Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak
- Kar
- Bölcsészettudományi Kar
- Szervezet
- BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
- Kód
- BBN-MIR16-222
- Cím
- Klasszikus magyar irodalom
- Tervezett félév
- Őszi
- Meghirdetve
- 2024/25/1
- ECTS
- 3
- Nyelv
- hu
- Oktatás célja
- A tantárgy a felvilágosodás korától a 19–20. század fordulójáig foglalja magába irodalmunk történetét. Áttekinti a neoklasszicizmus, a szentimentalizmus, a romantika, a realizmus és a kezdődő modernitás irányzatait, műfaji jellegzetességeit, esztétikai-kritikai törekvéseit. Nagy súlyt helyez a magyar irodalmi kánon centrumába tartozó életműveknek és alkotásoknak értelmezésére. Fontosnak tartja a komparatisztikai szempontok érvényesítését. Az olvasáskultúránkat lényegesen meghatározó klasszikus szövegek vizsgálata során hozzásegíti a hallgatókat a tudományos elemzéshez nélkülözhetetlen interpretatív készségek elmélyítéséhez, az esztétikai receptivitás szakmai feltételeinek tudatosításához és módszertani gazdagításához. A nyelvi-poétikai sajátosságok analízise mellett kitér az irodalom intézményes feltételeire, szociológiai és művelődéstörténeti vonatkozásaira. A kurzus célja gyakorlati: olyan szövegek szoros olvasására épül, melyek nem szerepeltek a MIR11-221 és 223 tantárgyak anyagában. A jegyszerzés módja: szemináriumi dolgozat megírása, kiselőadás, órai munka. Ajánlott irodalom: Szilágyi Márton – Vaderna Gábor, A klasszikus magyar irodalom (kb. 1750-től kb. 1900-g) = Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2010, 312–637. Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1999. A magyar irodalom történetei, I–II, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007. (Internet: <http://www.villanyspenot.hu> A vonatkozó fejezetek ismerete.) Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Budapest: Akadémiai – Universitas (Irodalomtudomány és kritika), 2004. S. Varga Pál, A nemzeti költészet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Bp., Balassi, 2005. Szajbély Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után, Bp., Universitas, 2005. Historia litteraria a XVIII. században (szerk. Csörsz Rumen István – Hegedüs Béla – Tüskés Gábor), Budapest: Universitas (Irodalomtudomány és kritika), 2006. Magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Bp., Kijárat, 2000. Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve: Tanulmánygyűjtemény, szerk. Takáts József, Bp., Kijárat 2003.