Kurzus nemzetközi vendég- és részidős hallgatóknak

Kar

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Szervezet

PPK Neveléstudományi Intézet

Kód

PEDB17-104

Cím

Gyermek, család, intézmények

Tervezett félév

Őszi

ECTS

5

Nyelv

Oktatás célja

Cél A kurzus célja a társadalom – és benne a család – működésével kapcsolatos fogalmak, jelenségek áttekintő, problémaközpontú rendszerezése, valamint a legfontosabb tanuláshoz, kommunikációhoz és szocializációhoz kapcsolódó fogalmak feltárása és összefüggésbe helyezése. A kurzus célja továbbá, hogy a hallgatók megismerkedjenek a családi nevelés eltérő történeti, szociológiai, pedagógiai megközelítéseivel, a különböző kultúrák család-és gyermekfelfogásainak értelmezésével valamint a gyermekkép változásaival. Tanulási eredmények, kompetenciák Tudás: ●   Érti a jelenkori társadalom, kultúra, és intézményei közötti alapvető összefüggéseket, a sokféleség és sokoldalúság szerepét. ●   Ismeri a felnövekvő nemzedékek társadalmi beilleszkedését, szocializációját biztosító intézmények funkcióváltozásának főbb történelmi tényeit és folyamatát; érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet, a kultúra minden területére kiterjedő tanulásban. ·      Érti a társadalom nevelési, oktatási és kutatási rendszereinek történeti alakulását, céljait, szerkezetét, intézményeit és működésmódjait és az alapvető oktatáspolitikai, társadalompolitikai hatásmechanizmusokat. ·      Ismeri a különböző nevelési színterek szerepét, különösen a család jelentőségét a személyiségfejlődésben, s rendelkezik a kapcsolattartáshoz megfelelő módszertani felkészültséggel. Képesség: ●   A pedagógia és társdiszciplínák köréből származó információk gyűjtésében, követésében képes az adott feladatban releváns nézőpontok szerint választani, ezeket munkájában, feladataiban alkalmazni vagy erre javaslatot tenni. ●   Megfelelően tudja használni írásban és szóban a neveléstudomány és a társtudományok szaknyelvét, alapfogalmait. Meghatározott keretek között érvelni tud, megérti mások véleménynyilvánításának relevanciáját. ●   Rendelkezik együttműködési, alkotó és kommunikációs képességgel, az elvégzett tevékenységek értékelésének, önértékelésének képességével, fejlett a reflektív kompetenciája. ●   Probléma-érzékenyen közelít a pedagógiai jelenségek értelmezéséhez, s szakmai elméletek segítségével képes több szempontú elemzésre, szempontok mérlegelésére, ütköztetésére, új szempontok beemelésére. ●   Különböző szakmai szituációkban képes nyílt és hiteles kommunikációra a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően, képes felismerni és értelmezni kommunikációs nehézségeit és ezen a téren önmagát fejleszteni, továbbá képes a konfliktuskezelés konstruktív megoldásait támogatni. Attitűd: ●   Nyitott a társadalmi változásokkal változó pedagógiai jelenségvilág iránt, képviseli, hogy a tanulásnak különböző helyei, terei, formái stb. vannak, a tudás, az emberi kompetencia fejlődésére ható szereplők kulturálisan sokszínűek, s társadalmi kölcsönhatásban állnak. ●   Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység jellemzi, és feladatait a gyermeki és emberi jogok tisztelete mellett végzi. ●   Érzékeny a jelenkori társadalmi-kulturális jelenségekre, változásokra; ugyanakkor kritikusan kezeli a társadalmi-, nevelési-, oktatási rendszerek esélycsökkentő, szegregációs hatásmechanizmusait, ezért fontosnak gondolja saját szakmai szerepvállalását, felelősségvállalását a tanulók, tanulócsoportok, társadalmi csoportok adaptív fejlesztésben.

Tantárgy tartalma

Tartalom Fő tartalmi, tematikai egységek ●             Történetszociológiai alapismeretek, családkutatás, demográfia. ●             A stabil és a változó család. Családok régen és ma: szerepek, funkciók átalakulása ●             Szocializációt támogató intézmények változásai ●             Hogyan ismerjük meg a családokat? ●             Az iskola - szülő közötti kapcsolat jellegzetességei ●             Jogok és kötelességek a szülő-iskola relációban ●             A gyerek helye a családban, hagyományok átörökítése ●             A szocializáció és a normaátadás folyamatai és mechanizmusai ●             A büntetés és jutalmazás, a modellálás, az identifikáció és az interiorizáció kérdéskörei ●             Gyermekábrázolások és gyermeklét a különböző történeti korokban ●             A gyermek helyzete napjainkban ●             Gyermekkor, globalizáció, média ●             Családot pótló gyermekvédelmi intézmények Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli) ●     szakirodalom-elemzés ●     egyéni és csoportos hallgatói bemutatók ●     interjúkészítés ●     szakmai szöveg írása Tanítási módszerek ●     előadás, tanári magyarázat ●     vita ●     kooperatív technikák alkalmazása

Számonkérés és értékelés

Értékelési rendszer Követelmények ●      Aktív részvétel a szemináriumokon ●     Családi genogram (családfa) készítése, családfa bemutatása ●     Interjú szülővel vagy nagyszülővel a gyermekkoráról, generációs különbségek értelmezése ●     A Fordulópont c. folyóirat egy-egy számának csoportos bemutatása prezentáció formájában: (15. Kié a gyermek? 16. Parttalan kamaszkor? 41. Válságos helyzetben? 57. A szülők védelmében?) ●     Kötelezően választandó feladat (a listából egy feladatot kell kiválasztani és teljesíteni!) ▪      Szépirodalmi mű vagy film gyermek-, családképének ismertetése (például Árvácska, Kóristák, Négyszáz csapás, Torzók, családregények stb.) – a dolgozat terjedelme: 8-10 oldal ▪      Gyermek- és családkép a folyóiratokban (elemzése ajánlott folyóiratok: Nők Lapja, ifjúsági folyóiratok) – a dolgozat terjedelme: 8-10 oldal ▪      Ifjúsági életvilágok – serdülők blogjainak elemzése – a dolgozat terjedelme: 8-10 oldal Értékelés módja: ·         gyakorlati jegy Értékelés szempontjai: ·         a kontaktórákra készítendő feladatok, ·         órai aktivitás ·         a beadandó szöveg minősége. ·         írásbeli vagy szóbeli felelet a félév során feldolgozott szakirodalom alapján.

Irodalomjegyzék

Irodalom ●      Boreczky Ágnes (2001): Változások a szülők gyermekkor felfogásában, a gyerekek életkörülményeiben és szocializációjában 1910–1990. Magyar Pedagógia, 101. 2. 151–169. ●      Boreczky Ágnes (2005): Családtörténet és társadalmi-földrajzi mozgás. A szimbolikus család szerepe. Iskolakultúra, 15. 2. 140–146. ●      David Buckingham (2002): A gyermek mint fogyasztó. In: Uö: A gyermekkor halála után. Helikon Kiadó, Budapest. 229–263. ●      Földes Petra (2005): Változások a család és az iskola viszonyában. Új Pedagógiai Szemle, 55.  4. 39–44. [URL: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-04-ta-Foldes-Valtozasok] ●      Hodges Persell, C. (1990): Becoming a Member of Society Through Socialization. In: Understanding Society: An Introduction to Sociology. Harper & Row, Publishers, Inc. New York. 98–107. [URL: http://www.asanet.org/sites/default/files/savvy/introtosociology/Documents/BecomingAMemberOfSociety37Reading.html] ●      Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor (2012): (Gyermek)játékok (toys and games) a kilencvenes és az ezredforduló utáni években. Iskolakultúra, 22. 11. 83–102. ●      Podráczky Judit (2012, szerk.): Szövetségben: Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról.  ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 105–124. ●      Somlai Péter (2013): Család 2.0., Napvilág Kiadó, Budapest. ●      Szabolcs Éva (2004): „Narratívák” a gyermekkorról. Iskolakultúra, 14. 3. 27–31. [URL: http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/168.html] ●      Vajda Zsuzsanna (2009): Siettetett gyerekek. Iskolakultúra, 19. 9. 3–15. [URL: http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/index.htm]

Kurzus szakjai