Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BBN-NEP-101

Cím

Bevezetés az európai etnológiába

Tervezett félév

Őszi

Meghirdetve

2026/27/1

ECTS

3

Nyelv

hu

Oktatás célja

A félév során a hallgatók megismerkednek a néprajzi érdeklődés kialakulásának hazai és európai kontextusával, a magyar néprajz tudománytörténetének csomópontjaival, a tudományterület alapfogalmaival. Betekintést nyerek a néprajzi kutatás legfontosabb módszertani jellemzőibe, a tudományterület vizsgálódási irányaiba. Megismerkednek a néprajz rokontudományaival, azok módszertani sajátosságainak, szemléletmódjainak hasznosítási lehetőségeivel, továbbá a néprajzi kutatások gyakorlati alkalmazhatóságának lehetőségeivel.

Tantárgy tartalma

1.          Bevezetés 2.         A néprajzi megközelítésmód. A néprajzi kutatás alapfogalmai 3.         A néprajz intézményrendszere, kutatásai irányai 4.         A kultúra határai, a térbeliség kérdése 5.         Állandóság és változás, a kutúra az időben 6.         Néprajzi Múzeum Gyűjteményi kiállítás I. (Tárgyak élete, Terepen) 7          Néprajzi Múzeum Gyűjteményi kiállítás II. 8.         Ember, táj és környezet 9.         Munka, gazdálkodás, mindennapi élet 10.       Tárgyak, otthonok, fogyasztás 11.       Egyén és közösség, identitás 12.       Szóbeliség és írásbeliség, vizualitás

Számonkérés és értékelés

A számonkérés és értékelés rendszere: kollokviumi jegy. A hallgatói munka értékelésének alapvonalait az ELTE BTK kari szabályozása rögzíti, mely leszögezi, hogy az átadott tudás és készségek természetére tekintettel az oktató választja ki a hallgatói munka értékelésének eszközeit, A kollokviumi jegy írásbeli és/vagy szóbeli munkák értékelése nyomán születik, melyet a hallgató egyénileg vagy egy csoport tagjaként szerezhet meg.

Irodalomjegyzék

Irodalom/Bibliogrphy BABAI Dániel – MOLNÁR Ábel – MOLNÁR Zsolt (2014) „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”. Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. Budapest – Vácrátót: MTA BTK Néprajztudományi. Intézet – MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Ökológiai Intézet. 15–30. (Bevezetés) BÁRTH Dániel (2012) „Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz?” A történeti szokáskutatás távlatai. In ifj. Bertényi Iván – Géra Eleonóra – Richly Gábor szerk. „Taníts minket úgy számlálni napjainkat ...” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 23–36. BALOGH Balázs – FÜLEMILE Ágnes (2019) Jelenlét, kapcsolattartás és terepmunka módszerek a változó Kalotaszegen. In Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. 31–60. BÁTI Anikó (2020) A néprajzi táplálkozáskultúra-kutatás szerepe a közétkeztetés vizsgálatában. In Cseh Fruzsina – Mészáros Csaba – Borsos Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet (ELKH) – L’Harmattan Kiadó. 241–260. BORSOS Balázs – MAGYAR Zoltán (2011) A magyar népi kultúra régiói. I – II. (Dunántúl – Kisalföld – Alföld; Erdély – Moldva). Budapest: Mérték Kiadó. CSEH Fruzsina – MÉSZÁROS Csaba – BORSOS Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet – L’Harmattan, 15–23. FÉL Edit (1991) A saját kultúrájában kutató etnológus. Ethnographia, 102. évf. 1–2. sz. 1–8. FRYKMAN, Jonas (1989) A mindennapi élet, mint a kutatás tárgya a svéd etnológiában. Ethnographia, 100. évf. 1–4. sz. 68–79. KASCHUBA, Wolfgang (2004) Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen: Csokonai Kiadó. 97–113. (II. Fogalmak és teóriák. 1. Perspektívák: kultúra és mindennapok). KÓSA László – SZEMERKÉNYI Ágnes (1973) Apáról fiúra. Móra Kiadó. KUNT Ernő (2003) Emlékezés és felejtés, avagy a halál három kalapja. In Uő: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok. Budapest: L’Harmattan. 163–179. KUTI Klára: Trendek, kérdések és források a jelenkori magyar táplálkozáskultúrában. In Vargyas Gábor (szerk.): Párbeszéd a haománnyal. A néprajzi Kutatás múltja és jelene. Pécs: PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. 458–486. MOHAY Tamás (2000) Új kérdések és új határok a néprajzban: az ezredforduló perspektívái. In Cseri Miklós – Kósa László – T. Bereczki Ibolya szerk. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Budapest– Szentendre: Magyar Néprajzi Társaság – Szabadtéri Néprajzi Múzeum. 745–756. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2010) Időrend, kronológia, periodizáció az európai etnológiában. Ethnographia, 121. évf. 3. sz. 209–224. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) A néprajztudomány tárgya, tagozódása, időszemlélete és módszerei. In Paládi-Kovács Attila – Flórián Mária (szerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben, I/1. Táj, nép, történelem. [főszerk.: Paládi-Kovács Attila]. Budapest: Akadémiai Kiadó. 11–37. és 894–898. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) Források, módszerek, eredmények a népi műveltség történeti kutatásában. In Flórián Mária (szerk.): Táj, nép, történelem I. 2. Magyar néprajz nyolc kötetben. I/2. Magyar Néprajz nyolc kötetben I. [főszerk: Paládi-Kovács Attila] 11–38. Budapest: Akadémiai Kiadó. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) A magyar etnográfia tudománytörténete. In Flórián Mária szerk. Táj, nép, történelem I. 1. Magyar Néprajz nyolc kötetben I. [főszerk.: Paládi-Kovács Attila] Akadémiai Kiadó: Budapest. 39–125. és 898–907. SHILS, Edward (1987) A hagyomány. In HOFER Tamás – NIEDERMÜLLER Péter. (szerk.): Hagyomány és hagyományalkotás. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport. 15–66. SÁRKÁNY Mihály (2014) [1981] A kultúra és az életmód változása falun. In Uő.: Társadalom és gazdaság. Válogatott szociálantropológiai írások. [Vargyas Gábor összeáll.] Budapest: L’Harmattan Kiadó – MTA BTK Néprajztudományi Intézet. 107–117. SZABÓ László (1970) A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről. / A Damjanich János Múzeum közleményei, 25./ Szolnok: Damjanich János Múzeum. 107–116. (III. rész. III. fejezet: A kultúra mozgását meghatározó és befolyásoló tényezők) SZILÁGYI Miklós: A jelenidejűség és a történetiség Kisbán Eszter etnográfiai kutatásaiban. In Vargyas Gábor (szerk.): Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi Kutatás múltja és jelene. Pécs: PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. 449–457. VARGYAS Lajos (1961) Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő, XLIII. évf. 5–20.

Ajánlott irodalom

Irodalom/Bibliogrphy BABAI Dániel – MOLNÁR Ábel – MOLNÁR Zsolt (2014) „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”. Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. Budapest – Vácrátót: MTA BTK Néprajztudományi. Intézet – MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Ökológiai Intézet. 15–30. (Bevezetés) BÁRTH Dániel (2012) „Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz?” A történeti szokáskutatás távlatai. In ifj. Bertényi Iván – Géra Eleonóra – Richly Gábor szerk. „Taníts minket úgy számlálni napjainkat ...” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 23–36. BALOGH Balázs – FÜLEMILE Ágnes (2019) Jelenlét, kapcsolattartás és terepmunka módszerek a változó Kalotaszegen. In Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. 31–60. BÁTI Anikó (2020) A néprajzi táplálkozáskultúra-kutatás szerepe a közétkeztetés vizsgálatában. In Cseh Fruzsina – Mészáros Csaba – Borsos Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet (ELKH) – L’Harmattan Kiadó. 241–260. BORSOS Balázs – MAGYAR Zoltán (2011) A magyar népi kultúra régiói. I – II. (Dunántúl – Kisalföld – Alföld; Erdély – Moldva). Budapest: Mérték Kiadó. CSEH Fruzsina – MÉSZÁROS Csaba – BORSOS Balázs (szerk.): Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet – L’Harmattan, 15–23. FÉL Edit (1991) A saját kultúrájában kutató etnológus. Ethnographia, 102. évf. 1–2. sz. 1–8. FRYKMAN, Jonas (1989) A mindennapi élet, mint a kutatás tárgya a svéd etnológiában. Ethnographia, 100. évf. 1–4. sz. 68–79. KASCHUBA, Wolfgang (2004) Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen: Csokonai Kiadó. 97–113. (II. Fogalmak és teóriák. 1. Perspektívák: kultúra és mindennapok). KÓSA László – SZEMERKÉNYI Ágnes (1973) Apáról fiúra. Móra Kiadó. KUNT Ernő (2003) Emlékezés és felejtés, avagy a halál három kalapja. In Uő: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok. Budapest: L’Harmattan. 163–179. KUTI Klára: Trendek, kérdések és források a jelenkori magyar táplálkozáskultúrában. In Vargyas Gábor (szerk.): Párbeszéd a haománnyal. A néprajzi Kutatás múltja és jelene. Pécs: PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. 458–486. MOHAY Tamás (2000) Új kérdések és új határok a néprajzban: az ezredforduló perspektívái. In Cseri Miklós – Kósa László – T. Bereczki Ibolya szerk. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Budapest– Szentendre: Magyar Néprajzi Társaság – Szabadtéri Néprajzi Múzeum. 745–756. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2010) Időrend, kronológia, periodizáció az európai etnológiában. Ethnographia, 121. évf. 3. sz. 209–224. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) A néprajztudomány tárgya, tagozódása, időszemlélete és módszerei. In Paládi-Kovács Attila – Flórián Mária (szerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben, I/1. Táj, nép, történelem. [főszerk.: Paládi-Kovács Attila]. Budapest: Akadémiai Kiadó. 11–37. és 894–898. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) Források, módszerek, eredmények a népi műveltség történeti kutatásában. In Flórián Mária (szerk.): Táj, nép, történelem I. 2. Magyar néprajz nyolc kötetben. I/2. Magyar Néprajz nyolc kötetben I. [főszerk: Paládi-Kovács Attila] 11–38. Budapest: Akadémiai Kiadó. PALÁDI-KOVÁCS Attila (2011) A magyar etnográfia tudománytörténete. In Flórián Mária szerk. Táj, nép, történelem I. 1. Magyar Néprajz nyolc kötetben I. [főszerk.: Paládi-Kovács Attila] Akadémiai Kiadó: Budapest. 39–125. és 898–907. SHILS, Edward (1987) A hagyomány. In HOFER Tamás – NIEDERMÜLLER Péter. (szerk.): Hagyomány és hagyományalkotás. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport. 15–66. SÁRKÁNY Mihály (2014) [1981] A kultúra és az életmód változása falun. In Uő.: Társadalom és gazdaság. Válogatott szociálantropológiai írások. [Vargyas Gábor összeáll.] Budapest: L’Harmattan Kiadó – MTA BTK Néprajztudományi Intézet. 107–117. SZABÓ László (1970) A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről. / A Damjanich János Múzeum közleményei, 25./ Szolnok: Damjanich János Múzeum. 107–116. (III. rész. III. fejezet: A kultúra mozgását meghatározó és befolyásoló tényezők) SZILÁGYI Miklós: A jelenidejűség és a történetiség Kisbán Eszter etnográfiai kutatásaiban. In Vargyas Gábor (szerk.): Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi Kutatás múltja és jelene. Pécs: PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. 449–457. VARGYAS Lajos (1961) Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? Néprajzi Értesítő, XLIII. évf. 5–20.

Kurzus szakjai