Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Bölcsészettudományi Kar

Szervezet

BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Kód

BBN-MIR11-221

Cím

Klasszikus magyar irodalom 1.

Tervezett félév

Mindkét

Meghirdetve

2023/24/2, 2024/25/1

ECTS

3

Nyelv

hu

Leírás

te_kód: BBN-MIR11-221 kurzuskód: BBN-MIR11-221/b,BBN-MIR11-221,BBN-MIR11-221/a,BBN-MIR11-221/c

Oktatás célja

Tudás: - Tájékozott a 18–19. századi magyar irodalom legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak körében. - Európai és kulturális kontextusukra való kitekintéssel ismeri a magyar irodalom kommunikációs formáinak, szövegtípusainak, történeti folyamatainak és jelentős korszakainak fő sajátosságait. - Ismeri az irodalomtudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét. - Tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén. Képesség: - Képes értelmezni a magyar irodalom jelenségeinek irodalmi sajátosságait, valamint a irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát, különös tekintettel a 18–19. századi irodalomra. - Képes átlátni a magyar irodalmi hagyományok szerepét a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítésében, és elhelyezi e jelenségeket a szakterülete szempontjából releváns európai kontextusban. - Az irodalomtudomány jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban képes írni és beszélni. Attitűd: - Érti és elfogadja, hogy a nyelvi és irodalmi jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak. - Képviseli a magyar és az európai identitás nyelvi, vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét Autonómia, felelősség: - Kialakít olyan, történetileg és világnézetileg koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.

Tantárgy tartalma

A tantárgy a felvilágosodás korától a 19. század közepéig foglalja magába irodalmunk történetét. Áttekinti a neoklasszicizmus, a szentimentalizmus, a romantika irányzatait, műfaji jellegzetességeit, esztétikai-kritikai törekvéseit. Nagy súlyt helyez a magyar irodalmi kánon centrumába tartozó életműveknek és alkotásoknak értelmezésére. Fontosnak tartja a komparatisztikai szempontok érvényesítését. Az olvasáskultúránkat lényegesen meghatározó klasszikus szövegek vizsgálata során hozzásegíti a hallgatókat a tudományos elemzéshez nélkülözhetetlen interpretatív készségek elmélyítéséhez, az esztétikai receptivitás szakmai feltételeinek tudatosításához és módszertani gazdagításához. A nyelvi-poétikai sajátosságok analízise mellett kitér az irodalom intézményes feltételeire, szociológiai és művelődéstörténeti vonatkozásaira.

Számonkérés és értékelés

A kurzust írásbeli beugró és szóbeli vizsga zárja. A vizsga értékelési szempontjai a húzott tétel kapcsán: 1. a tematikában megadott szerzők megjelölt művéről/műveiről friss olvasmányélmény 2. az adott szöveg szakmai-irodalomtörténeti értelmezése, a tétel egészének összefüggéseibe kapcsolása, melyhez szükséges: - Szilágyi Márton – Vaderna Gábor, A klasszikus magyar irodalom (kb. 1750-től kb. 1900-g) = Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2010, 312–637. (A vonatkozó fejezetek ismerete.) - Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1999 (A vonatkozó fejezetek ismerete. A könyv későbbi kiadásai is használhatóak.) - A magyar irodalom történetei, I–II, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007. (Internet: <http://www.villanyspenot.hu> A vonatkozó fejezetek ismerete.) 3. Az előadások anyaga.

Irodalomjegyzék

Verses epika - GVADÁNYI József, Egy falusi nótárius budai utazása - VÖRÖSMARTY Mihály, A’ rom - CSOKONAI VITÉZ Mihály, Dorottya, vagyis a’ dámák’ diadalma a’ fársángon - FAZEKAS Mihály, Lúdas Matyi - PETŐFI Sándor, A helység kalapácsa - PETŐFI Sándor, János vitéz - ARANY János, Toldi - VÖRÖSMARTY Mihály, Zalán futása (1. ének, 5. ének, 7–10. ének) Prózaepika - BESSENYEI György, Tariménes útazása - EÖTVÖS József, Magyarország 1514-ben - Fanni’ hagyományai - JÓSIKA Miklós, Abafi - KAZINCZY Ferenc, Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei - KÖLCSEY Ferenc, A’ Vadászlak - MIKES Kelemen, Törökországi levelek - PETŐFI Sándor, A hóhér kötele - VAJDA Péter, Dalhon (1. füzet) Líra - BERZSENYI Dániel, Osztályrészem; Horácz; A tizennyolcadik század; A halál; Búcsúzás Kemenesaljától; Levéltöredék barátnémhoz; A közelítő tél; A magyarokhoz (Forr a világ...); Fohászkodás; A magyarokhoz (Romlásnak indult...); Életfilozófia; Napóleonhoz; A temető; A Pesti Magyar Társasághoz; A poéta; Gróf Mailáth Jánoshoz; A poesis hajdan és most - CSOKONAI VITÉZ Mihály, Az estve; Magyar! Hajnal! Hasad!; Újesztendei gondolatok; Halotti versek; Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz; Lilla (FIGYELEM! Az egész ciklus!) - DAYKA Gábor, A virtus becse; Az én örömeim; A vak szerelem; A bosszús szerelem; Kesergés; Titkos bú; A rettenetes éjszaka - ÉDES Gergely, Némely tavaszi madarakról; Okosan nyomorgóhoz; Füsttül ürült tüzű szűzrül; A magyar széphez; A borkancsóhoz - FALUDI Ferenc, Tündérkert; Forgandó szerencse; A pipárul - FAZEKAS Mihály, Katonai búcsúének; Hortobágyi dal; Nyári esti dal; Ki a boldog; Az én poézisom - KISFALUDY Károly, Mohács - KISFALUDY Sándor, A’ kesergő szerelem - KÖLCSEY Ferenc, Andalgások; Csüggedés; Ideál; Genius száll; Küzdés; Elfojtódás; Rákos nimfájához; Hymnus; Vanitatum vanitas; A Szabadsághoz; Zrínyi éneke; Huszt; Zrínyi második éneke - PETŐFI Sándor, A borozó; Hazámban; Befordúltam a konyhára...; Temetésre szól az ének...; A virágnak megtiltani nem lehet...; Füstbe ment terv; Egy estém otthon; Megy a juhász szamáron...; Az Alföld; A tintásüveg; Mért nem születtem ezer év előtt?; A természet vadvirága; A magyar nemzet; Ha életében...; Játszik öreg földünk; A világ és én; Költő lenni vagy nem lenni; A négyökrös szekér; Éj van...; A világtól elvonulva...; Fa leszek, ha...; Ha az Isten...; Az utolsó ember; Álmaim; Az őrült; Annyit sem ér az élet...; Mögöttem a múlt...; Viseld egyformán...; Itt állok a róna közepén...; Mi a dicsőség?...; A bánat? egy nagy óceán; Az ember ugyan hova lesz?...; Elmém ezen sokat gondolkodik...; Hány csepp van az óceánban...; Fönséges éj!; Igazság! alszol?; Az álom...; E gazdag úr...; Sors, nyiss nekem tért...; Dalaim; Nem ért engem a világ...; Reszket a bokor, mert...; Egy gondolat bánt engemet...; Ha férfi vagy, légy férfi...; [Szabadság, szerelem!]; Palota és kunyhó; A XIX. század költői; A Tisza; A nép nevében; Világosságot!; Falu végén kurta kocsma...; Beszél a fákkal a bús őszi szél...; Szeptember végén; Vasúton; A puszta télen; Anyám tyúkja; [Dicsőséges nagyurak...]; Nemzeti dal; Föltámadott a tenger; Miért kisérsz...; Kiskunság; Itt benn vagyok a férfikor nyarában...; Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag; Szeretlek, kedvesem; Akasszátok föl a királyokat!; Európa csendes, ujra csendes...; Pacsírtaszót hallok megint; Szörnyű idő - VÖRÖSMARTY Mihály, Az elhaló remény; Alku a természettel; A templomba záratásomkor; A tűnődő; Földi menny; A buvár Kund; Toldi; Szép asszony; Szép Ilonka; Szózat; Késő vágy; A Guttenberg-albumba; Liszt Ferenchez; Az unalomhoz; Az élő szobor; Az úri hölgyhöz; Laurához (Rád nézek...); Fóti dal; Ábránd; A merengőhöz; Keserű pohár; Honszeretet; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek; Országháza; Jóslat Dráma - KATONA József, Bánk bán - KISFALUDY Károly, A kérők - KISFALUDY Károly, Stibor vajda - PETŐFI Sándor, Tigris és hiéna - SZIGLIGETI Ede, Csikós - TELEKI László, Kegyenc - VÖRÖSMARTY Mihály, Csongor és Tünde

Kurzus szakjai