Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Néprajzi Intézet
- Kód
- BBN-NEP11-254
- Cím
- Magyar és összehasonlító folklór 4.
- Tervezett félév
- Tavaszi
- Meghirdetve
- 2024/25/2
- ECTS
- 3
- Nyelv
- hu
- Leírás
- te_kód: BBN-NEP11-254 kurzuskód: BBN-NEP11-254
- Oktatás célja
- BBN-NEP11-254 Magyar és összehasonlító folklorisztika 4. (népmese szeminárium) Domokos Mariann 2024/2025 tavaszi félév A kurzus célja A hallgatók érdeklődésének felkeltése a népmese műfajai, a mesekutatás módszerei és általánosságban a mesék tudományos igényű tanulmányozása iránt. A félév során alkalom nyílik bepillantani a szaktudományos mesekutatás történetébe, áttekinteni a magyar népmesék műfajait, elemezni formai és esztétikai sajátosságait. A mesemondás tradicionális alkalmai és a szóbeli narráció jellegzetességei mellett megvizsgáljuk a történetmesélés modern, audiovizuális megnyilvánulási formáit is. A kurzus során a magyar és a nemzetközi mesekatalógusok használatában valamint az egyéniségkutató iskola eredményeiben gyakorlati feladatokon keresztül lesz alkalom elmélyülni.
- Tantárgy tartalma
- Tantárgyi tematika Bevezetés és a követelmények ismertetése. Mi a népmese? Ismerkedés a műfaj főbb jellemzőivel annak különféle megnyilvánulási formáin keresztül. Mesemondás, mesehallgatás vs. meseolvasás, mesenézés. A szóbeliség, az írásbeliség és a képiség dimenziói. Elméleti és módszertani kérdések a mesekutatásban. Folklorisztikai alapfogalmak áttekintése (folklór, folklorizmus, műfaj, típus, motívum, szüzsé stb.) A feladott olvasmány megbeszélése, dolgozattémák kiválasztása. A mese történetiség: népmese, könyvmese, irodalmi mese (ismerkedés a klasszikus európai gyűjteményekkel.) A magyar népmese iránti érdeklődés kezdetei a 19. században. A feladott olvasmány megbeszélése, dolgozattémák kiválasztása. Főbb mesekutatási irányzatok. Bevezetés a mesekatalógusok használatába. A népmese műfaji rendszerének áttekintése, típusmeghatározási gyakorlatok. A feladott olvasmány megbeszélése. Konzultáció a választott dolgozattémákról. A magyar népmesekutatás 20. századi története. Az egyéniségkutató iskola (mesélők és hallgatóik, gyűjtők és gyűjtemények.) A feladott olvasmány megbeszélése. Konzultáció a választott dolgozattémákról. A népmese a tömegkultúrában: A nyomtatott írásbeliség szerepe a mese formálódásában, terjedésében. Ponyva- és gyerekirodalom. A feladott olvasmány megbeszélése. A népmese a tömegkultúrában: Az audiovizuális médiumok szerepe a mese formálódásában, terjedésében. A meseillusztráció, a meselemez és a mesefilm története és folklorisztikai vizsgálatának lehetőségei. A feladott olvasmány megbeszélése. A mese formai sajátosságai és szerkezeti felépítése, a magyar népmese kapcsolatai a többi elbeszélő műfajjal. Az újjáéledő (revival) népmese és a mesemondás folklorizmusa (Mesemondóversenyek, mesetanfolyamok). A feladott olvasmány megbeszélése. A mese a digitális kultúrában. Online mesegyűjtemények és adatbázisok. Forráskritika. A történetmesélés online és offline közegei. Tud-e az AI népmesét mondani? A dolgozatok leadása. Csoportos órai projektmunka, önálló érvelés adott mese elméleti és gyakorlati vizsgálata során. Csoportos órai projektmunka. A dolgozatok értékelése. Minden alkalomra készülni kell: egy előző órán kijelölt forrásszöveg és egy rövid szakirodalmi olvasmány áttekintése minimálisan elvárt, ezekkel fogunk dolgozni az órákon
- Számonkérés és értékelés
- Számonkérés Szemináriumi dolgozat (minimum 28.000n terjedelemben, a megbeszélt formai követelmények szerint, szakirodalmi hivatkozásokkal ellátva). Leadási határidő: április 29. A jegy megszerzésének további feltételei: aktív órai jelenlét + kiscsoportos projektmunkában való részvétel, az óráról órára kiadott olvasmányok értő feldolgozása A szemináriumi jegy tehát két teljesítményből áll össze: 1. szemináriumi dolgozat: 20 pont 2. órai munka: 10 pont. (Max összesen 30 pont) Értékelés: 27–30 pont = érdemjegy: 5 23–26 pont = érdemjegy: 4 19–22 pont = érdemjegy: 3 15–18 pont = érdemjegy: 2
- Irodalomjegyzék
- Kötelező olvasmányok: Keszeg Vilmos (szerk.): A népmese In Magyar népi kultúra. Alapfogalmak. Folklór. Anyagi kultúra. (2. jav. kiadás) Kolozsvár 2008. 54–62. Liszka József: Mese. In Bevezetés a folklorisztikába. Dunaszerdahely 2011. 166–193. Voigt Vilmos: Mese. In A magyar folklór. Egyetemi tankönyv. Bp. 1998. 221–280. Áttekintésre kötelező olvasmányok, kézikönyvek és gyűjtemények: (mindent kézbe kell venni, tartalmukat ismerni) Gulyás Judit–Szemerkényi Ágnes–Landgraf Ildikó–Benedek Katalin–Tátrai Zsuzsanna–Magyar Zoltán: A magyar folklorisztika tudománytörténete. In Paládi-Kovács Attila (főszerk.): Magyar Néprajz 1.1. Táj, nép, történelem Bp. 2011. 127–212. Keszeg Vilmos: A népmese előadásának módja és kontextusa Ethnographia 118. 2007/1. 15–70. Kovács Ágnes: Bevezetés. In K. Á.: Kalotaszegi népmesék. Bp. 1943. I. 5–82. (ÚMNGY V.) Kovács Ágnes: Tanulmányok a mesemondásról. Benedek Katalin–Raffai Judit (szerk). Bp. 2019. Nagy Ilona: A magyar mondakutatás fehér foltja: A modern mondák In uő: A Grimm-meséktől a modern mondákig. Folklorisztikai tanulmányok. Gulyás Judit (szerk.). Bp. 2015. 233–269. Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya. Bp. 2004. Raffai Judit–Dala Sára: Napjaink mesemondása Napút. 2005/1.109–118. Típuskatalógusok Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok. I–II. Pécs, 1957. Kovács Ágnes: A magyar állatmesék katalógusa (AaTh 1–299). (2., javított és bővített kiadás.) Bp. 1987. (MNK 1.) Dömötör Ákos: A magyar tündérmesék típusai (AaTh 300–749). Bp. 1988. (MNK 2.) Bernát László: A magyar legendamesék típusai (AaTh 750–849). Bp. 1983. (MNK 3.) Benedek Katalin: A magyar novellamesék típusai (AaTh 850–999). Bp. 1984. (MNK 4.) Süvegh Veronika: A magyar rászedett ördög-mesék típusai (AaTh 1030–1199). Bp., 1985. (MNK 5.) Kovács Ágnes–Benedek Katalin: A rátótiádák típusmutatója. A magyar falucsúfolók típusai. (AaTh 1200–1349). (2. jav., bőv. kiad.) Bp. 1990. (MNK 6.) Vöő Gabriella–Vehmas Marja: A magyar népmesék tréfakatalógusa (AaTh 1350–1429). Bp. 1986. (MNK 7/A.) Vehmas Marja–Benedek Katalin: A magyar népmesék trufa- és anekdotakatalógusa. (AaTh 1430–1639*). Bp. 1988. (MNK 7/B.) Vehmas Marja–Benedek Katalin: A magyar népmesék trufa- és anekdotakatalógusa. (AaTh 1640–1874). Bp. 1989. (MNK 7/C.) Kovács Ágnes–Benedek Katalin: A magyar hazugságmesék katalógusa. (AaTh 1875–1999). Bp. 1989. (MNK 8.) Kovács Ágnes–Benedek Katalin: A magyar formulamesék katalógusa. (AaTh 2000–2399). Bp. 1990. (MNK 9.) Magyar Népmesekatalógus 10/1. Összefoglaló bibliográfia. Cigány mesemondók repertoárjának bibliográfiája. Összeállította, a bevezetést írta Benedek Katalin. Bp. 2001. Uther, Hans-Jörg: The types of international folktales. A classification and bibliography. I. Animal tales, tales of magic, religious tales, and realistic tales with an introduction. II. Tales of the stupid ogre, anecdotes and jokes, and formula tales. III. Appendices. Helsinki, FFC 284–286. 2004. (átdolgozott és kiegészített új kiadás: 2024). Magyar Zoltán: A magyar történeti mondák katalógusa I–XI. kötet Bp. 2018. Gyűjtemények Basile, Giambattista: Pentameron. A mesék meséje, avagy a kicsik mulattatása (ford. Király Kinga Júlia). Pozsony, 2014. Belatini Braun Olga: Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia. Csíkszentdomokosi népmesék Belatini Braun Olga gyűjtésében. Benedek Katalin (szerk.) Bp. 2013. Benedek Katalin: Három vándorló Királyfirul való Historia. A sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény (1789) Bp. 2004. Dégh Linda: Kakasdi népmesék I–II. Bp., 1955–1960. (ÚMNGY VIII–IX.) Domokos Mariann–Gulyás Judit (szerk.): Az Arany család mesegyűjteménye: Az Arany család kéziratos mese- és találósgyűjteményének, valamint Arany László Eredeti népmesék című művének szinoptikus kritikai kiadása. Bp. 2018. Erdélyi János: Népdalok és mondák I–III. Pest, 1846–1848. Erdélyi János: Magyar népmesék. Pest 1855. Faragó József: Kurcsi Minya havasi mesemondó. Bukarest, 1979. Görög Veronika (szerk.): Berki János mesél cigány és magyar nyelven. Bp. 1985. (Ciganisztikai tanulmányok 3.) Grimm, Jacob és Wilhelm: Családi mesék (ford. Adamik Lajos, Márton László) Pozsony, 2009. Ipolyi Arnold: A tengeri kisasszony. Ipolyi Arnold kéziratos folklórgyűjteménye egész Magyarországról 1846-1858. Közreadja Benedek Katalin. Bp., 2006. Ortutay Gyula: Fedics Mihály mesél. Bp. 1940. (ÚMNGY I., illetve hasonmás kiad. Bp. 1978.) Ortutay Gyula – Dégh Linda – Kovács Ágnes: Magyar népmesék I–III. Bp. 1960 Raffai Judit: A mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, 2001. Villányi Péter: Galgamácsai népmesék és mondák. I–IV. Bp. 2022. (ÚMNGy XXVII.) A fentieken túl a Magyar Népköltési Gyűjtemény és az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény valamennyi, külön nem említett kötetét is kézbe kell venni!
- Ajánlott irodalom
- Ajánlott olvasmányok: Agócs Attila: A gömöri romungrók mesélési szokásairól. Tabula 2004. 7/2 227–251. Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Bp. 1985. Darnton, Robert: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Bp. 1987. 15–124. Domokos Mariann: Mese és filológia. Fejezetek a magyar népmeseszövegek gyűjtésének és kiadásának 19. századi történetéből. Bp. 2015. Domokos Mariann: Grimm-mesék magyar ponyvákon (1850-1900). Bp. 2022. Franz, Marie-Louise von: Női mesealakok. Bp. 1995. Görög-Karády Veronika: Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete. Mesék, teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések (Afrika, Európa). 2006. 9–24. 363–376. Gulyás Judit: „Mert ha írunk népdalt, mért ne népmesét?” A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában. Bp.2010. (különösen: 13–58.) Hermann Zoltán: Varázs/szer/tár. Varázsmesei kánonok a régiségben és a romantikában. Bp. 2012. Honti János: A mese világa. Bp. 1975. Küllős Imola: Közköltészet és népköltészet. Bp. 2004. Lammel Annamária – Nagy Ilona: Parasztbiblia. Bp. 1985. (Új kiadás: Budapest, 1995. Nagy Ilona: A Grimm-meséktől a modern mondákig. Folklorisztikai tanulmányok. Szerk. Gulyás Judit. Bp. 2015. Nagy Olga: Hősök, csalókák, ördögök. Bukarest, 1974. 5–20, 85–99. Ortutay Gyula: A magyar népmese. In: Ortutay Gyula – Dégh Linda – Kovács Ágnes: Magyar népmesék I. Bp. 1960. 5–66. Propp, V. J.: A mese morfológiája. Bp. 1995. (2005.) Propp, V. J.: A varázsmese történeti gyökerei. Bp. 2005. 11–47, 211–238. Ranke, Kurt (hrsg.): Enzyklopädie des Märchens. 1–15. Berlin–New York, 1975–2015 Voigt Vilmos: Meseszó. Tanulmányok. Bp. 2007–2009. Vöő Gabriella: Tréfás népi elbeszélések. Bukarest, 1981. 5–180.