Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BBN-NEP11-222

Cím

Magyar és összehasonlító néprajz 2.

Tervezett félév

Őszi

Meghirdetve

2026/27/1

ECTS

3

Nyelv

hu

Leírás

te_kód: BBN-NEP11-222 kurzuskód: BBN-NEP11-222

Oktatás célja

Magyar és összehasonlító néprajz 2. (BBN-NEP11-222) Bali János egy. doc. – Mészáros Csaba egy. adj. Az előadás keretében a hallgatók megismerhetik az életmódhoz, az életszervezéshez köthető táji, környezeti tényezők néprajzi-antropológiai megközelítéseit. Milyen hatása van a természeti és az épített környezetnek az életmód szervezésére, melyek az életszervezés térbeli gyakorlatai? A tematika a térbeliség és az időbeliség tekintetében is széles perspektívájú. 1. RÉSZ Térbeliség szerepe az anyagi kultúra megértésében 1. óra: Mit nevezünk anyagi kultúrának? Az anyagi kultúra megértésének paradigmái: evolucionizmus és tárgyfejlődés; strukturalizmus és szemiotika; a tárgyak társadalmi élete. Mit értünk az anyagi kultúra térbelisége alatt? Antropológiai megközelítések a térbeliségről. A hely és a tér különbségének antropológiai megértése. 2. óra: A táj antropológiája. A táj, mint kartográfiailag értelmezhető fogalom. Kistáj, nagytáj, táji tagolódás. A táj mint megélt, megtapasztalt környezet. A táj, mint az emberi ténykedés színtere. A táj szimbolikus jelentései és létrehozása. 3. óra: A térbe helyezett ember, együttélés és gazdasági hasznosítás: a környezeti antropológia kérdései A környezet megértése: pragmatizmus és intellektualizmus. Kategorizálás, taxonok, növények. Ember-állat kapcsolatok térbeli szerkezete. 2. RÉSZ Térbeliség és településszerkezet 4. óra: Települések egymás közötti viszonya, utak, határok, központok, vásáros helyek. A települések térbelisége, központ-elméletek. Város és falu kapcsolatai. Határtípusok és határjelenségek (településhatár, külterület-belterület, megyehatár, államhatár). Ami összeköt: az út. 5. óra Településtípusok Bevezetés a településnéprajzba és a településszerkezet táji, történeti meghatározottságába. 6. óra Gazdasági rendszerek, a gazdálkodás térbeli szerkezete, gazdasági épületek és udvar. Kétbeltelkes település, ólaskertes gazdálkodás, szőlőművelés és hegy. 3. RÉSZ Lakóház 7. óra A (köz)népi lakóház történeti változásai Barabás Jenő és Gilyén Nándor alapján. Nemzetközi kitekintés: Hoffmann Tamás 8. óra A (köz) lakóház tái típusainak virágkora, a mezotáji rendszer (18-19. század)             Balassa M. Iván alapján, a Magyar Néprajz Életmód kötet adott fejezete. 9. óra A hosszú 20. század változásai: egységesülés és típustervek, vikend házak és üdülők Hollókő ófalujától az ONCSA és OHÉSZ házakon át a Kádár-kockáig és a katasztrófák után újjáépített házakig (Kolontár, Devecser, Felőzsolca, Tákos és Csaroda) 4. RÉSZ Életmód és az épített köztér 10. óra Középületek és -építmények Templom, iskola, történelmi emlékmű, fodrászszalon, buszmegálló. A Skanzen 20. századi falu koncepciójának diskurzusa. 11. óra A városi köztér társadalomtörténete és antropológiai kutatásai             Utca, kapu és határ. 12. óra A városi magántér épületei, telepei Munkáskolónia, panel lakótelep, lakópark. Kötelező olvasmányok A. Gergely András – Bali János szerk. 2007a Város-képzetek. Az antropológiai megismerés árnyalatai. Budapest. (digitális tananyag) A. Gergely András – Bali János szerk. 2007b Város-antropológiai vázlatok és változatok. A város-megismerés kérdőjeleiből. Budapest. (digitális tananyag) Andrásfalvy Bertalan 1978 A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethnographia, 89, 3, 231–243. Bodrogi Tibor 1961 Mesterségek születése. Kis egyetemes tárgyi néprajz - Gondolattár 6. Budapest, Gondolat. Borsos Balázs 2011 A magyar népi kultúra regionális struktúrája. I-II. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, Csizmady Adrienn 2008 A lakóteleptől a lakóparkig. Budapest. Ilyés Zoltán 2010 Etnicitás és szimbolikus geográfia. A táj kisajátítása különösen határvidékek, kontaktzónák esetén. In: Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitás. Különbségtermelő társadalom. Budapest, Gondolat – MTA Kisebbségkutató Intézet. 114-125. Hofer Tamás 1960 A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez. Műveltség és Hagyomány I-II, 331-350. Mészáros Csaba 2015 A határkutatás néprajzi megközelítései. In: Turai, Tünde (szerk.) Hármas határok néprajzi értelmezésben. Budapest, Magyarország : MTA BTK Néprajztudományi Intézet. 13-25. Wilhelm, Gábor 2016 Antropológiai tárgyelmélet. Budapest: Néprajzi Múzeum. Magyar néprajz. IV. Életmód. Település. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/iv-eletmod-41AA/telepules-41D4/

Tantárgy tartalma

Az ember és az őt körülvevő környezet viszonya Település, településformák, tér, úthálózat Építkezés. Történeti korszakok a népi építészetben. A hagyományos építkezés táji változatai. A hagyományos paraszti lakóház. Az udvar és gazdasági építményei

Számonkérés és értékelés

A kurzus teljesítésének feltétele: a kurzus szóbeli vizsgával zárul. Sikeres teljesítésének feltétele az órai anyag és a témához kapcsolódó olvasmányok ismerete. A szóbeli vizsgán az a hallgató vehet részt, aki az beugró dolgozatot sikeresen teljesítette.

Irodalomjegyzék

Babai Dániel – Molnár Ábel – Molnár Zsolt 2014 „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát” Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. MTA BK Néprajztudományi Intézet – MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet. Babai Dániel – Tóth Antónia – Szépligeti Mátyás – Ulicsni Viktor 2021 „A régi öregek, azok lehet ám, hogy jobban tudják…”  Hagyományos ökológiai tudás az Őrségben. In Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán (szerk.): Ethno-Lore XXXVIII. 97–171. Bácskainé Pristyák Erika 2024 Ipartelepek a bokortanyák térségében. In Kókai Sándor – Csüllög Gábor (szerk.): Táj, társadalom, kultúra. Tiszteletkötet Frisnyák Sándor kilencvenedik születésnapjára. Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet – MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága, Nyíregyháza, 13–26. Bali János 2015 A „Kentaur-ház” – A falusi lakóház a tipikus változata Magyarországon a 20. század második felében. In Bereczki Ibolya – Cseri Miklós – Sári Zsolt (szerk.): Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 179–202. Barabás Jenő – Gilyén Nándor 1979 Vezérfonal népi építészetük kutatásához. Műszaki, Budapest. Barabás Jenő 1960 A szórványtelepülések kialakulása Közép-Európában. Műveltség és hagyomány I–II. 219–248. Bárth János 1975 A szállás fogalma és típusai Kalocsa környékén. Ethnographia LXXXVI. (2–3) 235–275. Bárth János 1997 Település. In Balassa Iván (főszerk.): Magyar Néprajz IV. Életmód. (Anyagi kultúra 3.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 9–88. Bátky Zsigmond 1930 Magyar tűzhelyek és háztípusok. Néprajzi Értesítő XXII. 113–137. Borbély Sándor 2021 „Hagyományos ökológiai tudás” és lokális tájhasználati praxisok egy kárpátaljai magyar faluban. In Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán (szerk.): Ethno-Lore XXXVIII. 315–350. Bulcsu László 2023 Szalacs formálódó határai. (Fotóesszé) Tabula XXIV (1) Dénes Andrea 2022 A háztartásban használt növények. Etnobotanikai áttekintés. In Dénes Andrea – Haramza Márk – Várdai Levente (szerk.) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve LV. 5–38. Füzes Endre et alii. 1997 Építészet. In Balassa Iván (főszerk.): Magyar Néprajz IV. Életmód. (Anyagi kultúra 3.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 93–320. Györffy István 1937 A magyar tanya. Földrajzi közlemények LXV. 70–93. H. Csukás Györgyi 1957 A Bakony és a Balaton-felvidék népi építészete. In Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 21–61. Hajnáczky Tamás 2014 A tibolddaróci barlanglakások felszámolása, avagy a nem cigányok a CS-lakás programban. In Bereczki Ibolya – Nagyné Batári Zsuzsanna – Sári Zsolt (szerk.): Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 103–121. Hofer Tamás 1957 Csűrök és istállók a falun kívül. Ethnographia LXVIII. (3) 377–424. Hortoványi Piroska 2009 NEKED VOLT GYEREKSZOBÁD? A falusi gyermek státuszának változása a 20. század második felében. In Cseri Miklós – Sári Zsolt (szerk.) Vidéki életmódváltások a 20. században. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 307–322. Ispán Ágota 2020 A város vidéke. A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, Budapest, 139–166. (A faluvillamosítás és háztartási következményei c. fejezet) Ivony Éva 2024 Gazdálkodó tanyák a Kiskunságon – megküzdési stratégiák a változó társadalmi-gazdasági környezet és a klímaváltozás hatásai mellett. In Leveleki Magdolna – Ivony Éva – Soós Zsolt – Mészáros Attila – Ládonyi Zsuzsanna (szerk.): Merre tartunk? Eredmények és dilemmák. MTA VEAB Szociológiai Munkabizottság, Veszprém, 7–20. Jeney János 2021 A romániai falurombolás magyar szemmel. Bözödújfalu térképének használata a falu rekonstrukciójához. In Nagy Dóra – Nagy L. István (szerk.): A Magyarságkutató Intézet Évkönyve. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 209–232. Koloh Gábor 2024 A paraszt terei. A térérzékelés változása a 19–20. századi Magyarországon. Századok CLVIII. (1) 43–67. Major Jenő 1965 A magyar falvak morfológiai sajátosságainak néhány vonása. Településtudományi Közlemények XVII. 29–53. Máté Gábor – Kurucz Réka – Farkas Judit 2023 Tiltott, tűrt, támogatott helyek. Metszetek az államszocialista időszak falusi migrációs folyamatairól Baranya megyében. Ethnographia CXXXIV (3) 442–466. Máté Gábor 2007 Az alsó-magyarországi bányavárosok etnikai képének történeti és földrajzi vizsgálata. Földrajzi Értesítő LVI. (3–4) 181–204. Máté Gábor 2013 Sajtos Márton és kora. Egy XVIII. század eleji Dombóvár vidéki paraszt portréja és az újranépesedő táj rajza. In Kriston Vízi József (szerk.) Ember – táj – természet – alkotás. Dél-Dunántúli dolgozatok. Tanulmányok Dr. Szőke Sándor emlékére (Füzesgyarmat, 1932–Dombóvár, 2005). Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület, Dombóvár, 40–59. Máté Gábor 2014 A helyi úthálózat kutatásának néprajzi és településtörténeti kérdései. Ethnographia CXXV. (4) 571–589. Máté Gábor 2017 17–18. századi tanúvallomások településtörténeti tanulságai a középkori Tolna nyugati és déli felén. In Benkő Elek – Bondár Mária – Kolláth Ágnes (szerk.): Magyarország régészeti topográfiája. Múlt, jelen, jövő. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Budapest, 301–310. Molnár Zsolt – Babai Dániel 2009 Népi növényzetismeret Gyimesben I. Növénynevek, népi taxonómia, az egyéni és közösségi növényismeret. Botanikai Közlemények XCVI. (1–2) 117–143. Molnár Zsolt – Babai Dániel 2021 Ökológusok a hagyományos tudás kutatásában: a hosszú távú és együttműködésre építő kutatások fontossága. In Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán (szerk.): Ethno-Lore XXXVIII. 29–51. Molnár Zsolt 2011 A hortobágyi pásztorok növényosztályozása, a vadon termő növények ismertsége és néven nevezettsége. Crisicum 7. 153–207. Nagy Zsolt 2021 A magyar népi dísznövénykultúra kutatásának története. In Keszeg Vilmos – Szakál Anna (szerk.) Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 29. KJNT, Kolozsvár, 205–252. Nagy Zsolt 2024 Gyermekek az etnobotanika szolgálatában. Az Ezerjófű-mozgalom és hatásai a népi növényismereti kutatások megindulására. Erdélyi toll. XVI. (3–4) 371–387. Novák László 1999 Gömör megye településnéprajzi viszonyai. In Veres László – Viga Gyula (szerk.): Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVIII. (2) 903–926. Sabján Tibor 1998 Tüzelőberendezések a történeti forrásokban I–II. Ethnographia CXIX. (1) 7–46., 477–503. Sári Zsolt 2009 Típusterves építkezések és az életmód változásainak kapcsolata. In Cseri Miklós – Sári Zsolt (szerk.) Vidéki életmódváltások a 20. században. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 21–52. Szőke Judit 2009 Konyhai modernizáció A gáztűzhely megjelenése és elterjedése a falusi háztartásokban a 20. század második felében. In Cseri Miklós – Sári Zsolt (szerk.) Vidéki életmódváltások a 20. században. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 251–271. Tamáska Máté 2023 Túl a kockaházakon. Faluképek a nyolcvanas évekből. Replika 128. (1) 101–125.

Kurzus szakjai