Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
- Kód
- BBN-MIR-231:10
- Cím
- Modern magyar irodalom
- Tervezett félév
- Őszi
- Meghirdetve
- 2023/24/2, 2024/25/1
- ECTS
- 3
- Nyelv
- hu
- Leírás
- te_kód: BBN-MIR-231 kurzuskód: BBN-MIR-231/b,BBN-MIR-231
- Oktatás célja
- Tudás: A szakot elvégző hallgató tájékozott a modern magyar irodalom legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak körében. A hallgató ismeri a modern magyar irodalom jellemző formáit és szövegtípusait, történeti folyamatainak és jelentős korszakainak fő sajátosságait, és azok tágabb európai és kulturális kontextusát. A hallgató ismeri az irodalomtudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét. A hallgató tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén. Szakterületéhez szükséges szinten ismer legalább egy idegen nyelvet. Képesség: A hallgató képes értelmezni a modern magyar irodalom jelenségeinek nyelvi, illetve irodalmi sajátosságait, valamint a magyar nyelvi és irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát. A hallgató átlátja a magyar nyelvi és irodalmi hagyományok szerepét a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítésében, és elhelyezi e jelenségeket a szakterülete szempontjából releváns európai kontextusban. A hallgató a modern magyar irodalom jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél. A hallgató képes a modern magyar irodalom műfajilag sokszínű szövegeit és az ezekhez kapcsolódó kulturális jelenségeket az irodalomtudomány szempontjából értelmezi. A szakterületén fölmerülő problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét mérlegelve képes kiválasztani és alkalmazni a megfelelő irodalomtudományi módszereket. Legalább egy idegen nyelven hatékonyan kommunikál írásban és szóban, valamint megérti az irodalomtudományhoz kapcsolódó szakmai szövegeket. Attitűd: A hallgató érti és elfogadja, hogy a nyelvi és irodalmi jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak. A hallgató képviseli a magyar és az európai identitás nyelvi, vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét. A hallgató tudatosan képviseli a megismert szaknyelvi és kommunikációs normákat, szakmájának gondolkodásmódját hitelesen közvetíti. A hallgató az irodalomtudomány választott területein képes és törekszik az önképzésre. A hallgató törekszik szakmai nyelvtudásának fejlesztésére. Autonómia, felelősség: A hallgató kialakít olyan történetileg és világnézetileg koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását. A hallgató felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van annak, hogy azok irodalomtudományi kontextusban szakmai értékelés tárgyát képezhetik és etikai következményekkel járhatnak. A hallgató a modern magyar irodalom területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében. A hallgató tudatosan képviseli az irodalomtudomány területén választott módszereit, és elfogadja, hogy más tudományágak eltérő módszertani sajátosságok mentén dolgoznak.
- Tantárgy tartalma
- A tantárgy a XX. századi magyar irodalom egyes jelenségeit, illetve alkotóit helyezi a középpontba (a tárgyalásból nem zárja ki azon pályaszakaszokat sem, amelyek adott esetben megelőzik a XX. századot, vagy éppen túlmutatnak rajta). Megismerteti a hallgatókkal a korszak legfontosabb irodalmi jellegzetességeit és törekvéseit. Betekintést nyújt a klasszikus modernség, az avantgárd, valamint a későmodernség és a posztmodern poétika- és recepciótörténeti kérdéseibe. Tárgyalja a különböző korszakok, illetve irányzatok nyelvszemléleti különbözőségeit, a mű és a művész státuszát érintő vitákat, valamint a hagyományhoz való viszonyt. A szépirodalmi alkotásokat összekapcsolja a kor intézmény- és kritikatörténeti fejleményeinek elemzésével, hangsúlyt fektetve az az esztétika- és filozófiatörténettel való összefüggésekre, valamint a társművészetek változásaira.
- Számonkérés és értékelés
- A hallgatóknak az előadás tematikájához kapcsolódó vizsga előtt sikeresen teljesíteniük kell a tárgyhoz kapcsolódó írásbeli beugrót is, amely a vizsgára bocsátás előfeltétele. Ennek során a hallgatóknak az alábbi művek alapos szövegszerű ismeretéről kell tanúságot tenniük.
- Irodalomjegyzék
- A hallgatóknak az előadás tematikájához kapcsolódó vizsga előtt sikeresen teljesíteniük kell a tárgyhoz kapcsolódó írásbeli beugrót is, amely a vizsgára bocsátás előfeltétele. Ennek során a hallgatóknak az alábbi művek alapos szövegszerű ismeretéről kell tanúságot tenniük. Ady Endre (1877-1919) Versek: Héja-nász az avaron; A Szajna partján; Harc a Nagyúrral; A fekete zongora; Az ős Kaján; Vér és Arany; Kocsi-út az éjszakában; Emlékezés egy nyár-éjszakára; Ember az embertelenségben; Az eltévedt lovas; Ésaiás könyvének margójára; Üdvözlet a győzőnek. Babits Mihály (1883-1941) Versek: In Horatium; Messze… messze…; Himnusz Irishez; A lírikus epilógja; Esti kérdés; A Danaidák; Húsvét előtt; A Gazda bekeríti házát; Holt próféta a hegyen; Mint különös hírmondó; Csak posta voltál; Ősz és tavasz között; Jónás könyve, Jónás imája. Kosztolányi Dezső (1885-1936) Versek: Üllői-úti fák; A szegény kisgyermek panaszai-ból: Mint aki a sínek közé esett, Akárcsak egy kormos szénégető, Szegény anyám csak egy dalt zongorázik; Ének Virág Benedekről; Boldog, szomorú dal; Számadás; Költő a huszadik században; Ha negyvenéves…; Őszi reggeli; Esti Kornél éneke; Marcus Aurelius; Halotti beszéd; Hajnali részegség; Ének a semmiről, Szeptemberi áhítat. Regények: Aranysárkány, Esti Kornél. Krúdy Gyula (1878-1933) Regény: Boldogult úrfi koromban. Novellák: Szindbád, a hajós; A hídon; Szindbád őszi útja; Utolsó szivar az Arabs Szürkénél; A hírlapíró és a halál; A vadevezős megtérése. Móricz Zsigmond (1879-1942) Regények: Kivilágos kivirradtig. Novellák: Hét krajcár; Csipkés Komárominé; Tragédia; Mese a zöld füvön; Barbárok; Komor ló. Molnár Ferenc (1878-1952) Dráma: Liliom. Kaffka Margit (1880-1918) Regény: Színek és évek Füst Milán (1888-1967) Versek: Szellemek utcája; Öregség; Önarckép; Este van; „Ha csontjaimat meg kelletik adni”; Cantus firmus; Habok a köd alatt; Elégia; Epilógus: O beata solitudo! O sola beatitudo! Regény: A feleségem története. Dráma: Boldogtalanok. Kassák Lajos (1887-1967) Versek: Hirdetőoszloppal; Júliusi földeken; Örömhöz; Vásár; Mesteremberek; A ló meghal, a madarak kirepülnek; Fújjad csak furulyádat; A költő önmagával felesel; Föld, pára; Hazafelé a folyóparton. Déry Tibor (1894-1977) Novellák: A prágai lány; Theokritosz Újpesten; A portugál királylány; Szerelem; Philemon és Baucis. Dráma: Az óriáscsecsemő. Szabó Lőrinc (1900-1957) Versek: Grand Hotel Miramonti; Az Egy álmai; Semmiért egészen; Dsuang Dszi álma; Különbéke; a Tücsökzené-ből: A szerkesztő elé, „Akkor hát szerdán…”, Vissza, és mégis, Reviczky utca 7, Babits; A huszonhatodik év-ből: Így semmisülsz meg, Szerény túlvilág, Úgy legyen!, „Ércnél maradandóbb”; Májusi orgonaszag; A földvári mólón; Mozart hallgatása közben. Márai Sándor (1900-1989) Regény: Egy polgár vallomásai I. Illyés Gyula (1902-1983) Versek: A ház végén ülök; A kacsalábonforgó vár; Haza, a magasban; A reformáció genfi emlékműve előtt; Bartók; Kháron ladikja; Ditirambus a nőkhöz; Koszorú; A nagy nemzetek büszke fiai; Peroráció: záróbeszéd. Vallomás, esszé: Puszták népe. Dráma: Kegyenc. József Attila (1905-1937) Versek: Nem én kiáltok; Tiszta szívvel; Külvárosi éj; Téli éjszaka; Elégia; Óda; Eszmélet; A Dunánál; Ars poetica; Születésnapomra; Hazám; Tudod, hogy nincs bocsánat; „Költőnk és kora”; (Talán eltűnök hirtelen…); (Ime, hát megleltem hazámat…). Radnóti Miklós (1909-1944) Versek: Mint a bika; Járkálj csak, halálraítélt!; Tétova óda; Nem tudhatom; Sem emlék, sem varázslat; Hetedik ecloga; Levél a hitveshez; Á la recherche…; Nyolcadik ecloga; Erőltetett menet; Razglednicák. Weöres Sándor (1913-1989) Versek: Harmadik szimfónia; Az éjszaka csodái; Negyedik szimfónia; Az elveszített napernyő; Le journal; Merülő Saturnus; Az ég-sapkájú ember; Rondó; Bolero, Salve Regina Verses „montázsregény”: Psyché. Dráma: A kétfejű fenevad. Ottlik Géza (1912-1990) Regény: Iskola a határon. Örkény István (1912-1979) Regény: „Rózsakiállítás”. Novellák: Jeruzsálem hercegnője; Niagara Nagykávéház; Egypercesek: Mindig van remény; Ballada a költészet hatalmáról; Van választásunk; Az utolsó meggymag; Budapest. Dráma: Pisti a vérzivatarban. Mándy Iván (1918-1995) Novellák: Egyérintő, Lány az uszodából; Séta közben; Nevek a falon; Zoro halála. Mészöly Miklós (1921-2001) Regények: Saulus. Novellák: Az elvarázsolt tűzoltózenekar; Az Állatforgalminál; Jelentés öt egérről; Alakulások; Szárnyas lovak. Polcz Alaine (1922-2007) Asszony a fronton Pilinszky János (1921-1981) Versek: Halak a hálóban; Tilos csillagon; Sírvers; Senkiföldjén; Harbach 1944; Francia fogoly; A szerelem sivataga; Apokrif; Négysoros; Intelem; Vesztőhely télen; Egyenes labirintus. Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) Versek: Trisztán és Izolda; Villamos; Balaton; Között; A lovas; A lovak és az angyalok; Ekhnáton éjszakája; Ekhnáton az égben; Egy pályaudvar átalakítása; Villamos-végállomás. Nagy László (1925-1978) Versek: A vasárnap gyönyöre; Deres majális; Rege a tűzről és jácintról; A Zöld Angyal; Menyegző; Balassi Bálint lázbeszéde; Jönnek a harangok értem. Juhász Ferenc (1928-2016) Versek: A mindenség szerelme; A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából; Babonák napja, csütörtök: amikor a legnehezebb; Tűzliliom az éjszakában; Kiáltozás az idő ellen; A boldogság; A tízmilliárd éves szív. Kertész Imre (1929-2016) Regény: Sorstalanság. Bodor Ádám (1936) Regény: Sinistra körzet. Székely Magda (1936-2007) Versek: Kőtábla, Albigens, Zsoltár, Ikon; Ítélet Takács Zsuzsa (1938) Versek: Viszonyok könnye, Kimozdulások; Egy ismeretlen, ballonkabátos; A tiltás ellenére tudtam, Vonatút Tandori Dezső (1939) Versek: Hommage; Kert; Töredék Hamletnek; Az estély; Tekercs; A feltételes megálló; Katedrális az éjszakában; Christo csomagolásai; Előszó Paul Klee-hez; A Semmi Kéz; Hashártyaszakadási elégia; További csavargások; Mióta visszajött velem a vonat. Tolnai Ottó (1940) Versek: az árvacsáth című kötetből: most hogy befagyott a duna; nemcsak a homokban; barkaszentelésen desirével; évekig fogalmam sem volt arról hogy; hallom milyen áhítattalhallgatják; a Wilhelm-dalok című kötetből: voltam a templomban; nesztelenek; elég nagy szégyen; wilhelm hattyúdala; minket csavar. Nádas Péter (1942) Regények: Egy családregény vége; Emlékiratok könyve. Petri György (1943-2000) Versek: Demi sec; A szerelmi költészet nehézségeiről; Séta egy ház körül; Hatvannyolc tele; Az ilyen fontos beszélgetések; Invokáció; Örökhétfő; Reggeli kávézás; Valami ismeretlen; Hogy elérjek a napsütötte sávig; Ballada; Passz. Oravecz Imre (1943) Versek: Dubrovnik; H. Bosch álma; Trakl utoljára Budapesten; Emlékezés az ülőkalauzrendszerre; Egy földterület növénytakarójának változása; Sétáló fiatal asszony éneke; A nyári tölgyerdő hajnali lehelete; Az öregek távozása; A Kishalom tetejének elhordása; Katonasírok. Regény: Halászóember. Esterházy Péter (1950) Regények: A szív segédigéi; Harmonia caelestis. Rakovszky Zsuzsa (1950) Versek: Tovább egy házzal; Várószoba; Jób; Narkomán; A trónfosztott királynő; A Kettő és az Egy; Visszaút az időben; Város, este; Egyirányú utca; Dal az időről. Krasznahorkai László (1954) Regény: Sátántangó. Novellák: Az utolsó hajó; Borbélykézen; Az állomáskereső; Herman, a vadőr.