balassi, Budapest, 2000. Gelencsér Sándor: Falusi könyvkultúra és olvasómozgalom régtől napjainkig (Közreadja Granasztói Péter) Korall 2011. 12. évf. 43. sz. 165–173. Horváth Gergely Krisztián: A paraszti írni-olvasni tudás és Moson vármegye oktatási reformjai az 1830–40-es években. Korall 2010. 11. évf. 40. sz. 134–145. Sz. Kristóf Ildikó: A számoktól a (jogi) szövegekig: alfabetizációtörténet, olvasástörténet vagy kommunikációtörténet? Acta Papensia 2002. 1-2. sz. 3–30. Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig. Balassi, Bp., 2003. Tóth István György: Mivelhogy magad írást nem tudsz… Budapest, 1996. Keszeg Vilmos: Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség. Kolozsvár, 2008. 45–80; 167–173. Tóth István György: A magyar művelődés a kora újkorban. In: Kósa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet Osiris, Budapest, 1998. 181–203. 8. A szegénység kultúrtörténete (DZ) (2024. április 9.) Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: Könyörületesség, fegyelmezés, avagy a szociális gondoskodás genealógiájához. Történelmi Szemle, (41) 1999. 1–2. 57–85. https://tti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1999-1-2/057-084_gyani.pdf Referátum: Választ az alábbiakból (Nagy Petra Katalin, Bedő Mátyás) Cevins, Marie-Madaleine de: A szegények és a betegek gondozása a középkor végi magyar városokban. Korall 11-12. 2003. május 47–74. Cser Erika: Kísérletek a szegénység kezelésére a 19. században.  https://tti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/vilagtortenet/vt_2002_2/cser.pdf Fazekas Csaba: „Mi Isten képét viselő szegények…” Források a miskolci koldusok 18-19. századi történetéhez. In: Faragó Tamás (szerk.): Magyarország társadalomtörténete a 18–19. században 1. Budapest, 2000. 379–384. Fónagy Zoltán:  "Iszonyú emberi alakokra találunk" - Hagyományos ínség és modern nyomor a reformkorban.  https://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/04/04/inseg_nyomor_reformkor  Hámori Péter: Női szerepek és szociálpolitika Magyarországon 1920–1944. Korall 13. 2003. szeptember. 30–48. Léderer Pál – Tenczer Tamás – Ulicska László (szerk.): „A tettetésnek minden mesterségeiben jártasok…” Koldusok, csavargók, veszélyeztetett gyerekek a modernkori Magyarországon. Új Mandátum, Budapest, 1998. Mezey Barna: A szegénység kezelésének rendészeti lehetőségei a középkorban. http://www.pecshor.hu/periodika/2009/mezey.pdf Ulicska László: A munka mint büntetés. Dologház és társadalmi integráció. http://esely.org/kiadvanyok/1997_3/amunka_mint.pdf Vinczéné Menyhárt Mária: A 18. századi rekatolizáció „szülötte”: az első intézményes árvaház Magyarországon. http://www.esely.org/kiadvanyok/2009_4/06vinczene.pdf Ajánlott irodalom: Castel, Robert: A szociális kérdés alakváltozásai. Szociálpolitikai értesítő könyvtára, Budapest, 1998. 55–84. Foucault, Michel: Az igazság és az igazságszolgáltatási formák. Latin betűk, Debrecen. 1998. 9–15, 65–75. Gyáni Gábor: A szociálpolitika múltja Magyarországon. História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből 4. Budapest, 1994. Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep: a budapesti munkáslakás múltja. Budapest, 1992. Marie-Madaleine de Cevins: A szegények és a betegek gondozása a középkor végi magyar városokban. Korall 11-12. 2003. május 47–74. Montanari, Massimo Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Budapest, 1996. Perényi Roland: A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten - Szociális riportok a 19-20. század fordulóján. Napvilág, Budapest, 2018. Trócsányi Zoltán: A koldulás története. In: uő: Kirándulás a múltba. 1937. 299–300. Zimmermann Susan: Prächtige Armut. Fürsorge, Kinderschutz und Sozialreform in Budapest. Sigmaringen, 1997. 9. Az érzelmek (különösen a félelem) története (BD) (2024. április 16.) Kötelező irodalom: Imhof, Arthur E.: Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat – és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen… Akadémiai, Budapest, 1992. 98–210. Referátum: Lukács Anikó – Tóth Árpád (szerk.): Az érzelmek története. Rendi társadalom – polgári társadalom 31. Budapest, 2019. (két tanulmány kiválasztása) (Csefalvay Franciska) Tóth G. Péter: Félelem és rettegés a pestistől. Egyéni és kollektív szenvedéstörténetek. Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22–24. Veszprém, 2001, 361–396. (Kiss Erik) Ajánlott irodalom: Delumeau, Jean: Angst im Abendland. Die Geschichte kollektiver Ängste im Europa des 14. bis 18. Jahrhunderts. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt Taschenbuch Verlag, 1985. Dinzelbacher, Peter: Angst im Mittelalter. Teufels-, Todes- und Gotteserfahrung: Mentalitätsgeschichte und Ikonographie. Paderborn: Ferdinand Schöning, 1996. Dinzelbacher, Peter (Hg.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 1993. 275–301. Kristóf Ildikó: „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”. A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen, 1998. Scull, Andrew: Az őrület kultúrtörténete a Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig. Corvina, Budapest, 2017. 10. A születés és a gyermekkor kultúrtörténete (DZ) (2024. április 23.) Kötelező irodalom: Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987. 9–58. Referátum: Választ egy fejezetet: Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század). Századvég: Budapest, 2005. (Veres Szidónia, Sepsi Hajnalka) Ajánlott irodalom: Badinter, Elisabeth: A szerető anya. Az anyai érzés története a 17–20. században. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1999. Burke, Peter: Papier und Marktgeschrei. Die Geburt der Wissensgesellschaft. Berlin, 2000. Gyáni Gábor: Gyermeksors a történelemben. Szoptatós dajkák a polgári átalakulás korában. Világosság, 1980. 7. sz. 446–449. Horn Ildikó: Nemesi árvák. In: Péter Katalin (szerk.): Gyermek a kora újkori Magyarországon… Budapest, 1996. 51–90. Krász Lilla: „A test mélyére hatoló orvosi tekin- tet”. Bábák és szülő asszonyok a 18. század végi Magyarországból. In Mikrokozmosz – makrokozmosz. Tanulmányok a transzcendensről III. Szerk. Pócs Éva. Budapest 2002. 429–444. Krász Lilla: Életképek a születés kultúrtörténetéből a 18. század végi Sopronban. Soproni Szemle (2004) 1. sz. 3–22. Péter Katalin (szerk.): Gyermek a koraújkori Magyarországon. „adott Isten hozzánk való szeretetéből... egy kis fraucimmerecskét nekünk". Budapest, 1996. 15–50. Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Budapest, 2001. Shahar, Shulamith: Gyermek a középkorban. Osiris, Budapest, 2000. 11. A szerelem és a házasság kultúrtörténete (BD) (2024. április 30.) Kötelező irodalom: Le Roy Ladurie, Emmanuel: Montaillou, egy okszitán falu életrajza (1294–1324). Budapest, 1997. 194–288. Referátum: Bárth János: Bálint Anna házassága. Havasalji székely életkép a XVIII. század végéről. In: Kiss András – Kovács Kiss György – Pozsony Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1999, 28–43. (Méhes Hanga) Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák. Válás Debrecenben 1793–1848. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2006. (bevezetés és egy kiválasztott elemző fejezet) (Bartha Emma) Géra Eleonóra: Házasság Budán. Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686-1726. Budapest, 2019. (bevezetés és egy kiválasztott elemző fejezet) (Bánlaky Réka Lilla) Ajánlott irodalom: Péter Katalin: Házasság a régi Magyarországon: 16-17. század. L'Harmattan, Budapest, 2008. Goody, Jack: The development of the family and marriage in Europe. Cambridge, 1983. Dulong, Claude: A szerelem a XVII. században. Budapest, 1974. Duby, Georges: A lovag, a nő és a pap. A házasság a középkori Franciaországban. Buda­pest, 1987. 12. A halál kultúrtörténete (DZ) (2024. május 7.) Kötelező irodalom: Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987. 351–410. Referátum: Dülmen, Richard van (1990): A rettenet színháza. Ítélkezési gyakorlat és büntetőrituálék a kora újkorban. Századvég Kiadó – Hajnal István Kör, Budapest (Ruzicska-Panák Annamária) Szabó Péter: A végtisztesség. A főúri gyászszertartás mint látvány. Budapest, Magvető, 1989. (Molnár Réka) Paczolay Péter: „Halál, hol a te győzelmed?” Halálszemlélet a középkorban. Világosság, XXIII. Évf. 1982. 1. sz. 24–31. (Imre-Horváth András Ferenc) Hanák Péter: A halál Budapesten és Bécsben. In: Uő.: A Kert és a Műhely. Budapest, 1988. 63–81. (Imre-Horváth András Ferenc) Ajánlott irodalom: Kunt Ernő: Halál, kultúra, társadalom. Világosság 1982. XXIII. Évf. 6. sz. 358–361. Kunt Ernő: A halál tükrében. Magvető, Budapest, Gyorsuló idő sorozat, 1981. Knapp Éva – Tüskés Gábor: Dissimulatio mortis. A halál koncepciói a kora újkori irodalmi emblematikában. 2010. Online: http://real.mtak.hu Lakner Judit: Halál a századfordulón. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1993. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás. A XVI. és XVIII. században. III. 380–384; 388.

Számonkérés és értékelés

Követelmény: aktív, szemináriumi óralátogatás (max. három hiányzás); az órákra feladott kötelező olvasmányok vitaszintű (és röpdolgozatban ellenőrzött) ismerete; referátum megtartása; 5 oldal + bibliográfia terjedelmű szemináriumi dolgozat leadása a kurzus egyik szabadon választott tematikájából (határidő: 2024. május 21. 16 óra). A kötelező olvasmányok elérhetősége: https://drive.google.com/drive/folders/1QCYj_JNtHU5gJpHAwnvSmaaUcoBm6w3m

Irodalomjegyzék

lásd tematika!

Ajánlott irodalom

Lásd tematika!

Kurzus szakjai