Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BBN-NEP-503.17

Cím

Választható tantárgy Folklore Tsz. kínálatából: Boszorkányság és a boszorkányüldözés története Magyarországon és Közép-Európában: régi és új megközelítések

Tervezett félév

Őszi

ECTS

3

Nyelv

hu

Oktatás célja

A kurzus elvégzése után a hallgató képes lesz: bemutatni Európa hitvilágáról és vallásgyakorlatáról szerzett ismereteit, a kora újkortól napjainkig tartó időszakban; a megszerzett földrajzi, időbeli, és a társadalmi viszonyokra vonatkozó ismeretek alapján történeti, kultúrtörténeti és vallásantropológiai magyarázatokat és értelmezéseket alkotni, azok mellett vagy ellenük érvelni; elmélyíteni ismereteit a boszorkánysággal kapcsolatban kiemelt témákban, valamint kritikus szemmel tekinteni a mára már meghaladott tudományos elméletekre, az előítéletekre és tévhitekre; a történeti tények értelmezésére, kontextualizálására.

Tantárgy tartalma

A tárgy két, egymással szorosan összefonódó, fontos témát tekint át: a boszorkányüldözés történetét, valamint a boszorkánysághoz kapcsolódó képzeteket és hiedelmeket a kora újkortól napjainkig terjedő időszakban, Magyarországon és Közép-Európában. Sorra veszi a boszorkányüldözés nemzetközi kutatásának fontosabb állomásait és irányzatait az elmúlt mintegy fél évszázadból, s ebben az idő-és térbeli keretben helyezi el a magyarországi eredményeket. A boszorkányság jelenségét, képzetrendszerét többféle nézőpontból és változatos területeken mutatja be. Egyrészt történeti perspektívában helyezi el azt, és így nyújt részletes ismereteket a boszorkányvádak kialakulásának társadalmi és eszmei környezetéről, működési mechanizmusairól, az üldözés jogi kereteiről, a boszorkányság „népi hiedelmeiről” és az egyházi demonológia vonatkozó nézeteiről, a boszorkányság és az orvoslás összetett viszonyáról, valamint a boszorkányság és a társadalmi nemek történetének kapcsolatáról. Másrészt kitér napjaink népszerű (azaz populáris) boszorkányság értelemzéseire és azokat állítja a reflektorfénybe, amelyek reflektálnak a tudományos kutatás eredményeire: újrahasznosítják, átkeretezik vagy egyenesen visszautasítják őket. Tematika 1. Mi (volt) a boszorkányság, kik (voltak) a boszorkányok? Közhelyek, tévhitek és a tudományos megközelítések (fogalmi tisztázás és kutatástörténeti áttekintés) 2. "A boszorkányok köztünk vannak": konfliktusok és vádaskodás a kora újkori közösségekben (mélyfúrások és esettanulmányok) Németh Ildikó 2017: Boszorkányos szomszédság. Esettanulmány egy 1630. évi soproni boszorkányper kapcsán. Ethnographia 128: 365–382. 3. "Keresztények megrontói, a Sátán szolgálói": a boszorkányság az egyházi demonológia megítélésben Kristóf Ildikó 2001: „Bűvös-bájos varázslók” vagy „a Sátán sáska farkú katonái”: demonológiai elemek a 16–17. századi református irodalomban. In Pócs Éva (szerk.) Demonológia és boszorkányság Európában. (Studia Ethnologica Hungarica I.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz Tanszék, 107–135. 4. Éjszakai repülés, tündéri mulatság, állattá változás: boszorkányság, fantázia, hiedelemvilág (folklorisztikai, pszichológiai, érzelemtörténeti megközelítések) Pócs Éva 2018: Falusiak párbeszéde a bírósággal a repülésről. (A 16–18. századi magyarországi boszorkányperekben.) In Uő.: Népi vallás és mágia Közép-Kelet-Európában. Válogatott tanulmányok II. (Studia Ethnologica Hungarica 18.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék, 693–711. 5. A vádtól az ítéletig: a boszorkányüldözés jogi mechanizmusa Koncz Ibolya Katalin 2005: Osztrák büntetőtörvény a magyar boszorkányperekben. Korunk III/16(5), 53–56. 6. Történelmi panoráma: a magyarországi boszorkányüldözés története, 1529-1790 (rövid áttekintés: kronológia, intenzitás, általános és regionális sajátságok, európai kontextusa Kristóf Ildikó 2014: Boszorkányüldözés a kora újkori Magyarországon: kutatástörténet, események, teendők – 2013-ban. In Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.) Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet Európában. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából I.) Budapest: Balassi, 17–62. 7. A magyarországi boszorkányüldözés „vége” és a „babonairtó” közbeszéd kezdetei Tóth G. Péter 2014: A mágia dekriminalizációja és a babonaellenes küzdelem Magyarországon és Erdélyben, 1740–1848, In Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.): Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet Európában. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából I.) Budapest: Balassi, 63–83. 8. Rontás és gyógyítás: boszorkányok az orvoslás piacterén Klaniczay Gábor 2011: „Mely ördögtől volt nyavalyája, azon ördög volna gyógyítója”. A gyógyítók elleni boszorkányvád problémája a magyar boszorkányperekben. In Vargyas Gábor (szerk.): Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi kutatás múltja és jelene. (Studia Ethnologia Hungarica 13.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék, 695–712. 9. Miért éppen a nők? Feminizmus és boszorkányság – történeti perspektívák és jelenkori értelmezések Pócs Éva 1998: Miért nők a boszorkányok? Népi kultúra – népi társadalom 19: 135–153. 10. A Holdistennő diadalútja: a modernkori boszorkányság rövid története Kis-Halas Judit 2005. Újboszorkány kultuszok a 20. században. A wiccától a cyberboszorkákig. Rubicon 15(157): 56–61. 11. Vörös Rébék kompániája: boszorkányság a közép-európai posztkommunista spirituális miliőben 12. Boszorkányok a múzeumban: edukáció, emlékezetpolitika, „ezo-biznisz” Kis-Halas Judit 2005: Nem boszorkányság: múzeum!  Tabula 8(2): 329–336.

Számonkérés és értékelés

A tárgy ötfokozatú kollokviummal zárul. Az értékelés módja és szempontjai: Részvétel: rendszeres és aktív jelenlét az órákon (15%). Olvasás: minden órára a megadott vitaindító szöveg elolvasása és megvitatása (15%) Beadandó prezentáció (20%) Szóbeli vizsga (50%) A szóbeli vizsga része egy, a hallgató által tetszőlegesen választott és az oktatóval egyeztetett, az óra témájához kapcsolódó, önállóan elkészített, maximum 10 perces prezentáció, amelynek előadása a szóbeli vizsgán történik. A prezentáció egyoldalas összefoglalója és pdf-formátumú változata beadandó feladat is, amit a szóbeli vizsgán kell benyújtani. Ezt egészítik ki az órán elhangzott anyagon és a kötelező olvasmányokon alapuló kérdésekre adott válaszok.

Irodalomjegyzék

Kötelező irodalom Boyer, Paul – Paul Nissenbaum 2002. Boszorkányok Salemben. A boszorkányság társadalmi gyökerei. Budapest: Osiris. Cohn, Norman 1994: Európa démonai. A boszorkányüldözés története. Budapest: Corvina. Ginzburg, Carlo 2004. Éjszakai történet. A boszorkányszombat megfejtése. Budapest: Európa. Henningsen, Gustav 1985. A kívülről jött hölgyek. Tündérek, boszorkányok és szegénység a kora modern Szicíliában. Világosság 26: 778–785. Henningsen, Gustav 1988: A boszorkányok ügyvédje. A baszk boszorkányság és a spanyol inkvizíció (1609–1614). Budapest: Kossuth. Kis-Halas Judit 2008. The trial of an honest citizen in Nagybánya, 1704–1705. A tentative microanalysis of witchcraft accusations. In Gábor Klaniczay – Éva Pócs (eds.) Witchcraft Mythologies and Persecutions. (Demons, Spirits Witches 3.). Budapest: CEU Press, 213–236. Kis-Halas Judit 2014. Divinatio diabolica és babonás orvoslás. In Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.): Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet Európában. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 1.) Budapest: Balassi, Kis-Halas Judit 2020. Boszorkányok, gyógyítók és a Gyűdi Szűz Mária. Az orvoslás piaca az újkori Dél-Dunántúlon. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 11.) Budapest: Balassi. Klaniczay Gábor 2001: Transz és szkepticizmus Johannes Nider Formicarius című traktátusában. In Pócs Éva (szerk.) Demonológia és boszorkányság Európában. (Studia Ethnologica Hungarica 1.) Budapest – Pécs: L’Harmattan – PTE Néprajz Tanszék, 39–106. (Újabb megjelenés: Klaniczay Gábor: A boszorkányüldözés története, 2022) Klaniczay Gábor 2022. A boszorkányság kultúrtörténete. In Uő.: A boszorkányüldözés története. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 13.) Budapest: Balassi, 27–49. Klaniczay Gábor 2022. A boszorkányszombat. Antropológiai, pszichológiai, nyelvi, képi és történeti magyarázatok. In Uő.: A boszorkányüldözés története. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 13.) Budapest: Balassi, 50–83. Klaniczay Gábor 2010. A halasi boszorkányok és az új kultúrtörténet. In Bódy Zsombor–Horváth Sándor–Valuch Tibor (szerk.): Megtalálható-e a múlt. Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Budapest: Argumentum, 118–139. Klaniczay Gábor – Pócs Éva (szerk.) 2014. Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet Európában. (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 1.) Budapest: Balassi Komáromi Tünde 1996: Hat boszorkány rontásai. Kolozsvár, 1584. In Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Életutak, életmódok. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság, 5–41. Kristóf Ildikó 1998. „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”. A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen: Ethnica. Macfarlane, Alan 1999 [1970]: Witchcraft in Tudor and Stuart England: A Regional and Comparative Study. (With an introduction by James Sharpe.) London: Routledge. Németh Ildikó 2017: Boszorkányos szomszédság. Esettanulmány egy 1630. évi soproni boszorkányper kapcsán. Ethnographia 128: 365–382. Pócs Éva 1989. Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán. Budapest: Akadémiai. Pócs Éva 1995. Malefícium narratívok – konfliktusok – boszorkánytípusok. Sopron vármegye 1529–1768. Népi kultúra – népi társadalom 18, 9–66. Pócs Éva 1997. Élők és holtak, látók és boszorkányok. Mediátori rendszerek a kora újkor forrásaiban. Budapest: Akadémiai. Pócs Éva (szerk.) 2001. Demonológia és boszorkányság Európában. (Studia Ethnologica Hungarica I.) Budapest–Pécs: L’Harmattan–PTE Néprajz Tanszék. Thomas, Keith 1971. Religion and the Decline of Magic. Studies in popular belief in sixteenth- and seventeenth-century England. London: Routledge & Kegan Paul. Tóth G. Péter 1999. Szexháború? Avagy férfiak és nők konfliktusa a magyarországi boszorkányperekben. Tabula 2(1): 3–23. Tóth G. Péter 2018. Folyampróba – liturgikus vízpróba – boszorkányfürösztés. Egy istenítélet jellegű eljárás genezise a boszorkányüldözés forrásainak tükrében. In Pócs Éva (szerk.): Áldozat, istenítélet, divináció. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest: Balassi, 343–450. Kötelezően átnézendő forráskiadványok (3-at kell kiválasztani az 1-3 csoportokból) 1. Gyűjteményes forráskiadványok Klaniczay Gábor – Kristóf Ildikó – Pócs Éva (szerk.) 1989: Magyarországi boszorkányperek.Kisebb forráskiadványok gyűjteménye 1–2. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport. Komáromy Andor (szerk.) 1910: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest: Magyar Tudományos Akadéma. Schram Ferenc (szerk.) 1970: Magyarországi boszorkányperek (1529–1768) I–II. Budapest: Akadémiai. Schram Ferenc (szerk.) 1982: Magyarországi boszorkányperek (1529–1768) III. Budapest: Akadémiai. Sugár István (szerk.) 1987: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves- és Külső-Szolnok vármegyében. Budapest: MTA Könyvtár. 2. A magyarországi boszorkányság forrásai (sorozatszerkesztő: Pócs Éva) Bessenyi József (szerk.) 1996: A magyarországi boszorkányság forrásai I. Budapest: Balassi. Bessenyi József (szerk.) 2000: A magyarországi boszorkányság forrásai II. Budapest: Balassi. Kiss András – Pál Antal Sándor 2003: A magyarországi boszorkányság forrásai III. Budapest: Balassi. Tóth G. Péter (szerk.) 2005: A magyarországi boszorkányság forrásai IV. Budapest: Balassi. 3. A magyarországi boszorkányság forrásai. Várostörténeti sorozat (sorozatszerkesztő: Tóth G. Péter) Balogh Béla (szerk.) 2004: Nagybányai boszorkányperek. Budapest: Balassi. (A magyarországi boszorkányság forrásai. Várostörténeti sorozat I.) Hagenthurn Endre (szerk.) 2010: Schäßburger Hexenprozesse – Segesvári boszorkányperek (1666–1732). Budapest: Balassi. (A magyarországi boszorkányság forrásai. Várostörténeti sorozat II.) Tóth G. Péter – Németh Ildikó (szerk.) 2010: Ödenburger Hexenprozesse – Soproni boszorkányperek (1529 – 1702). Budapest: Balassi. (A magyarországi boszorkányság forrásai. Várostörténeti sorozat III.) Pakó László – Tóth G. Péter – Kiss András (szerk.) 2014: Kolozsvári boszorkányperek, 1564–1743. Budapest: Balassi. (A magyarországi boszorkányság forrásai. Várostörténeti sorozat IV.) Brandl Gergely – Tóth G. Péter (szerk.) 2016: Szegedi boszorkányperek 1726–1744. Budapest: Balassi. (A magyarországi boszorkányság forrásai. Várostörténeti sorozat V.) 4. Egyéb forráskiadások Szilágyi Mihály 1987: Boszorkányperek Tolna megyében. In K. Balogh János (szerk.) Tanulmányok Tolna megye történetéből XI. Szekszárd: Tolna Megyei Levéltár, 437–513.

Ajánlott irodalom

Idegen nyelvű irodalom (A választott témához legalább kettőt fel kell használni.) Ankarloo, Bengt – Gustav Henningsen eds. 1993 [1990]: Early Modern European Witchcraft. Centres and Peripheries. Oxford: Oxford University Press. Bailey, Michael D. 2021: Origins of the Witches’ Sabbath. University Park Pennsylvania: The Pennsylvania State University Press Behringer, Wolfgang 2004: Witches and Witchhunts. A Global History. Cambridge: Polity Press. Blécourt, Willem de (ed.) 2015: Werewolf Histories. Houndmills, Basingstoke: Palgrave Macmillan. Broedel, Hans Peter 2003: The Malleus Maleficarum and the Construction of Witchcraft. Theology and Popular Belief. Manchester: Manchester University Press. Briggs, Robin 1996: Witches and Neighbours. The Social and Cultural Context of European Witchcraft. London: Harper Collins. Butler, Jenny 2019: The Nearest Kin of the Moon: Irish Pagan Witchcraft, Magic(k), and the Celtic Twilight. In Feraro, Shai – Ethan Doyle White (eds.) Magic and Witchery in the Modern West. Celebrating the Twentieth Anniversary of ‘The Triumph of the Moon’. London: Palgrave Macmillan, 85–100. Davies, Owen 2003: Popular Magic. Cunning Folk in English History. London: Humbledon Continuum. Edwards, Katherine A. (ed.) 2016: Everyday Magic in Early Modern Europe. London–New York: Routledge. Evans-Pritchard, Edward E. 1976: Witchcraft, Oracles and Magic among the Azande. (Abridged with an introduction by Eva Gillies.) Oxford: Clarendon Press. Favret-Saada, Jeanne 1980: Deadly Words: Witchcraft in the Bocage. (Translated by Catherine Cullen.) Cambridge – New York: Cambridge University Press. (Les mots, la mort, les sorts, Éditions Gallimard, Paris, 1977) Goodare, Julian – Laureen Martin – Joyce Miller (eds.) 2008: Witchcraft and Belief in Early Modern Scotland. Houndmills, Basingstoke: Palgrave Macmillan. Goodare, Julian – Rita Voltmer – Liv Helene Willumsen (eds.) 2020: Demonology and Witch-hunting in Early Modern Europe. London–New York: Routledge. Greenwood, Susan 2000: Witchcraft, Magic and the Otherworld: An Anthropology. New York: Berg. Hegner, Victoria 2013: Urban Witchcraft and the Issue of Authority. In Anna Fedele – Kim E. Knibbe (eds.): Gender and Power in Contemporary Spirituality: Ethnographic Approaches. New York – Milton Park, Abingdon: Routledge, 142–159. Hartmann, Wilfried (hrsg.) 2004: Das Sendhandbuch des Regino von Prüm. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft. Homza, Lu Ann 2022: Village Infernos and Witches' Advocates. Witch-hunting in Navarre, 1608-1614. University Park Pennsylvania: The Pennsylvania State University Press Hutton, Ronald 2021: The Triumph of the Moon. The History of Modern Pagan Witchcraft. Oxford: Oxford University Press. (Second edition) Kivelson, Valerie A. 2013: Desperate Magic, The Moral Economy of Witchcraft in Seventeenth‑Century Russia. Ithaca–London: Cornell University Press. Kivelson, Valerie A. – Christine D. Worobec (eds.) 2020: Witchcraft in Russia and Ukraine 1000–1900: A Sourcebook. Ithaca–London: Cornell University Press. Klaniczay, Gábor – Pócs, Éva (eds.) 2005: Communicating with the Spirits. Demons, Spirits, Witches I. Budapest: Central European University Press. Klaniczay, Gábor – Pócs, Éva (eds.) 2006: Christian Demonology and Popular Mythology. Demons, Spirits, Witches II. Budapest: Central European University Press. Klaniczay, Gábor – Pócs, Éva (eds.) 2008: Witchcraft Mythologies and Persecutions. Demons, Spirits, Witches III. Budapest: Central European University Press. Klaniczay, Gábor – Pócs, Éva (eds.) 2017: Witchcraft and Demonology in Hungary and Transylvania. Cham: Palgrave Macmillan. Kounine, Laura – Michael Ostling (eds.) 2016: Emotions in the History of Witchcraft. London: Palgrave Macmillan Levack, Brian P. (ed.) 2013: The Oxford Handbook of Witchcraft in Early Modern Europe and Colonial America. Oxford: Oxford University Press. Luhrmann, Tania M. 1989: Persuasions of the Witches’ Craft: Ritual Magic in Contemporary England. Cambridge, MA: Harvard University Press. Machielsen, Jan (ed.) 2020: The Science of Demons. Early Modern Authors Facing Witchcraft and the Devil. London – New York: Routledge. Mackay, Christopher S. 2009 [2006]: The Hammer of Witches. The Complete Translation of the Malleus Maleficarum. Cambridge: Cambridge University Press. Magliocco, Sabina 2004. Witching Culture: Folklore and Neo-paganism in America. Philadelphia: University of Pennsylvania Press. Ostling, Michael 2011: Between the Devil and the Host. Imagining Witchcraft in Early Modern Poland. Oxford: Oxford University Press. Ostling, Michael (ed.) 2018: Fairies, Demons, and Nature Spirits: ’Small Gods’ at the Margins of Christendom. London: Palgrave Macmillan. Roper, Lyndal 1994: Oedipus and the Devil: Witchcraft, religion and Sexuality in Early Modern Europe. London: Routledge. Roper, Lyndal 2004: Witch Craze: Terror and Fantasy in Baoque Germany. New Haven – London: Yale University Press. Rountree, Kathryn 1999: The Politics of the Goddess. Feminist Spirituality and the Essentialism Debate.  Social Analysis: The International Journal of Anthropology 43(2): 138–165. Rowlands, Alison 2009: Witchcraft and Masculinities in Early Modern Europe. London: Palgrave Macmillan. Salomonsen, Jone 2002: Enchanted Feminism: Ritual, Gender, and Divinity among the Reclaiming Witches of San Francisco. New York: Routledge. Sered, Susan Starr 1994: Priestess, Mother, Sacred Sister: Religions Dominated by Women. New York: Oxford University Press Steward, Pamela – Andrew Strathern 2009: Witchcraft, Sorcery, Rumours and Gossip. Cambridge: Cambridge University Press. Tausiet, Maria 2013: Urban Magic in Early Modern Spain. Abracadabra Omnipotens. London: Palgrave Macmillan. Toivo, Raissa Maria – Liv Helene Willumsen 2022: A Narratological Approach to Witchcraft Trial Records: Creating Experience. Scandinavian Journal of History 47(1): 39–61. https://doi.org/10.1080/03468755.2021.2014953 Zika, Charles 2007: The Appearance of Witchcraft. Print and Visual Culture in Sixteenth-Century Europe. London: Routledge. Zwissler, Laurel 2016: Witches’ Tears: Spiritual Feminism, Epistemology, and Witch Hunt Horror Stories. The Pomegranate 18(2): 176–204. Zwissler, Laurel 2018: New Age, Wicca and Paganism. In Hilary Callan (ed.) International Encyclopedia of Anthropology. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/9781118924396.wbiea2133

Kurzus szakjai