Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Néprajzi Intézet
- Kód
- BBN-NEP11-252
- Cím
- Magyar és összehasonlító folklór 2.
- Tervezett félév
- Őszi
- ECTS
- 3
- Nyelv
- hu
- Leírás
- te_kód: BBN-NEP11-252 kurzuskód: BBN-NEP11-252
- Oktatás célja
- A kurzus célja a hősepika és a ballada műfajainak összehasonlító szemléletű áttekintése, valamint a műfajhoz kötődő elméleti munkák, főbb nemzetközi eredmények átfogó bemutatása.
- Tantárgy tartalma
- Bevezetés, a ballada kulturális divatja Európában. A ballada „felfedezése”. Balladák, bárdok és az Osszián–vita. A nép felfedezése. James MacPherson: hamisító vagy „hagyományteremtő”? Hősepika. Népek eposzai. Gilgames, Mahábhárata, Manasz, Roland-ének, Nibelunglied, verses Edda, Igor-ének, Cid stb. (Kitekintés: a griot-hagyomány) Világ-, társadalom- és hőskép a hősepikában. A hősepika fejlődési fokozatai, történeti rétegzettség. (archaikus eposz, lovageposz, könyveposz). (Kitekintés: Latin-Amerika) 3. A homéroszi problematika történeti alakulása: formula fogalma, elméletek (F. A. Wolf, Albert B. Lord, Milman Parry). A formula fogalma a hősepikában. A balkáni hősepika „felfedezése”. 4. Nemzeti hősepika és a magyar hagyomány: Az elveszett magyar eposz keresése. Arany János naiv eposzunkról A magyar hősepika keresésének kérdései interdiszciplináris keretben. Irodalmi előzmények, történeti kérdések. Hősepikára utaló nyomok, történeti források. Udvari énekesek, mulattatók. A Szent László legenda. Sztereotip formulák és a harc motívumainak nyomai. Demény István Pál, László Gyula, Ács Pál kutatásai. Motívumpárhuzamok balladáinkban: Molnár Anna, Kerekes Izsák. 5. A verses epika átalakulása a 16. századtól, a nyomtatott hagyomány és a kéziratosság: históriás énekek, bibliai/ moralizáló históriák széphistóriák. A nyomtatott hagyomány, a kéziratosság és a szóbeliség viszonya. Csöbrös István katonakönyve. (Szilágyi és Hagymási története). Azonos témák széphistóriában és balladai formában. (Az Béla királyról…, Telamon, Voltér és Grizeldisz stb.) Funkcionalitás: a Széll Farkas-kódex Antik témák továbbélése nyomtatásban és az oralitásban Kuruc balladák? Riedl Frigyes vs Thaly Kálmán. Kitekintés: A közköltészet fogalmáról. A közköltészet kutatásának alapvető kézikönyvei, elméleti hozadékai, forrásai. Ponyvanyomtatványok és balladakutatás. A ponyvakutatás legújabb eredeményei. 6. A ballada műfaja és történeti kérdései A ballada műfaji meghatározása és fejlődése: A ballada kialakulásról szóló elméletek, sajátosságok. (Vargyas Lajos vallon telepes-elmélet és kritikája, Zersingung-elmélet, Bóta László) Nemzetközi és magyar balladakutatás kérdései, tipológiai problémák, európai balladakatalógusok. A magyar népballadák történeti rétegei: régi és új stílusú népballadák, ponyvaballadák. A ponyva 7. A magyar népballadák tagolódása: Táji változatok. Főbb tartalmi-tematikus csoportok. Balladagyűjtők és munkásságuk (néhány módszer, elmélet bemutatása). Népballada és egyéniségkutatás (Albert Ernő, Kallós Zoltán, Ráduly János, Seprődi János, Pozsony Ferenc stb.). 8. A ballada funkciója, előadásmódja és poétikája A ballada társadalmi funkciói. Tanulás, előadás alkalmai és módjai. A trauma, női sorsok megjelenése a balladákban. Poétikai és stilisztikai sajátosságok: Szerkezet, motivika, formulák, verselés. Szöveg és dallam viszonya (érintőlegesen). Az esztétikum: hősök, tragikum és komikum. 9. Átmeneti és speciális formák, kései epika, hírversek, hírversírók. 10. Betyárballadák: Költészettörténeti előzmények. Robin Hood utódai, társadalmi banditzmus. A betyárromantika kialakulása, jellemző motívumai. Történeti források és folklór kapcsolata. 11. Lokális balladák: Narráció, stílus, szövegterjedés. Írásbeliség és szóbeliség kapcsolata. 12. Összegzés, kitekintés. A ballada végnapjai? Epikum a színpadon és a filmvásznon. 13. Kitekintés: Az európai népek balladái. Kortárs szóbeli verses epika.
- Számonkérés és értékelés
- A kurzus teljesítésének feltétele a szorgalmi időszakban (az őszi szünet után) megírt, sikeres szövegismereti zh, valamint a vizsgaidőszakban esedékes szóbeli vizsga, amelyen a kötelező olvasmányok értő bemutatása, valamint az órai anyag ismerete is elvárás. Az zh során a hallgatók (hősepikai és ballada–) szövegismeretükről adnak számot. A zh-hoz való felkészüléshez, a balladák szüzséjének, motívumainak, formuláinak ismeretéhez Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa című kétkötetes munkájának „katalógus kötete” nyújt segítséget, ezen felül érdemes a gyűjteményes köteteket is áttekinteni. Az órán rövid prezentációk is vállalhatóak, amelyekért plusz pontot lehet szerezni, és beleszámítanak a félév végi értékelésbe. (Zh: 30 pont, vizsga 70 pont, + önkéntes kiselőadások: 20 pont)
- Irodalomjegyzék
- HŐSEPIKA, VERSES HISTÓRIÁK Kötelező olvasmányok ÁCS Pál: Hősök és hősénekek. A magyar hősköltészet Zrínyi előtt. Budapest, 2024. Az alábbi részek kötelezőek: História vagy hősének? (7–50.), A honfoglalók. A Pannóniai ének és a honfoglalás emlékhelye Désen. (51–84.), A katonaszent. A Szent László-ének mint zarándokének. (85–120.), A magyar Herkules. Hősénekek Kinizsi Pálról és a kenyérmezei diadalról. (195–240.), Az idomtalanság idomai. Arany János és a 16. századi verses epika. (269–286.) DEMÉNY István Pál: A magyar szóbeli hősi epika. Csíkszereda, 1997. JUNG Károly: Bartók találkozik a délszláv verses (hős)epikával (is). http://epa.oszk.hu/01000/01014/00029/pdf/051.pdf KATONA Imre: Szilágyi és Hajmási története. In Még nincs vége a dalnak. Írások a drávaszögi, szlavóniai, bácskai és temesközi magyar folklórról. Budapest, 2006. 65–85. LÁSZLÓ Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak–Korok–Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest MELETYINSZKIJ, Je. M.: Az epikus népköltészet. Folcloristica 1. (1971). 13–104. (A 19–37., tehát a hősmeséről szóló rész nem!) VOIGT Vilmos: A magyar hősi epika összehasonlító kutatási problémái. Népi Kultúra – Népi Társadalom VIII. (1975) 237–260. VOIGT Vilmos: A középkori epika néprajzi távlatai. In SZÉKELY György (szerk.): Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, 1984. 165–180. VOIGT Vilmos: Hősepika. In VOIGT Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Budapest, 1998. 149–183. ZSIRMUNSZKIJ, V. M.: Kelet és Nyugat irodalmi kapcsolatai és az epikus költészet fejlődése. In: LENGYEL Béla (szerk.): Összehasonlító irodalomtörténeti szöveggyűjtemény. Budapest, 1977. 68–89. A Világirodalmi Lexikon vonatkozó szócikkei: archaikus hősepika, Child-ballada, cigányrománc, cowboyballada, epika, epikus ének, epikus ismétlés, epikus törvények, hősi ballada, hősköltészet, hősepika, hősének, ponyvaballada, táncballada, történeti ballada, városi ballada, vígballada stb. Áttekintésre ajánlott A magyar népköltészet. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1974. 301–304. BIERNACZKY Szilárd: Az afrikai hősepika kutatása a francia nyelvűség területén. Afrika Tanulmányok folyóirat, Publikon Kiadó, Pécs XV. évf. I–II. sz. (2021. tavasz és nyár), 47–63. BIERNACZKY Szilárd: Van-e afrikai hőseposz? Válasz Ruth Finnegan negatív tézisére a Moneblum avagy a kék ember című kameruni bulu hőseposz elemzésével. Magyar Művészet. 2022/4. 56–67. http://www.magyar-muveszet.hu/upload/userfiles/2/publications/202209/pdf/8-Biernaczky.pdf DEMÉNY István Pál: Kerekes Izsák balladája. Bukarest, 1980. HORVÁTH János–SZÉKELY György (szerk.): Középkori kútfőink kritikus kérdései. Budapest, 1974. RITOÓK Zsigmond: Fokozatok a görög epika fejlődésében. Népi Kultúra – Népi Társadalom VIII. (1975). 103–116. NÉPBALLADA Kötelező olvasmányok CHIKÁNY Judit: Merítés Arany János műveinek ponyvairodalmi, folklór és közköltészeti szövegkapcsolataiból. Ethno-Lore. 35. kötet. 2018. 337–372. https://nti.abtk.hu/images/2018_EthnoLore/Chik%C4%82%CB%87nyJuditEthno-lore2018.pdf FARAGÓ József: Virágok vetélkedése. Bukarest, 1986. 5–72. És a szövegek ismerete. FARAGÓ József–RÁDULY János: A népballadák egy romániai magyar falu mai köztudatában. Ethnographia 80. (1969) 504–513. KALLÓS Zoltán–SZABÓ T. Attila: Balladák könyve. Bukarest, 1970. (Csak ez a kiadás!) Bevezetőjét ld. Szabó T. Attila Nyelv és irodalom Válogatott tanulmányok, cikkek. Bukarest, 1981. 442–481. KANYARÓ Ferenc: Erdélyi népballadák és epikus énekek : 1892–1905. Kritikai kiadás Kanyaró Ferenc szétszóródott hagyatékát összegyűjtötte, szerkesztette, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Olosz Katalin. Kolozsvár, 2015. KATONA Imre: Ballada. In (VOIGT Vilmos szerk.): A magyar folklór. Budapest, 1998. 184–220. KESZEG Vilmos: A lokális ballada: beszédmód és kontextus. In Andrásfalvy Bertalan et alii (szerk.): Az idő rostájában 3. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. Budapest, 2004. KLANICZAY Tibor: A magyar népballada és Európa. In: Pallas magyar ivadékai. Budapest, 1985. KRÍZA Ildikó: Epikus énekköltészetünk a századfordulón. Ethnographia 94. 1983. 207–215. KRÍZA Ildikó: Legendaballada. In (VARGYAS Lajos főszerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben V. Magyar népköltészet. Budapest, 1988. 372–380. KRÍZA Ildikó: A népballada kutatás története. In (VARGYAS Lajos főszerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben V. Magyar népköltészet. Budapest, 1988. 267–277. KRIZA János: Vadrózsák In (VOIGT Vilmos szerk.): Magyar folklór szöveggyűjtemény I. Budapest, 2005. 111-171. (balladákra vonatkozó részek) KÜLLŐS Imola: Balladaszüzsék és -típusok legrégibb kéziratos feljegyzései. In (ANDRÁSFALVY Bertalan et alii szerk.): Az idő rostájában 3. Tamulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. Budapest, 2004. 265–294. KÜLLŐS Imola: A ballada, a ponyvaballada és a históriás ballada fogalmának kérdéséhez. In CHIKÁNY Judit – CSÖRSZ RUMEN István (szerk): A magyar ponyva új tüköre. 2024., 21–34. https://epa.oszk.hu/00300/00381/00302/pdf/EPA00381_kortars_2024_05_21-34.pdf LANCZENDORFER Zsuzsanna–GLÜCH Csaba: A vérző liliom: Dely Mári balladája a néphagyomány és a költészet tükrében. Győr, 2003. Tanulmány: http://www.spanyolnatha.hu/archivum/2009-tel/30/gyori-csudak/gyilkossag-es-ballada/2288/ OLOSZ Katalin (k.a.): Ne mondd, anyám, főd átkának. Dimény Mózesné Szabó Anna énekei Szabéd, 1895–1896. Kolozsvár, 2009. 7–41. POZSONY Ferenc: Álomvíz martján. Fekete-ügy vidéki magyar népballadák. Bukarest, 1984. (bevezetés 5–60. old.) RÁDULY János: Kibédi népballadák. Bukarest, 1975. RUDASNÉ BAJCSAY Márta: Folyosóról folyosóra. A variánsok útvesztői között. (Bevezető fejezet). Budapest, 2016. TAKÁCS Lajos: Paraszti históriaköltészet. In (VARGYAS Lajos főszerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben V. Magyar népköltészet. Budapest, 1988. 381–397. VARGYAS Lajos: A magyar népballada és Európa. II. kötet Budapest, 1976. (a balladatípusok ismerete) VOIGT Vilmos: Van-e társadalmi konfliktus a népballadában? MTA Nyelv-és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 32. (1980). 381–392. VOIGT Vilmos: Események jelei a magyar népballada-címekben. http://epa.oszk.hu/01200/01273/00001/pdf/20030704120701.pdf
- Ajánlott irodalom
- Áttekintésre javasolt olvasmányok KRÍZA Ildikó: Affinitás a népballadában. Ethnographia 75. (1965). 221–242. KRÍZA Ildikó: A magyar tréfás ballada. Ethnographia 89. 1978. 11–22. OLOSZ Katalin: „Mikor mennek vala a nagy rengetegben”. Balladák, gyűjtők, gyűjtemények nyomában. Kolozsvár. 2022. Gyűjteményes kötetek a./ Magyar kiadványok ÁG Tibor–SIMA Ferenc: Vétessék ki szóló szívem... Szlovákiai magyar népballadák. Bratislava, 1979. ALBERT Ernő–FARAGÓ József: Háromszéki népballadák. Bukarest, 1973. (29–51.) DOMOKOS Pál Péter: Júlia szép leány balladájáról. Ethnographia 70. (1959). 13–60. FARAGÓ József: Balladák földjén. Bukarest, 1977. 255–285. KÁLMÁNY Lajos: Alföldi népballadák. (Sajtó alá rendezte: Ortutay Gyula). Budapest, 1954. KATONA Imre–LÁBADI Károly–OLSVAI Imre: Erdők, mezők, vad ligetek... Drávaszögi magyar népballadák. Újvidék–Szabadka, 1980. (5–38.) KUMER, Zmaga: A társadalomtörténet tükröződése a szlovén népballadákban. Ethnographia 91. (1980). 260–263. KÜLLŐS Imola: Betyárok könyve. Budapest, 1988. LENGYEL János: A magyar és az orosz népballadák szüzséegyezéseihez. Ethnographia 90. (1979). 515–526. OLOSZ Katalin (szerk.): Nagyszalontai népballadák és epikus énekek 1912–1919. A Folklore Fellows magyar osztálya nagyszalontai gyűjtőszövetségének hagyatékából összegyűjtötte, szerkesztette, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Olosz Katalin. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság. /Kriza Könyvtár/, 2018. ORTUTAY Gyula (szerk.): Magyar népballadák. Budapest, 1976. ORTUTAY Gyula: Mondotta: Vince András béreslegény, Máté János gazdalegény: nyíri, rétközi balladák, betyár- és juhásznóták. Budapest, 1933. UJVÁRY Zoltán: Gömöri népdalok és balladák. Miskolc, 1977. (73–90.) VARGYAS Lajos: Népballada. In (VARGYAS Lajos főszerk.): Magyar néprajz nyolc kötetben V. Magyar népköltészet. Budapest, 1988. 278–371. b./ fordítások (néhány szöveg és az összefoglaló elő- vagy utószavak): BERECZKI Gábor–TANDORI Dezső: Finnugor mitológiai és történeti énekek. Budapest, 1982. DOMOKOS Sámuel: Betyárok tüzénél. Kelet-európai népek betyárballadái. Budapest, 1959. (5–19.) CSUKA Zoltán: Délszláv népballadák. Budapest, 1946. CSUKA Zoltán–SZIKLAY László: Fényes a tűz lángja. Szlovák népballadák. Budapest, 1962. FARAGÓ József: Rétek harmatában. Román népballadák. Kolozsvár, 1985. GOMBOS Imre: Angol és skót népballadák. Budapest, 1955. KORMOS István–RAB Zsuzsa: Ékes fejér hattyú. Orosz népköltés. Budapest, 1962. 221–277. NAGY László: Erdőn, mezőn gyertya. A bolgár népköltés antológiája. Budapest, 1975. 153–230. (balladák), 327–417. (hajdut-énekek). NAGY László: Virágzik a pomagránát. Albán históriás énekek, balladák és népdalok. Budapest, 1968. Segédanyagok Az Európai Folklór Intézet Világ eposzai sorozata. BEDE Anna (ford.): Manasz. Kirgiz hősének. 1979, Budapest. BÉKÉS István: Magyar ponyva pitaval. 1966, Budapest. FOLEY, John Miles: The Wedding of Mustajbey's Son Becirbey as performed by Halil Bajgoric. FFC 283. 2004. PERCY, Thomas: Reliquies of Ancient English Poetry. London, 1765. (Lib. I.) On-line, pdf-ben letölthető változat a Google Books-on: http://books.google.hu/books?id=DtkFAAAAQAAJ&dq=reliques+of+ancient+english+poetry&psp=1&source=gbs_navlinks_s POGÁNY Péter: A magyar ponyva tüköre. Budapest, 1978. GASPARIKOVA, Vera – PUTYILOV, N.: Heroes or Bandits. Outlaw Traditions in the Carpathian Region. Budapest: EFI, 2002. HATTO, Arthur T.: The Mohave Heroic Epic of Inyo-kutavêre. [On the basis of the edition of A. L. Kroeber and consultation of his field record]. FFC 269. Helsinki: Suomalainen Tiedeakatemia. 1999. LAURI HONKO: Textualising the Siri Epic. FFC 264. Helsinki, 1998. LAURI HONKO in collaboration with CHINNAPPA GOWDA, ANNELI HONKO and VIVEKA RAI: The Siri Epic as performed by Gopala Naika. FFC 265. Helsinki, 1998. LAURI HONKO in collaboration with CHINNAPPA GOWDA, ANNELI HONKO and VIVEKA RAI: The Siri Epic as performed by Gopala Naika. FFC 266. Helsinki, 1998. REICHL, Karl: Edige – a Karakalpak Oral Epic as performed by Jumabay Bazarov. FFC 293. Helsinki, 2007. SZAKÁL Anna: „Így nőtt fejemre a sok vadrózsa...” Levelek, dokumentumok Kriza János népköltészeti gyűjtőtevékenységének történetéhez (Kriza Könyvtár). Kolozsvár, 2012. VOIGT Vilmos: A magyar hősepika kezdetei (körülbelül). In: Jankovics József (főszerk.): „Nem sűlyed az emberiség!”… Album Amicorum Szörényi László LX. Születésnapjára. Budapest, 2007. 361–368. On-line: http://www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Szorenyi60_teljes.pdf VOIGT Vilmos: Register und Systematisierung: Die ungarische Volksballaden zwischen Freiburg und Budapest. In (Hrsg von PETZOLDT, Leander–TOP, Stefaan): Dona Folcloristica. Festgabe für Lutz Röhrich zu seiner Emeritierung. Frankfurt A. M. 1990. 247–256.