Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BBN-NEP-223

Cím

Magyar és összehasonlító néprajz 3.

Tervezett félév

Tavaszi

Meghirdetve

2025/26/2

ECTS

3

Nyelv

hu

Leírás

te_kód: BBN-NEP-223 kurzuskód: BBN-NEP-223

Oktatás célja

Oktatás célja: A tantárgy célja, hogy a Kárpát-medencei hagyományos népi kultúra egy jelentős kutatási területéről, az életmódról, a lakáskultúráról átfogó képen adjon a tantárgyat elvégzőknek. A félév során a tárgyi ellátottság területein keresztül haladva megismerkedünk a tájanként eltérő, 19-20. századi parasztház és a városi lakások térhasználatával, lakberendezési szokásaival, a mindennapi élet hétköznapi és szakrális tárgyaival; azok kultúrtörténetével, a kapcsolódó kézműves iparokkal, mint a bútorművesség, fazekasság, textilipar és bőrművesség, azok változásával, de érintjük a kockaházak, lakótelepek élettereit és a kortárs társadalomban zajló, a hagyományőrzéssel és revitalizációval kapcsolatos jelenségeket is.   A KKK szerint a tantárgy révén a hallgató tudásában s kompetenciáiban az alábbi fejlemények tervezettek: tudása Ismeri és érti a néprajztudomány és azon belül az anyagi kultúra kutatása által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait. Ismeri a néprajztudományon belül az anyagi kultúra területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit. Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik. képességei Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, néprajztudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között. Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni. Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és a néprajztudomány anyagi kultúrát érintő archívumokat és adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket. Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit. c) attitűdje Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására. Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak. Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi és néprajztudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében. d) autonómiája és felelőssége A néprajz, az anyagi kultúra kutatás szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében. Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.

Tantárgy tartalma

Oktatás tartalma: A tantárgy célja, hogy a Kárpát-medencei hagyományos népi kultúra egy jelentős kutatási területéről, az életmódról, a lakáskultúráról átfogó képen adjon a tantárgyat elvégzőknek. A félév során a tárgyi ellátottság területein keresztül haladva megismerkedünk a tájanként eltérő, 19-20. századi parasztház és a városi lakások térhasználatával, lakberendezési szokásaival, a mindennapi élet hétköznapi és szakrális tárgyaival; azok kultúrtörténetével, a kapcsolódó kézműves iparokkal, mint a bútorművesség, fazekasság, textilipar és bőrművesség, azok változásával, de érintjük a kockaházak, lakótelepek élettereit és a kortárs társadalomban zajló, a hagyományőrzéssel és revitalizációval kapcsolatos jelenségeket is. Főbb témacsoportok és kérdéskörök: Életmód fogalma, a téma kutatása Háztartási eszközök előállítása: önellátástól a céhes ipar termékeken át a tömeggyártásig. A tárgyak élete Bútorművesség Paraszti bútorok hagyományos típusai Fazekasság és fémművesség. Agyag és fémedények típusai Szűcsök, takácsok, szabók, vargák, csizmadiák Öltözködéskultúra, textilek. Női és férfi viselet, kelengye, a ház „öltöztetése” Lakásbelső, lakótér 1. Paraszti térhasználat, lakberendezési szokások. A konyha Lakásbelső, lakótér 2. Paraszti térhasználat, lakberendezési szokások. A szoba Lakásbelső, lakótér 3. Paraszti térhasználat, lakberendezési szokások. Tárolás, raktározás. Téli/nyári hétköznapi munkák és a lakóház Lakásbelső, lakótér 4. A ház gondozása, takarítás. Ünnep a házban Átmeneti szállások. Élet a falun kívül. A munkáslakás

Számonkérés és értékelés

Számonkérés: szóbeli vizsga  A számonkérés és értékelés rendszere: kollokviumi jegy. A hallgatói munka értékelésének alapvonalait az ELTE BTK kari szabályozása rögzíti, mely leszögezi, hogy az átadott tudás és készségek természetére tekintettel az oktató választja ki a hallgatói munka értékelésének eszközeit, A kollokviumi jegy általában írásbeli és/vagy szóbeli munkák értékelése nyomán születik, melyet a hallgató egyénileg vagy egy csoport tagjaként szerezhet meg.

Irodalomjegyzék

Irodalom: PALÁDI-KOVÁCS Attila főszerk.: Magyar Néprajz Nyolc kötetben. IV. Életmód. Budapest, 1997. PALÁDI-KOVÁCS Attila főszerk.: Magyar Néprajz Nyolc kötetben. III. Kézművesség. Budapest, 1991. GRANASZTÓI Péter 2010 Az eltűnt mindennapok nyomában. Mezővárosi társadalom a tárgyi világ tükrében (Kiskunhalas 1760–1850) /Tabula könyvek 10./ Néprajzi Múzeum, Budapest. GYÁNI Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. Budapest, Magvető, 1992. PALÁDI-KOVÁCS Attila: Ipari táj. Gyárak, bányák népe a 19-20. században. Budapest, Akadémiai, 2007. FÉL Edit – HOFER Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest, Balassi, 1997. FÉL Edit – HOFER Tamás: Az átányi parasztember szerszámai, Budapest, 2016.

Ajánlott irodalom

A Népművészeti Örökségünk c. sorozat köteteiből: Bellon Tibor, Szabó László (szerk.): Szolnok megye népművészete. Budapest, 1987. Hungaricana Fügedi Márta: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. Miskolc, 1997. Hungaricana Gazda László, Vagy Gyula (szerk.): Hajdú-Bihar megye népművészete. Budapest, 1989. Juhász Antal (szerk.): Csongrád megye népművészete. Budapest, 1990. Kapitány Orsolya, Imrő Judit (szerk.) Somogy megye népművészete. Kaposvár, 2001. Hungaricana Kücsán József, Perger Gyula (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye népművészete. Győr, 2002. Petercsák Tivadar, Veres László (szerk.) Heves megye népművészete. Eger, 2005. Ratkó Lujza (szerk.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete. Nyíregyháza, 2014.

Kurzus szakjai