Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Néprajzi Intézet

Kód

BBN-NEP11-241

Cím

Népcsoportok és regionális kultúrák 1.

Tervezett félév

Őszi

ECTS

3

Nyelv

hu

Oktatás célja

A BA szakon meghirdetett kurzus célja, hogy a hallgatók – az elméleti és módszertani tanulmányokon, szintéziseken keresztül - megismerkedjenek a magyar néprajztudomány egyik legfontosabb kutatási hagyományával, a köznépi kulturális jelenségek térbeli megoszlásának kérdésével, a főbb kutatókkal és kutatási eredményekkel, a köznépi kultúra táji-történeti tagolódásának okaival és fogalmi rendszerével. A félév során négy nagytájunk közül a Felföldet és a Dunántúlt dolgozzuk fel. A kurzus kitér arra is, hogy a térbeliségből fakadó lokális és regionális hagyománynak milyen szerepe lehet az ezredforduló táján, a különböző tájak és települések saját hagyományaik újragondolásában és újraélesztésében. A hallgatók az elméleti tudás megszerzése mellett számot kell adjanak tudásuk gyakorlati felhasználásáról is. Mindenkinek egy választott tájegységről egy saját, 10 perces videót kell készíteni, s azt az óra keretében bemutatnia.

Tantárgy tartalma

Fogalmak, értelmezések, kutatástörténet 1: népcsoport, etnikai csoport, néprajzi táj, zóna, régió Fogalmak, értelmezések, kutatástörténet 2: a termelési táj és a hozzá kapcsolódó kutatási tradíció Dunántúl és Felföld népcsoportjai, a nagytájak (nagyrégiók) általános jellemzése Nyugat-Dunántúl népcsoportjai (Őrség, Felső-Őrség (Őrvidék), Göcsej, Hetés, Lendva-vidék, Kemenesalja, Vasi Hegyhát, Vasi Völgység) Észak-Dunántúl (Kisalföld) népcsoportjai (Szigetköz, Csallóköz, Mátyusföld, Fertő-mellék, Hanság vidéke, Mosoni-síkság, Rábaköz, Tóköz, Sokoróalja, Győri-puszták) Közép- és Dél-Dunántúl népcsoportjai (Bakony, Vértes, Vértesalja, Gerecse és vidéke, Tatai-dombvidék, Pilis és Dunakanyar, Budai-hegység, Balatonmellék, Balaton-felvidék, Somogy, Zselic, Hegyhát, Völgység, Közép-Baranya (Pécs vidéke), Kelet-Mecsekalja) Kelet-Dunántúl (Duna mellék) népcsoportjai (Pesti-síkság, Pest-vidék, Solti-síkság, Kalocsai-Sárköz, Mezőföld, Sárrét, Tolnai Sárköz, Ormánság, Drávaszög, Szlavóniai magyarok, Horvátországi magyarok, Szerémség) Nyugat-Felföld népcsoportjai (Zoboralja, Garam mente, Huntyiak, Palócföld, Galga mente, Galga-vidék, Mátraalja, Barkóság, Medvesalja) Kelet-Felföld népcsoportjai (Bükkalja, Gömör, Cserehát, Torna, Tokaj-Hegyalja, Hegyköz) Hallgatói (videós) prezentációk 1. Hallgatói (videós) prezentációk 2. Hallgatói (videós) prezentációk 3. A félév lezárása, zárthelyi dolgozat megírása

Számonkérés és értékelés

A megajánlott kollokviumi osztályzat a ZH és a videó értékeléséből áll össze (50-50%).

Irodalomjegyzék

Kötelező olvasmány: Paládi-Kovács Attila (2011) Kulturális régiók és etnikai, néprajzi csoportok. In: Magyar Néprajz I.1. Táj, nép, történelem. Akadémiai Kiadó, Budapest. (A Bevezetés: 427-443., valamint a Dunántúl és a Felföld fejezetek) (digitális jegyzet)

Ajánlott irodalom

Áttekintésre ajánlott olvasmányok: Andrásfalvy Bertalan (1978) A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethnographia LXXXIX. 231-243. Andrásfalvy Bertalan (1980) Néprajzi csoport, kistáj, régió. In: Népi kultúra – népi társadalom XI-XII. Budapest. 39-58. Bácskai Vera - Nagy Lajos (1984) Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest. Bakó Ferenc (1980) A palóckutatás elvi és módszertani problémáiról. In: Néprajzi csoportok kutatási módszerei (Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 7.) (szerk. Paládi-Kovács Attila) Budapest. 130-138. Bakó Ferenc (1981) Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései. Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól. In: Agria (Az Egri Múzeum Évkönyve) XVIII. Eger. 243-289. Bakó Ferenc (1989) A palóc etnikai műveltségi csoport fő jellemzői (összefoglalás). In: Palócok II. Újkori történelem és népi társadalom. (szerk.: Bakó Ferenc). Eger. 821-889. Bali János (2001) A Börzsöny vidéki málnatermelő táj meghatározásához. In: Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. (szerk.: Hála József - Szarvas Zsuzsa - Szilágyi Miklós). Budapest. 199-220. Bali János (2005) A középhegységi paraszt ökotípusa. ETHNO-LORE. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve XXII. Budapest. 11-45. Barabás Jenő (1958) Az etnikai csoportok fogalmának kérdéséhez. Néprajzi Értesítő XL. 19-27. Bencsik János (1986) A folyók elválasztó, a révek összekötő szerepe a paraszti árucserében. In: Árucsere és migráció. (A Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga). (szerk.: Szabadfalvi József - Viga Gyula). Miskolc. 143-153. Borsos Balázs (2002) „A régi jó régió”. A magyar népi kultúra számítógép meghatározta területi egységeinek elnevezése kérdéséről. In: Néprajzi Látóhatár XI. 1-4. (Keményfi Róbert szerk.: A kultúra táji, térbeli változatai. Tanulmányok a 60 éves Kósa László tiszteletére.) Debrecen. 103-112. Borsos Balázs – Magyar Zoltán (2011) A magyar népi kultúra régiói 1-2. Dunántúl, Kisalföld, Alföld. Mérték Kiadó, Budapest. Dankó Imre (1978) Vándorlás és árucsere (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez). In: Déri Múzeum Évkönyve 1977. Debrecen. 251-289. Diószegi Vilmos (1968) A palóc etnokulturális csoport hatása és kirajzásai. In: Népi Kultúra - Népi Társadalom I. Budapest. 217-251. Enyedi György (1961) Földrajzi munkamegosztás és termelési körzetek a mezőgazdaságban. Földrajzi Értesítő X. 2. 153-171. vagy Enyedi György (1963) A mezőgazdaság földrajzi típusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények XI. (LXXXVII.) No 4. 313-334. Frisnyák Sándor (1988) A Zemplén-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18-19. században. In: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza. Az 1987 október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga. (szerk.: Bencsik János - Viga Gyula). (Néprajzi vidékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6.) (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai XXII.). Miskolc. 22-47. Gráfik Imre (1979) Szentendre sziget néprajzi körülhatárolásának kérdései. Ethnographia XC. 500-509. Gunda Béla (1943) A magyarság néprajzi csoportjai. In: A magyar nép (szerk.: Bartucz Lajos). Budapest. 93-113. Hála József (1987) A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX-XX. században. (Dissertationes Ethnographicae 6.). Budapest. Ikvai Nándor (1977) Az Ipoly menti falvak néprajzi képe. In: Börzsöny Néprajza (Studia Comitatensia 5) (szerk.: Ikvai Nándor). Szentendre. 627-646. Kodolányi János (1958) Problémák az ormánsági etnikai csoport körülhatárolásában. Néprajzi Értesítő XL. 5-18. Kolsrud, Knut (1973) On Cultural Boundaries as an Ethnological Problem. Ethnologia Scandinavica 5-30. Kósa László (1998) Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Planétás, Budapest. (A Bevezetés: 11-68., valamint a Dunántúl és a Felföld fejezetek) Kósa László - Filep Antal (1975) A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest. Liszka József (1988) A kurtaszoknyás hatfalu mint néprajzi csoport és helye népi kultúránk rendszerében. In: "Kurtaszoknyás hatfalu". Dolgozatok Kéménd község néprajzából. (szerk.: Liszka József). (Új Mindenes Gyűjtemény 7.) Bratislava-Budapest. 13-33. Nádasi Éva (1985) A gazdálkodás és az etnikum viszonya. In: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon II. Kiegészítő kötet. (szerk.: Szabadfalvi József - Viga Gyula). Miskolc. 23-26. Örsi Julianna (1978) Házassági kapcsolatok szerepe az etnikai jegyek meghatározásában. In: Mátraderecske. Néprajzi tanulmányok. Eger. 88-107. Paládi-Kovács Attila szerk. (1980) Néprajzi csoportok kutatási módszerei (Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 7.) Budapest. Paládi-Kovács Attila (1984) Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon. In: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon (A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XV.) (szerk.: Kunt Ernő - Szabadfalvy József - Viga Gyula) Miskolc. 61-73. Paládi-Kovács Attila (1994) A Felföld mint kulturális régió. Ethnographia 105. 1-35. Paládi-Kovács Attila (2002) Zonalitás a Bódva-vidék anyagi kultúrájában. In: Néprajzi Látóhatár. XI. évf. 1-4. szám. (A kultúra táji, térbeli változatai. Tanulmányok a 60 éves Kósa László tiszteletére.) (szerk.: Keményfi Róbert). Debrecen. 85-101. Tóth Tibor (1980) A történeti tájak kérdéséhez. In: Tanulmányok a területi kutatások módszertanáról. (szerk.: Tóth Tibor). (A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Közlemények 27.). Pécs. 229-244. Ujváry Zoltán (1981) A migráció és a kolonizáció szerepe Gömör népi kultúrájában. In: A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása. (A Dunaszerdahelyen 1980. május 26-28-án megrendezett szeminárium előadásai). (szerk.: Ján Botik - Méry Margit). Bratislava. 54-62. Viga Gyula (1984) Árucsere (Adatok egy termelési táj körülhatárolásához). In: Répáshuta – Egy szlovák falu a Bükkben. (szerk.: Szabadfalvi József - Viga Gyula). (A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIII.) Miskolc. 171-188. Viga Gyula (1988) Néhány szempont a táji munkamegosztás néprajzi vizsgálathoz. (Észak magyarországi példák alapján). In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve. Miskolc. 559-572. Viga Gyula (1999) Falu és külvilág (Adatok Szendehely népének külső kapcsolataihoz a két világháború közötti időszakban). A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. Salgótarján. 213-224. Vilkuna, Kustaa (1975) Nyelvhatár, etnikai határ, kulturális határ. Magyar Tudomány (Új Folyam) XX. 752-760. Viski Károly (1938) Etnikai csoportok, vidékek. Budapest.

Kurzus szakjai