Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BBN-NEP-101

Cím

Bevezetés az európai etnológiába

Tervezett félév

Őszi

ECTS

3

Nyelv

hu

Oktatás célja

A kurzus célja: a félév során a hallgatók megismerkednek az etnográfiai érdeklődés kialakulásának hazai és európai kontextusával, a magyar néprajz tudománytörténetének csomópontjaival, a tudományterület alapfogalmaival. Betekintést nyerek a néprajzi kutatás legfontosabb módszertani jellemzőibe, a tudományterület vizsgálódási irányaiba. A félév során kitérünk a néprajzi kutatások gyakorlati alkalmazhatóságára is.

Tantárgy tartalma

I. Néprajz mint látásmód, a néprajz mint tudomány A néprajzi megközelítésmód: Mire gondolunk, amikor néprajzról beszélünk? A néprajzi szemléletmód formálódása – európai távlatok A magyar néprajz tudománytörténete – korszakolás kérdése, problematikája A magyar néprajztudomány a jelenben A néprajzi kutatás kiindulópontja: az empíria A néprajzi kutatás alapfogalmai: kultúra, hagyomány, mindennapok II. A néprajztudomány kontextusa, rokontudományai Térbeliség – a kultúra határai Időbeliség: állandóság és változás Társadalom: a néprajz közege és tárgya Ökológia: az ember és környezete Tudomány és társadalom Összegzés, a félév anyagának megbeszélése, áttekintése, rendszerezése

Számonkérés és értékelés

A kurzus teljesítésének feltétele: az előadás szóbeli vizsgával zárul, amely az órai anyag és az olvasmányok ismeretét kéri számon. A vizsgán egy témakör és két kötelező olvasmány ismertetése alapján szerezhető érdemjegy.

Irodalomjegyzék

ANDRÁSFALVY Bertalan (2011) [1980] Néprajzi csoport, kistáj, régió. In Máté Gábor (szerk.): Együtt élő népek – Eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai. Budapest – Pécs: L’Harmattan – PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. 525–541 ANDRÁSFALVY Bertalan (2011) Egyén és közösség a hagyományos népi társadalomban. In Máté Gábor (szerk.): Együtt élő népek – Eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai. 553–563. Budapest – Pécs: L’Harmattan – PTE Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék. BABAI Dániel – MOLNÁR Ábel – MOLNÁR Zsolt (2014) „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”. Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. Budapest – Vácrátót: MTA BTK Néprajztudományi. Intézet – MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Ökológiai Intézet. 15–30. (Bevezetés) BABAI Dániel – MOLNÁR Ábel – MOLNÁR Zsolt (2014) „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”. Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. Budapest – Vácrátót: MTA BTK Néprajztudományi. Intézet – MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Ökológiai Intézet. 15– 30. (Bevezetés) BABAI Dániel (2020) Az együttműködés szükségessége. A néprajztudomány közvetítő szerepe gazdálkodók és természetvédők között. In Cseh Fruzsina – Mészáros Csaba – Borsos Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet (ELKH) – L’Harmattan Kiadó. 215–240. BALOGH Balázs – FÜLEMILE Ágnes (2019) Jelenlét, kapcsolattartás és terepmunka módszerek a változó Kalotaszegen. In Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. 31–60. BÁRTH Dániel (2012) „Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz?” A történeti szokáskutatás távlatai. In ifj. Bertényi Iván – Géra Eleonóra – Richly Gábor szerk. „Taníts minket úgy számlálni napjainkat ...” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 23–36. BÁTI Anikó (2020) A néprajzi táplálkozáskultúra-kutatás szerepe a közétkeztetés vizsgálatában. In Cseh Fruzsina – Mészáros Csaba – Borsos Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet (ELKH) – L’Harmattan Kiadó. 241–260. BEDNÁRIK János (2016) Miért és hogyan néprajz a történeti kutatás? Újabb német javaslatok a „történeti terep” elméletéhez és módszertanához. Ethno-Lore, XXXIII. évf. 191–222. BORSOS Balázs (2004) Elefánt a hídon. Gondolatok az ökológiai antropológiáról. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 13–26. (Az ökológiai szempontú antropológiai kutatás elnevezése és tárgya c. fejezet) BORSOS Balázs (2011) A magyar népi kultúra regionális struktúrája, I. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet. 21–50. (Néprajzi atlaszok és a kultúra területi tagolódásának kutatása c. fejezet) CSEH Fruzsina – MÉSZÁROS Csaba – BORSOS Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet – L’Harmattan, különösen: 15–23. ERIKSEN, Thomas Hylland: Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest: Gondolat Kiadó. 327–343. (17. fejezet: Etnicitás) FARKAS Judit (2018) „Megtalálnak a fák.” Gyümölcsész mozgalom Magyarországon. Ethnographia, 129. évf. 3. sz. 391–409. FÉL Edit (1991) A saját kultúrájában kutató etnológus. Ethnographia, 102. évf. 1–2. sz. 1–8. FRAZON Zsófia (2016) Thinking outside the box - mai jelenségek és nyitott művek múzeuma. Replika, 100. sz. 77–83. FRYKMAN, Jonas (1989) A mindennapi élet, mint a kutatás tárgya a svéd etnológiában. Ethnographia, 100. évf. 1–4. sz. 68–79. FÜLEMILE Ágnes – KISS Réka szerk. (2008) Történeti forrás – Néprajzi olvasat. Gazdaság, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet –L’Harmattan Kiadó. FÜLEMILE Ágnes (2018) Népművészeti örökség és hagyományőrzés Magyarországon. In Götz Eszter (szerk): Kéz/Mű/Remek. Nemzeti Szalon. 2018 Népművészet. Hand/Craft/Art: National Salon 2018: Folk Art. Budapest: Műcsarnok Nonprofit Kft. 45–61. HOFER Tamás (1975) Három szakasz a magyar népi kultúra XIX–XX. századi történetében. Ethnographia, LXXXVI. évf. 2–3. sz. 398–414. HOFFMANN Tamás (1998) Európai parasztok. Életmódjuk története, I. A munka. Budapest: Osiris Kiadó. 17–36. (1.1. Emlékek a paradicsomból c. fejezet) ILYÉS Zoltán (2008) A gyimesi „ezeréves határ” olvasatai. In Uő.: Mezsgyevilágok. Etnikus interferenciák és nemzeti affinitások térbeli mintázatai a Kárpát-medencében. Budapest, Lucidus Kiadó. 168–185. JUHÁSZ Katalin (2014) Termál- és ökoturizmus-koncepciók Gyomaendrődön. A társadalomtudományi kutatás lehetőségei egy város versenyképességének javításában. Ethno-Lore, XXXI. évf. 261–310. KASCHUBA, Wolfgang (2004) Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen: Csokonai Kiadó. 97–113. (II. Fogalmak és teóriák. 1. Perspektívák: kultúra és mindennapok). KUNT Ernő (2003) Emlékezés és felejtés, avagy a halál három kalapja. In Uő: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok. Budapest: L’Harmattan. 163–179. MOHAY Tamás (2000) Új kérdések és új határok a néprajzban: az ezredforduló perspektívái. In Cseri Miklós – Kósa László – T. Bereczki Ibolya szerk. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Budapest– Szentendre: Magyar Néprajzi Társaság – Szabadtéri Néprajzi Múzeum. 745–756. MOHAY Tamás (2011) Táji csoport, vonzáskör változásban. A modern búcsújárás és Csíksomlyó. In Vargyas Gábor (szerk.): Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzkutatás múltja és jelene. Budapest – Pécs: L’Harmattan Kiadó – PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. 77–119. MURÁNYI Veronika (2012) „De ezek a flakonyok nem rothadnak el…” A hulladékkezelés és - újrahasznosítás kulturális vetületeinek változása Gyimesben. In Berta Péter (szerk.): Használtcikk-kultúrák. Ideológiák, gyakorlatok és értelmezői közösségek. Budapest: MTA BTK Néprajztudományi Intézet. 296–309. NAGY Zoltán (2018) „Az örökkévalóság kőolajtól bűzlik”. Az olaj és a hantik: ellenállás vagy opportunizmus? Ethnographia, 129. évf. 3. sz. 484–510. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2010) Időrend, kronológia, periodizáció az európai etnológiában. Ethnographia, 121. évf. 3. sz. 209–224. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) A magyar etnográfia tudománytörténete. In Paládi-Kovács Attila – Flórián Mária (szerk.): Magyar Néprajz nyolc kötetben I. Táj, nép, történelem I. 1. (főszerk.: Paládi-Kovács Attila). Akadémiai Kiadó: Budapest. 39–125. és 898–907. Paládi-Kovács Attila (2011) A néprajztudomány tárgya, tagozódása, időszemlélete és módszerei. In Paládi-Kovács Attila – Flórián Mária (szerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben, I/1. Táj, nép, történelem. (főszerk.: Paládi-Kovács Attila). Budapest: Akadémiai Kiadó. 11–37. és 894–898. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) Források, módszerek, eredmények a népi műveltség történeti kutatásában. In Flórián Mária (szerk.): Táj, nép, történelem I. 2. Magyar néprajz nyolc kötetben. I/2. Magyar Néprajz nyolc kötetben I. (főszerk: Paládi-Kovács Attila) 11–38. Budapest: Akadémiai Kiadó. SÁRKÁNY Mihály (2014) [1981] A kultúra és az életmód változása falun. In Uő.: Társadalom és gazdaság. Válogatott szociálantropológiai írások. (Vargyas Gábor összeáll.) Budapest: L’Harmattan Kiadó – MTA BTK Néprajztudományi Intézet. 107–117. Sárkány Mihály: A társadalomnéprajzi kutatás hazai története. In: Paládi–Kovács Attila (főszerk.): Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Budapest, 2000. 29–66. SHILS, Edward (1987) A hagyomány. In HOFER Tamás – NIEDERMÜLLER Péter. (szerk.): Hagyomány és hagyományalkotás. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport. 15–66. SZABÓ László (1970) A társadalomnéprajz alapvető kérdéseiről. A Damjanich János Múzeum közleményei, 25./ Szolnok: Damjanich János Múzeum. 107–116. (III. rész. III. fejezet: A kultúra mozgását meghatározó és befolyásoló tényezők) TURAI Tünde: (2002) Az életút végén. Szilágyborzási öregek társadalomnéprajzi vizsgálata. Ethnographia, 113. évf. 1–2. sz. 23–67. VARGYAS Lajos (1961) Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő, XLIII. évf. 5–20. VIDACS Bea (2009) Az etnográfiától az antropológiáig: megjegyzések a terepmunkáról. In Vargyas Gábor (szerk.): Átjárók. A magyar néprajztól az európai etnológiáig és a kulturális antropológiáig. Budapest: L’Harmattan. 138–148. WILHELM Gábor (2019) Terepmunka, módszertan és antropológiai muzeológia. Tabula, 20. évf. 1–2. sz. [online]

Ajánlott irodalom

BALI János: A Börzsöny-vidéki málnatermelő táj gazdaságnéprajza. Bp., 2005. SZAKTÁRS BÁRTH Dániel: Tiszaalpár. Bp. 2002. ARCANUM Uő.: Esküvő, keresztelő, avatás. Egyház és népi kultúra a kora újkori Magyarországon. Bp., 2005. uő: A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása. Bp. 2016. SZAKTÁRS DEÁKY Zita: A bába a magyarországi népi társadalomban. Bp. 1996. tartalomjegyzék Uő.: „Jó kis fiúk és leánykák”. A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon. Bp., 2011. Uő.: Gyermekek és serdülők munkája Magyarországon a 19. századtól a második világháborúig. Bp. 2015. SZAKTÁRS ILYEFALVY Emese (közreadja és a bevezető tanulmányokat írta): Ráolvasások. Gyűjtemény a történeti forrásokból (1488–1850). Budapest, 2014. /A magyar folklór szövegvilága 2/B SZAKTÁRS MOHAY Tamás: Egy naplóíró parasztember. Bp. 1995. EDIT Uő.: A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány. Bp., 2009. EDIT, SZAKTÁRS Uő.: „Istennek kincses tárháza…” Csíksomlyó–Bp. 2015. EDIT VINCZE Kata Zsófia: Visszatérők a tradícióhoz. Elszakadás a zsidó hagyománytól és a báál tsuvá jelenség kérdései a rendszerváltás utáni Budapesten. Bp., 2009. SZAKTÁRS

Kurzus szakjai