Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Szervezet

PPK Neveléstudományi Intézet

Kód

PEDB22-108

Cím

Fejlődéslélektan

Tervezett félév

Mindkét

Meghirdetve

2024/25/1

ECTS

5

Nyelv

en

Oktatás célja

Az oktatás célja: Komplex ismeretek megszerzése a pszichológiai fejlődésről és a szocializációs folyamatokról, rámutatva a fejlődést elősegítő és gátló hatások szerepére, arra, hogy mi minden támogatja az egyén rugalmas ellenállóképességét a nehézségekkel szemben. Ennek keretében a tantárgy megismertet a főbb fejlődéselméletekkel, segít a különböző pszichológiai megközelítések emberképét megvilágítani, integrációjukat elősegíteni, hétköznapi életben való használhatóságukra rávilágítani. Emellett áttekintést nyújt a különböző életkorok kihívásairól és fejlődési feladatairól, az adaptációt segítő és hátráltató tényezőkről. Mindez támogatja, hogy a képzésben résztvevők mind a saját, mind mások életének alakulásában könnyebben meglássák a szükségszerűségeket és a speciális hatások szerepét, ezáltal aktívabban tudják befolyásolni egyéni és társas jóllétükhöz szükséges tényezőket. Tanulási eredmények, kompetenciák Tudás: Tájékozott a reflektálás és az önismeret tudományos igényű elméleteiben és ismeri az önelemzés és a csoportfolyamatok elemzésének egyszerűbb technikáit, melyek segítik a nevelési, tanulást támogató helyeztek elemzését, a saját tevékenységre való tudatos reflektálást. Kiterjedt ismerettel bír a pedagógiai mentálhigiéné területén, ismeri a lelki egészség megőrzésének eszközeit, technikáit. Ismeri a főbb társadalmi, kulturális jelenségekkel foglalkozó elméleteket, és érti az alapvető pedagógiai jelenségek és a kulturális-társadalmi-gazdasági jelenségek közötti alapvető összefüggéseket, azokról képes idegen nyelven is tájékozódni. A hallgató ismeri a főbb fejlődéslélektani megközelítéseket (az evolúciós szemlélettől a kulturális szemléletig) és elméleteket (biológiai elképzelések, szociális tanuláselmélet, humanisztikus, kognitív, pszichoanalitikus elméletek) megérti azok ember- és világképéből fakadó magyarázatok viszonyát. Tudja, hogyan lehet ezeket felhasználni a gyakorlati munkájában, a személyiségfejlődés támogatásának érdekében. Érti, hogy a felnövekvő egyén viselkedése nem univerzális normákhoz igazodik. Attitűd: Elfogadja, a társadalmak kulturális sokszínűségét, nyitott a különböző neveléssel – oktatással – kutatással kapcsolatos elméleti és gyakorlati nézőpontok megértésére. Kellő lojalitással és szakmailag megalapozottan tekint a különböző kultúrákra, kulturális csoportokra. Elfogadja, hogy a saját szakmai önfejlesztése és folyamatos megújulása, az egész életen át tartó tanulás az alapja annak, hogy mások fejlődését támogassa. Elkötelezett a reflektív szakmai szerep megvalósítása- és annak támogatása iránt, ezért fontosnak tartja az önreflexió, önelemzés módszertanának megismerését és alkalmazását saját szakmai tevékenységeiben. Képesség: Lelki egészsége megtartása érdekében képes alkalmazni tevékenysége konstruktív elemzését, szükség esetén keresi a segítségkérés hatékony formáit Szakmai önfejlesztésének bázisán képes mások fejlődésére irányuló eljárásokat felismerni; a fejlesztést asszisztensként támogatni, megvalósítani; egyszerűbb, rutinszerű eljárásokat önállóan megtervezni, kivitelezni. Az egyes tanulók és egész csoportok céljaihoz, igényeihez igazítottan képes nyitott, rugalmasan alakítható nevelési-tanulási környezetet szervezni és értékelni a közoktatási, társadalmi és piaci intézmények, szervezetek különféle helyszínein. Képes az elméletek gyakorlati használhatóságának felismerésére és alkalmazására a hétköznapokban. Képes a tantárgy keretében elsajátított tartalmakat az egyenlőtlenség csökkentése érdekében felhasználni. Autonómia, felelősség: Felelős saját szakmai nézeteinek, tevékenységének elemzéséért, elfogulatlan értelmezéséért és tudatosításáért. Ezeket szükség esetén meg tudja újítani, át tudja alakítani. Elkötelezett a saját fejlődése érdekében és tud tenni ezért.

Tantárgy tartalma

Az oktatás tartalma: Fő tartalmi, tematikai egységek: Fejlődés, a fejlődést meghatározó tényezők és elvek. Szocializáció. A fejlődés keresztmetszetben az életkorok konstruktuma és társadalmi-kulturális változásai; Fejlődés hosszmetszetben: az életút. Reziliencia, pszichológiai jóllét, személyes érettség. Szocializációs ágensek. Család és fejlődés. Családi struktúra, családi működési jellemzők, erőforrások és rizikófaktorok. Nevelési elvek, nevelési stílus. Bántalmazás. Pszichológiai elméletek és megközelítések a fejlődésről. Szemléleti különbségek áttekintése, összevetése. Az értelmi fejlődés, a megismerés fejlődése. Piaget és Bruner elmélete. Tanulási zavarok. (Opcionális téma: nyelvelsajátítás és a nyelvfejlődés zavarai.) A fejlődés kezdetei – csecsemő és kisgyermekkor. „Kompetens újszülött” és „okos csecsemő”. Gondozó-gyerek kapcsolat, a kötődés és jelentősége a személyiség későbbi alakulásában. A fejlődés pszichoanalitikus megközelítései. Freud pszichoszexuális és Erikson pszichoszociális elméletei. Óvodáskor. A fejlődés területei, társas változások. Az önkontroll alakulása. A játék és a mese szerepe. A másodlagos szocializációs intézmények szerepe a kori életkorokban (bölcsőde, óvoda). Erkölcsi fejlődés kognitív, tanuláselméleti és pszichoanalitikus felfogása. Kisiskoláskor – jellemző változások a fejlődésben. Iskolai oktatás. Énkép és önértékelés. A kortárscsoport jelentősége a fejlődésben. Énhatékonyság, egorugalmasság. A serdülőkor jellemző, változások és nehézségek a fejlődés különböző területein. Szakaszok, elakadások, az identitásalakulás folyamata. A serdülők kockázati magatartása. A bontakozó felnőttkor jellemzői, életkezdési krízis. Ifjúkor, fiatal felnőttkor: jellemzői, párkapcsolat, pályaválasztás. Érett (középső) felnőttkor: jellemzői; érett, egészséges személyiség; életközépi krízis. Időskor. Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek: A tantárgy kontaktóráin egymást váltják az elméleti és a gyakorlati részek. Az elméletek ismertetése részben előadás formájában, részben önálló és csoportos feldolgozással történik. A gyakorlati témák a saját tapasztalatok feltárására és reflektálására irányulnak, illetve az elméletek gyakorlati hasznosíthatóságának megmutatására. Az órákon az élménycentrikus megértés különböző eszközeivel – véleményvonal, vita, csoportmunka, filmnézés, kvízek, játékos gyakorlatok – élünk. A kontaktórákat választható otthoni feladatok egészítik ki, ezek beleszámítanak a teljesítés értékelésébe.

Számonkérés és értékelés

A számonkérés és értékelés rendszere: Az elméleti anyagból kvíz jellegű számonkérés a félév során a résztémákból írva; a témák önálló feldolgozását pedig választható feladatokkal (pl. interjúk, irodalomelemzés, szakmai filmajánló, edukatív oktatófilm magyar és angol nyelvű feliratozása, órai prezentáció vállalása, infografika készítése egy résztémából stb.) lehet teljesíteni. A félév végi érdemjegy a két feladatrész teljesítéséből tevődik össze.

Irodalomjegyzék

Kötelező irodalom: N. Kollár, K. & Szabó, É. (szerk.). (2017). Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Budapest, Osiris. Online elérhető:   I. kötet: https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/2913 (1-16. fejezetig)  II. kötet: https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/2902 (17-30. fejezetig) III. kötet: https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/2917 (31-45. fejezetig) Cole, M., & Cole, S. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris. (részletek, oldalszámokkal az aktuális tematikában)

Kurzus szakjai